Nagykárolyi Hirlap, 1899 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1899-09-13 / 3. szám

2. NA GY-RÄfiOLVI^HlRLAP. 1899, szept. 13. szava hangzott el, melynek levegőjét egy. Petőfi szívta magában, nem maradhat hátra ott, a hol haladásról, hazafiaságról van szó ! Csak hiányzik az erős kéz, mely ezt a dolgot bevezesse és keresztülvigye. Ha derék, minden szépért lelkesedő alis­pánunk, ki az irodalom terén is szép ba­bért aratott, érdeklődnék e nemes eszme iránt, akkor az ige biztosan testté váli*ék, és ő ereznél maradandóbb emléket hagyna maga után a megye Annaleseiben. Re­méljünk ! B. D, Az izr. orth. itnaházban ugyancsak d. u. 4 órakor lett az istentisztelet megtartva, hol Schwartz M. Jakab rabbi híveihez megható beszédet intézett és a kántor több zsoltárt énekelt. Színház. Erzsébet gyász városunkban. Megmérhetetlen veszteség érte nemzetünket m. évi szeptember hó 10-én, mert akkor veszítettük el örökre bálványozott Erzsébet királynénkat. A rettenetes csapás akkor igaz könyeket csalt szemünkbe, a melyek a halálozás évfordulati nap ján újból megcsillantak szempillainkon. Városunk összes felekezetei impozáns módon róv- tak le a kegyelet önként megnyilatkozó adóját a nemzeti gyász-napján. Minden templomban gyászistentisztelet tartatott, a hívek előtt az elhunyt királyné hervadhatatlan érdemei fehárattak. Megtarúltuk a papok tanításai­ból, hogy Erzsébet királyné nevét csak a legna­gyobb tisztelettel szabad ajkunkra venni, mert ő a magyar nemzet valóságos nemtője. Egyébiránt adjuk át tudósítóinknak a szót. A róm. kath. templomban szept. hó il-énd. e. 10 órakor Palczer Ernő végezte a szomorú gyászszer­tartást. A teplomot különösen sok hölgy töltötte n.eg, kiknek soraiból nem egy zokogás hangzón fel. Megjelent a honvédhelyőrség itthon lévő tisz­tikara, a megyei, városi, járásbirósági, pénzügyigaz­gatósági, adóhivatali, szolgabirósági stb. tiszti sze­mélyzete s a városban székelő több hivatali főnök egylet és testület. A görög kath. orosz és román templomokban 11 én reggel 7 órakor volt csendes mise a heti­vásár miatt közepes számú hJlgatóság előtt. Az ev. ref. és ág. evang. egyhazak istentiszte­leteiről hiányzanak az adataink. n A st. quo izr. templomban a gyászistentisztelet szept hó 10-én 11 órakor volt megtartva. A hitközség elöljárósága mindent megtett, hogy azt minél látogatottabbá tegye s ez sikerűit is, mert Sr -templom összes helyei megtettek gyászközön- séggel. Azonban megfoghatatlan előttünk, hogy a meghívóit városi, vármegyei sih. hatóságok és les iületek láivUélükkel tündököltek. Avagy Erzsébet királyné lelkiüdvéért rendezett istentisztelet közöm­bös nevezett hatóságok előtt ? 1 Ezt alig merjük hinni; de a figyelemre nem méltatott meghívás nem csekély megütközést keltett a hitközség tagjaiban. Volt azonban a hallgatóság között legalább 150 főre tehető más vallásu polgárság s ez megnyug­tatóiig hatott. Az istentiszteletet a kántor éneke nyitotta meg, melyet Fürt , Ferencz főrabbi gyászbeszéde köve­tett, melyet az ájtatós közönség feszült figye­lemmel hallgatott végig. Majd a kántor az elhunyt lelkiüdveért egy meg­ható gyászéneket énekeit, mely után a közönség meghatva oszlott szét — Az elmúlt hét színház műsora a magasabb igé­nyeket'is kielégíthette, mert az előadott darabok nagyi észben a fővárosi színházak játékrendjének javából voltak összeválogatva. De a szereplő szí­nészek is becsülettel megálltak helyüket. Kár, hogy a pártolás még mindig csekély. Vasárnap- f. hó 3-án ifj. Bokor József népszín­műve „Mária bátyja“ meglehetős nagy közönséget vonzott a színkörbe. Ez estén különösen Bnghy (Halmos) és Csongory (Zsuzsika) vetélkedtek egy­mással a pálmáért. De Bethleni (Pista), valamint Huckstedt Irén és Molnár is megfeleltek felada­tuknak. Hétfőn f. hó 4-én Prém Józsefnek a nemzeti színház Porzsolt pályázatán 1000 koronát nyert társadalmi színműve „Adorján báró“ ment gyér számú közönség előtt. Nekünk e darab, daczara annak, hogy pályadíjnyertes, r<n tetszett, mert meséjének semmi magva sincs s e szereplő alakok mélyebb érdeklődést rém tudnak a nézőben kel­teid. Baghy, gróf Mindszenthy szerepét játszotta meg. A 3-ik felvonás rriotphinista jelenetét meg­döbbentő realizmussal állította szen eink elé. Ez az alak különösen még az egyetlen a daraban, a mely némileg háládatos feladat a színész számára; a többiek egytől-egyig színtelenül megrajzoltak vagy ellenszenvesek. így Markovits Margit minden ügyes­sége ambicziója daczára sem tudott Szidónia grófnő ‘szerepéből' valamit faragni. Molnár (Ador­ján őró) kissé merev volt, a minek oka talán az ábrázolandó alak szintelenségében is keresendő. Kedden, I. hó 5-én Vainey dallamos operettéjét a „Kék asszony“-t adták. Csongort nagyon ele­gáns Jolande volt s ügyesen énekelt. Korrekt volt Huckstedt Irén Therése éneke is. Ráthonyi Stefiké (Mariolle), mint egyűgyű falusi libácska szemre- való jelenség volt. Breznay (dela Hughuette báró) és Behleni (Prérre) szintén megfeleltek feladaiuk- nak. Szerdán, f. hó. 6-án „Himfy dalai“ Bercziktől, e saisonl an másodszor, meglehetősen látogatott ház- előtt került színre. Az előadás talán még egyön- i t&tűbb volt, mint első ízben. Baghy (Kisfaludy) és Markovits (Szegedi Róza) szépen adták vissza a | két fellengző lelkű szerelmes küzdelmét a boldog­ságért. Kedvesen’ jáiszkn? A hőnyi- Arffl.'-a (Annusba) is, kitűnő volt Vihary (Ágh Férltó) kis szerepében ; de Nagylaki (SzalókyJ és Breznay (Rosty) is jó­kiaknázták komikus szerepeiket. Csütölrtökön, f. hó 7-én Markovits Margit juta­lomjátékául Shakespeare ,,Makranczos hölgy“-e ke­rült előadásra, A jutalmazandó (Katalin) és Baghy (Petruccio) művészileg megjátszották szerepüket is teljesen megfeleltek a classicus mű intentióinak A többiek sem rontot tak. — Kár, hogy ez örök-, becsű darabot többen nem nézték meg, már csak a jutalmazandó iránti tekintetből is. Pénteken másodszor adták a „Hadak utjá“-t Verőnek látványos és hazafias darabjára a kö­zönség zsúfolásig megtöltötte a színkört. A szerep­lők mindannyi an jók voltak, különösen kiemelen dők azonban Csongory és Baghy. Breznay (Do­mokos) és Taraszovits (Kiriska) a tragikus jeleim De vájjon evvel már megelégedjünk és megnyu­godjunk? Nincsenek-e nekünk kötelességeink, me­lyeket azok irányában kell teljesítenünk, kik nőn­ket szerettek, érettünk fáradlak; de a kik immár jobblétre szenderül'ek ? Vájjon, ha drága halotta- inkat meggyászoltuk és megsiratluk már végkiépen leróttuk irányukba kö'elességeinket ? „. Igaz, az emberi társadalom kiváló módon , óvja meg nagv embereinek sziveválasztottjáinuk hírne­vét az enyészet és feledéstől. Szobrot állít émlé- küknek, ‘ érezbe önti alakjaikat, hogy megörökítse őket az utókor számára. A mi vallásunk azonban a kegyelet kifejezésének ezt a módját magában véve nem tartja megfelelőnek. Bölcseink ugyanis mondják: „Az igazaknai-és erényeseknek nem kell emlékoszlopot állítani, telteik és alkotásaik képezik 3* Ő emlékezetüket. Á kiváló lényeknek nincsen szükségük szobrokra hogy rhegóvassanak a feledéstől, jó tetteik és mű­veik kő és. ereznél maradandóbban örökítik meg di­csőségüket. Hanem a halottak igazi tisztelete abban áll, hogy „hálával és kegyelettel emlékezzünk meg erényes ^életükről, hogy kitörüihetetlenű! éljenek-szivünkben érdemeik és kiváló cselekedeteik. >! I T. Gygy ! Habár a zsidó vallás követői szívesen' vesznek részt azon gyűjtésben, melynek összegé­ből kiváló emlékszobi ot fognak állítani Erzsébet nagyasszonyunk alak j á n a k megörökítésére de azért a zsidó vallásfelekezet, vallása parancsai­nak megfelelőleg, a tisztelet második módját vá­lasztotta. Jótékony alapitvány-okkal áldoz emléke­zetének és a vallás előírta módon imádkoztát lel- kíüdvösségeért. A nkárolyi izr. nőegylet is ennek szellemében alapítványt tett, hogy évente szeretett királynénk halálának fordulóján lelkiüdveéit imád- k őzt áss ék Chewra-lvadisánk pedig, melynek hatás- körébs tartozik a kegyelet fényeinek gyakorlása, ■szívesen vállalta el ezen halotti tisztelet végrehaj­tás. t;- Íme ily módon örökítjük meg mi Erzsébet ki­rálynénk emlékezetét, igy akarjuk mi példaképen odaállítani utódaink elé erényeit és kiváló érde­meit. De a keserves megemlékezés közepette, hadd forduljunk az állandó pont felé, a halottól az élő­höz. Oh nézzétek az óriás férfiút, ki valóságos héros e korban, mely csak gyönge sziveket terem, nézzétek koronás királyunkat Lebbentsük meg a fekete kárpitot és e kárpit mögül megjelenik előt­tünk az ő szilárd hajthatatlan alakja, a fejedelem alakja, a kit a sorscsapások népei javáért folyta­tott működéseitől el nem tántorítanak és egy pil­lanatra sem veszti el egyéniségét. Gyászolók fejedelme! vedd e szomorú napon, a mi lelkünk legdrágább kincsét . szeretetünket és részvétünket. Mi meg nem szűnünk a te drága életedért és a boldogult királynénk lelkiüdvéért buzgóan imádkozni. G rV'í tek Tmellett a kellő derültségről gondoskodtak. Győré (Kossuth) és Molnár (Petőfi) szépen dekla* máltak el lelkesítő szerepüket. Itt csak mellesleg, jegyezzük meg, hogy Petőfi tudvalevőleg b. rna- •• > ■ : dia >) jó tenni, hí nem szőke/hnj jal, ábrázolná a költő*. Szombaton, f. hó 9-én "Baghy Gyula jufalomjá- téka volt. Ugy-látszik sem Sardon és Najac szellc- mos vígja téka „Váljunk el“, sem Baghy- sympa- tikus egyénisége, nem voit képes a közönség kö­zönyét megtörni, mert alig 2—3 sort láttunk telve, Pedig Btghy (des Prunelles) és Markovts (Cypii) enne) ez estén valósággal remekellek és a szcl’e- mes darab finom párbeszédei; minden részletükben érvényre jutatták. Molnár (Adhemár), is igyekezett megfelelni nem könnyű feladatának. Vasárnap f hó 10-én délután „Csizmadia, mint kisértet“ este pedig Szigligehy „Csókon szerzett vőlegénybe ment közepes szárríu közönség elö't az utóbbi darabban Csongori szerepének megfele lóén sokoldalú alakítási nyújtott és szépen is éne kelt. Tharaszovits, Vihary és Bethleni [a vándo szinész-ti upp) hálás szerepeiket jóizú komikummá játszó ták meg. Kár, hogy az előadást, a szink > tetején erősen kepogó eső, folyton megzavarta mert a zajtól néha a szavakat is alig lehetett meg érleni. Híarczolalftk. A tűzoltók egy városi képviselő panasza szerint későn jöttek tüzet oltani. Hjah ! ők bizonyára jól ismerik azt a közmon­dást : nem jó a tűzzel játszani. A nagy tolvajt rendesen futni hagyják (szokta a nép mondani) Miért ? Mert az olyan, mint az egyiptomi béka: ha ütik sok kis tolvajt hoz felszínre. Furcsa, hogy mindennap elmondjuk a Miatyán- kot és mégis atyátlannak képzeljük magunkat. A dalárda vasárnap este kitörő lelkesedéssel fo­gadta a bankettre érkező elnökét, a főkapitányt. A választ megadta hétfőn este egy- kaplony-ut- czai lelketlen betörő Bizony igaz, hogy atyátlanok vagy unk, mert a nóta is azt mondja: „Édes anyám is volt nékem“ . . . „Édes anyám, a kendőm“ . . . Es sehel sem szól az atyáról. HÍREK. — Fürt Ftrencz főrabbi ur szívességéből az Erzsébet királyné felett e hó 10-én elmondott gyász- beszédét lapunk tárczájában közöljük. — A nkárolyi ipartestület közgyűlés. A nkárolyi ipartestület e hó 3-án tartóba Néma Gusztáv iparhatósági biztos jelenlétében évvégi közgyűlését szép számú tagok lészvéte mellett Serly Ferencz ipartes'ületi, elnök szép szavakkal üdvözölte a megjelenteket, hangoztatta az ipartes­tületi tagok szoros összetartásának üdvös voltát s megkérle, hogy a tárgyalás foly-amán higgadtan és elfogulatlanul ítéljék meg az előforduló ügyeket. Hatott is a szép intelme, mert a gyűlés mindvé­gig a legpéldásabb rendben folyt le. Iparosaink ezúttal fényes tanujelét adták, hogy akarnak és tudnak együtt és egymásért a közjó felvirágozta­tása végett munkálkodni. Serly Ferencz elnök el­rendeli a múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasá­sát, mely ellen kifogás nem emeltetett s egyhan­gúlag tudomásul vétetett. Majd Járai József ipar- testületi jegyző a gondosan és szakavatottan ösz- szeállitott évi jelentést olvasta fel, melyből kiemel­hetjük, a múlt évben 1 rendes és 1 rendkívüli közgyűlés és 7 rendes elő!járósági gyűlés tarta­tott!; az iroda 621 ügydarabot intézett el: .az ipartestületi tagok száma 739 volt; segédek lét­száma 608, a tanonezoké 443. Behajtható tagdij- hátraléka 7032 frt 47 kr., behajtatlan 5191 fit 29 kr, A behajtható hátralékkal együtt az ipartestü­let mai vagyona 7279 írc 16 kr. Bevétel volt az 1898. évben 1442 frt 57 kr. Kiadás 1413 frt 51 kr. A jövő évi költségvetés szerint 1315 frt be­vétellel szemben 1156 fit kiadás szerepel. Közgyű­lés a számvizsgáló bizottság jelentéseit helyesek­nek talá’ta a bizottság összes tagjainak s az alkal­mazott hivatalnokoknak a felmentvényt megadta. Né na Gusztáv iparhatósági megbízott figyelmez-

Next

/
Thumbnails
Contents