Nagykárolyi Hirlap, 1899 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1899-09-06 / 2. szám

lyedésének és emelkedésének szülő okát — önhasznára fordíthatja az azok által tapasz­taltakat. Végre, miként az egyes ember első sorban a saját szakállán tanul és saját ta­pasztalatain okul, — egy nemzet is kivá- lólag saját múltjának forrásaiból meríthet. Ezekből kiindulva állíthatjuk, hogy az em­beri bölcseség ősi kutforrása: a biblia után nincsen hasznosabb műve az emberiségnek, mint a népek tapasztalatainak nagy tár­háza : a történelem. Minden egyes nemzet­nek a története az ő múltjának a tükre; melybe, ha rendbe akarja magát szedni és a világ elibe a tettek mezejére lépni, szük­ségkép kell, hogy bepillantson. Ez a tükör vajmi ritkán, vagy sohse csal. Csak a tiszta logika fáklya fénye vezesse tekintetünket. Avagy honnan meríthessen kitartást, lelke­sedést, pl. egy magyar ember, ha hétköz­napi, kicsinyes érdekkörének önösségében belefulladt lelke tel akar emelkedni az ön­zetlen tettek magaslatára, hacsak ,,tallóján ősi hírnevének' • nem böngész ; hacsak vissza nem pillant „tiz századoknak vérzivatarja közt elvonuló hősok — Árpád, Szt. Ist­ván, Nagy Lajos, Hunyadiak, Bocskai, Zrínyi Rákóczi stb., (ki győzné őket megszámlálni!) hosszú fényes sorára ? Ha Így, az annyi örök dicsőségben tündöklő martyrvér által rég szentté avatott szabadság és testvériség ragyogó eszméitől, lelke megittasul, undor­ral és megvetéssel fog elfordulni a materi­ális kor görbehátú szolgaiasságától. Hány meg hány kebelbe öntött határtalan bátor­ságot, halálmegvetést a múlt tükrébe való betekintés! Hány meg hány ifjút változta­tott hőssé ez a varázstükör, öntudatra éb­resztve bennük azt az eszmét, hogy féliste nek utódai szolgalelkűek nem lehetnek, mert ,,nem szül gyáva nyulat Nubia pár- dueza ! . . . Különben a történelem hasznosságát bi­zonyítgatni annyi volna, mint baglyokat vinni Athenebe. Hisz már a régi rómaiak felállították az aximát, hogy a történelem az élet mestere: „História est magistra vitae.“ (Folyt, köv.) JJ._____________. ___________, AD AKOZZUNK! Boldogult Erzsébet Királynénk emlékére Buda­pesten „Örökimádás templom“ szándékoltnak épít­tetni, mely czélra országos gyűjtés határozatott el a budapesti központi bizottság által. A központi bizottság részéről Szalmármegyére én kéretvén föl a gyűjtésre, erre a legalkamasabb- | nak találtam a többi között a megboldogult ha- 1 lála évfordulója napját szeptember 11-ikét, valamint az ezen napot megelőző napot, mely vasárnapra es*k. Meszlényi Gyula megyés püspök ur ő méltósága engedelméből a rom. kath. templomokban szeptem- | bér 10 én vasárnap az összes misék alatt hölgyek szigorúan emelé rá szemét ; miközben komoly, feddő hangon mondát keljen fel, rögtön keljen félj és odanyujtá neki, finom arisztokratikus kezét, hogy í felemelje. Ne legyen gyermek és gondolja meg, hogy mit tesz ! A fiatal ember megragadta a felé- I nyújtott kezet és égő csókjaival halmazá el. Oh engedjen itt térdelni az Örökkévalóságig és ne vonja j el tőlem ezt a szép kezet, melynek érintése fe'ér egy hosszú élet üdvösségével, Mindent csak ezt ne ! Hisz ez a gyönyörű ! kéz volt egyedüli ábrándom éjjel és nappal és elő- [ re élveztem ezt a boldogító mámort, amidőn meg lesz engedve kezeimben tarthassam. Oh én szerel­mes vagyok ebbe a szép kézbe és nem óhajtok soha nagyobb kegyet mint e kéz bársonyát simo­gathatni és csókjaimmal elárasztani. Na jól van hát, meghagyom önnek kezemet, de üljön ide erre a puffia és Ígérje meg, hogy okosan viseli magát. A fiit engedelmeskedett és | miközben lázas szemei, az asszony igező alakján csüggtek gyönyörteljesen simogatva a piciny fehér kezet. Hallgasson meg Alfréd szólt most a nő ko­molyan. En engedtem kérésének és elfogadtam, mivel igazán anyailag szeretem és kiakatom gyó­gyítani gyermekesnajongftsából. Látja én már öreg asszony vagyok. — A fiú rajongó imádattal nézett tel rá és mosolygott-. De igen, igen Alfréd, nemo- ' solyogjon hihetetlenül én tényleg ma holnap öreg asszony vagyok és ön még egészen gyermek, aki még mit sem tud az életről. El hiszem, hogy most szeret, de nem még csak r.em is hizem. Ez egy j NAGY-KÁROLYI HÍRLAP. által az emlitétt nénies czélra adományok fognak | gy üjtet-ni. Felkérem azért a híveket, adakozzanak e szent j ezéha, a legcsekélyebb adományt is köszönettel I fogadom. Emlékül minden adakozó a királyné arczképét fogja kapni a misék alatt gyűjtő hölgyektől, mely kép szép emlék lesz minden háznál, mert ápolni fogja a Királyné iránti hűséget, lelkünket felemeli az elköltözött dicső királyné leikéhez, a szeretet kötelékét szorosabbra fűzi és a bánattól sújtott lelkekre enyhitőleg hat. Az eredményért legyen dicsőség az Istennek ! Nagy Károly, 1899. augusztus 31. Gróf Hngonuai Béláné. A fenti legmélyebb kegyeletből érzett fölhivás folytán lehetetlenség föl nem tételezni, miszerint szeptember hó 10 és 11-én városunk közönsége tömegesen fogja & róm- kath. templomot megke- í resni s ott filléreiket a legnemesebb és legmagasz- I tosabb czél és eszmeélt föl nem áldozni. Mig a megdicsőűlt közöttünk égi Angyalként járt, vagyonúnkat, boldogságunkat, mindenünket feláldoztuk volaaérte, csakh 'gy ne lássuk őt szó­nak . . . bánatosnak . . , hát hogyan sajnálhat­nék filléreinket egy az ő fenséges emlékét megöröki tő szentélytől ? 1 A képviselőtestület évnoyyedes közéjt ülése. 10 óra körül jár az idő és a t. városatyák még mindig csak egyenkint szállingóznak az ülésterem felé. Mindenütt csend, siri csend.............. Csak elvétve hallik egy—egy suttogva kiejtett ! szó vagy hang s a következő pillanatban a régi ' csend állott be. Nincs meg az a zsibongás, forrongás, mely ilyenkor jól esnék. Hiányzik itt valami, a mi a költségvetési tárgya­lásokkal rendszerint együtt jár: az ideges nyug­talanság. Nincs vitatkozás, nincs eszmecsere : minden olyan csendes, mint „Fiuménéi- a tenger.“ Avagy arra mutat mindez, hogy rendben van a szénánk?! Most valóban rendben van, mert ha nem is valami nagy teher esik le az 19C0 évben vállunk- ról de az is jó, hogy 3%-al kevesebb lesz a póta- ! dónk; muszáj lévén ez évben 71%-ot fizetni. A helyes gazdálkodási rendszer immár gyűrni 1- j csét termi. Csak. azután a megkezdett utón hálád- ! jón tovább is városunk közönsége. Pont 10 órakor nyitotta meg a polgármester az ülést alig 25—30 képviselő jelenlétében, mely szám j csekély változást szenvedett az ülés folyama alatt. Somoru kötelességet teljesít midőn Kiss József v. képviselő elhuny tát jelenti. Aképv. testület fáj-i dalmának jegyzőkönyvileg ad kifejezést. Majd az 1900 évi városi költség előirányzat vé­tetett tárgyalás alá. Polgármester rövid inditványá- nyára a költségvetés ; egyhangúlag elfogad'atott. E szerint bevételek jogok után 19454 k. 56 fii. földek haszonbérletéből: 2528 k. 66 fii. Épületek haszonbéréből: 14,202 k. 63. fii. Levágott állatok után 2936 k. Állampapírokból ; 2834 k. 40 fii. Tandijakból: 18,683 k. Adóbehajtásból 2110 k. marhajárlatok 1200 k. dobolás, mázsálás, tűzren­dészetből 5410 k. vegyesekből 1332. Sok apró té­telből 48,001 k. 38 fi. Kiadá sok : illetményekre 40,f80 k.szolgaszeméiyzet rögeszme öntő1, amiből csakhamar ki fog gyógyul­ni és akarom is, hogy kigyógyuljon. A fiatal ember hévvel szakitá öt félbe. Nem, nem, mondá, nem akarok kigyógyulni; inkább meghalni! De Alfréd 1 Ismételve mondom, én már | öreg asszony vagyok Nem ! szakitó őt ismét félbe az ifjú. Nem hiszem áltatsz, nem szólsz igazat mikor azt mondod, hogy öreg vagy! Én csak azt látom, hogy szép vagy mint egy Istennő és én imádlak. Ezzel ismét térdre ereszke- j det és kezét még mindig kezében tartva elárasztá csókjaival, a gyönyörű kart egész löl a vállig a- meddig a nyitott ujj engedé. Az asszony minden erejéből védekezett az ifjú lázas kitörései ellen ; de mégis asszony volt és szeretett, életében először. Jó lesz vigyázni, hallatszot egy rikaczoló hang a szoba mélyéből. Késő volt. Az asszony feleszmélt a jól ismert intésre és és keserűen mosolygott. Hirtelen ellökte magától a még mindig szere- lemitas ifjút és egyszeribe talpon termett. Őrültként futkosott le föl a szobában miközben kétségbeesetten kiállá. Mit tettem, mit tettem ? Húsz évi önmegtagadás, húsz évi büszkeség, a ; világ; hódolata az emberek becsülése letiporva a j sárba fapödva egy pillanat alatt egy eszelős gyér- | mek miatt 1 Oh én nyomorult, én megvetendő teremtés. Vad i elkeseredéssel odarohant a még mindig kábúlt ifjúhoz. í nek 18,520 k szerződéses személyeknek 1836 k. Egyemuházntra 2590 k. útiköltség s nqpidij 650 k! Járdákra 7194 k. 58 fi. Épületek fentartásiára 3868 ! k- Törlesztésre 41,408 k. adó és illeték 2902 k. I I6fl Tanintézetekre 33741 k.92 fi közkutakra 1000 k. fülás s világítás 9309 k 60 fi Állategész- ; ségre 1100 k. Tűzoltói intézmény 375 k. 58 fi. Jótékonyczélra 630 k. Nyomtatványok 3500 k. Igáslovak és ménekre 1793 k. 56 fi. Vegyes3920 k. Átutalt kiadások: 42960 k. Rendkívüli kiad: 14489 ky Az összes bevétel 120086 k. 32 ff. Kiadás 228.S55 k. 40 fi: Hiány 10^69 k. 08 fi. Polgármester indítványára az iparostanonezók be­hatási dija tör ültetik, mi által az iparosok sok zak­latástól lesznek megóva. A tűzoltói intézmény tárgyalásánál komoly és n.egszivelendő szavakat hallottunk Péchy László­tól. Esetet hoz fel, hogy a tűzoltóság mai szerve­zete mit sem ér Polgármester elismeri a panasz jogosultságát es foglalkozik a baj orvoslásával- A közgyűlés a tételt elfogadja és utasítja a polgár- mesteit a tűzoltóság újjászervezését ezélzó javas­latot készíteni. Az adóbehajtási költség teihére az adóbehajtás­nál ezentúl közreműködő 2 becsüs díjazására 200 k. vétetett fel. Lukács Mihály iparos tanonczisko- lai igazgató tiszteletdiját 300 koronára einehe, ellenben a 6 lelkésznek eddig fizetett 600 k. tisz­teletdiját a vall. s k rzokt. miniszter rendeleté­ből törülte s a hitoktatás ezentúl a hitfelekezetek kötelessége lesz Mintha bombát vetettek volna a gyűlésiéi embe, olyau zajosan lett tárgya'va a nyom­tatványok czimnél SarkadyN Zsigmord kérvénye mert szerint a városi nyomtatványokat 5 is olyan árban készíteni hajlandó mint azt a Weinbergei testv. szatmári ezég íölválalta. Makai József azz 1 kezdi hogy atpátlanul álunk a világban. Az iparosok és kereskedők érdekeit nem tartják szem előjt stb. Mire a polgármester teljes energiával tiltakozik az atyátlansag vádja ellen s kifejti hogy ő törvény és jog szerint járt el, szivén viseli a város polgár­ságának ügyét, de a mit idegen ezég 400 frtért, szállít, azért nem fizethet 800-at egy olyan ezégnek mely idevaló. Többek felszólalására a képv. testület egyhangú bizalmat szavaz polgármesternek s uta­sítja a tanácsot nyomtatványokat házilag beszerez­ni. Végre kihirdettetett -az építési szabályrendelet Tóth Antal és Schnébli Károlylyal köt . tt szerző­dések és községi közmunka költségelőirányzata el­fogadtattak. A legtöbb adófizető névjegyzék kiiga­zítására kiküldetett: Brezenóczy Sándor Pazucha- nits Ignátz* Surly Ferencz NVgy Elek és Néma Gusztáv. Igazolöválasztmányba 2 uj tag- kiküldeté­se váll szükségessé, megválasztatott iNemestóthy Szabó Antal és Serly Gusztáv Buttyán János váro­si Írnoknak 50frt gyógykezelési költség adatik. Jegyzőköny hitelesítésére polgármester Kaufmann Ignátz Nagy Elek Brezenóczy Sándor és Szabó Já­nos urakat kéri föl. ____________________1899. szeptember 6. Sz inliáz.-Úgy látszik, a közönség mégis kezd közönyéből engedni s az igazán jó tagok ,s pártolásra érdemes előadások vonzanak. Ha telt ház úgyszólván még alig is volt, de a közönség rendszerint, a közepe­sen felüli számban tölti meg a szinkőit. A fővárosi lapokban olvassuk, hogy a központi sziniegyesület erősen foglalkozik avval az eszmé­vel, hogy a vidéken szinikerületek alkottassanak meg, melyek rendeltetése a; lenne, hogy néhány nagyobb vidéki városban, hol állandó színház még Egy csattanás és megtörtént a legnagyobb sér­tés a mit asszony férfiun elkövethet. Az ifjú mechanikusan kapott arczához és mega- dóan mosolygott; megcsókolva a kezet, amely meg­sebezte. A nő hangos zokogásban tört ki, karjait az ifjú nyaka körül foná miközben lázasan suttogá. Szeretlek, szeretlek, de ölj meg mert igy nem tudok tovább élni. Majd eltaszitá magától és kétségbeesetten markolt bajába úgy, hogy a zafírköves nyil most már csakugyan kieseit. Szivszaggatóan zokogott és az a szikrát szóró haj most már valóban elfődte bo­káig; Egy megtestesült bűnbánó Magdolna. . . . Az ifjú csak állt és bámulta mint valami égi tü­neményt; lélegzcni sem mert, félve, hogy szétosz­lik szemei előtt. Nem, nem, sikoltott egyszerre mint egy hirteleneíZmétőlmegkapatva, ne ölj meg! Élni akarok, élni és bűnhődni. Élni és téged nem sze­rethetni, élni általod nem szerettetni, ez lesz az én vezeklésem. A toilettéhez lépett egy nagy konytyba csávára azt a mesés hajat és elől lesimitá mint egy tiszte^ matróna. Finom batiszt kendőjét megnedvgsité ot- kolonnal és megmosó a sirástól veres szép ten­gerszemeket. Azután csengetett. A belépőt inastól megkéidé,hogy itthon van-ea gróf ur és az igenlő válaszra megparancsoló, hogy rögtön hozzá küldje. Öt pereznyi szünet állott be amelyben nem lehe­tett hallani egyebet mint két szív hangos dobogá­sát. Végre nyílt az ajtó és belépett egy leányos külsejű, beteges kinézésű, nyájosarczu mint egy 19 éves ifjú, szép kék szemekkel ajkai körül azzal

Next

/
Thumbnails
Contents