Nagykárolyi Hirlap, 1899 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1899-09-13 / 3. szám

teti az elöljáróságot, hogy törvény szerint az ipar­testület legkésőbben márczius ho végéig tartozik közgyűlését megtartani s a jövőben ilyen irányú intézkedést kér. Az elnök megjegyzi, hogy ismeri a törvény e rendelkezését, de mivel az előző évi közgyűlési jegyzőkönyv az alapszabályok módosí­tásából kifolyólag a kereskedelmi minisztériumban volt s onnan csak juiius hó folyamán érkezett vissza, tehát a közgyűlést megtartani nem lehe­tett. Az elöljáróság tagjainak egyharmadrésze kisor - soltatván, uj előljárósági tagokká megválasztattek: Szalóky Ferencz, Sándor György, Aldonézi Mihály, Csőkör Sándor, Kovát Ferencz, Zirinczp József, Guftárt Márton és Ősz Mihály. Számvizsgálókká: Szedák Anral, Oladadi István és Komáromy Ist­ván. Majd legutóbb beérkezett kereskedelemügyi miniszter rendeléte került fölolvasásra. A kereske­delmi miniszter nevezetesen egyszer jóváhagyta az Ipartéstület azon az alapszabályokbaa gyökeredző jogát, hogz belépő tagjainak tagsági diját 25 frtba állapítja meg. Erre számos húza-vona, áldátlan harcz következett, mig végre alapszabály módosí­tás folytán a belépő-dij 10 Írtban lett jóváhagyva, az évi tagsági dij pedig 1 frtban, illetve negyedéven­ként 25 krban. Igen ám, de számosán voltak, kik a 25 frt belépési dijat már lefizették, tehát méltá­nyos, sőt jogos, hogy ezeknek a 15 frt visszafi­zettessék, illetve további évi tagsági dijba beszá­míttassák. Ezt azonban lévő' mtn. rendelet nem engedi meg, a mi valószínűleg félreértésen alapul. Úgy a közgyűlés, mint az iparhatósági biztos és az egylet ügyésze belátták, hogy itt elnézésről lehet szó s a közgyűlés őket bízta meg a keres- kedetmi minisztert e tévedésre figyelmessé tenni. Több tátgy hiányában elnök a gyűlést feloszlatja. — Az idén besorozott ujonezok a had­miniszter legújabb rendelete szerint október hó 5. tartoznak bevonúlni. — A Szilt már melletti Koós-majoiban a na­pokban egy éppen 100 éves asszony özv. Szilágyi Miklósáé halt rr.eg, ki életének csak utolsó nap­jaiban volt gyengélkedő. — Elitéit jónindár. A szatmári törvényszék a nappkban ítélte 3 évi fegyházra Weiser Ágos­tont, ki az ottani Kálvária templomot nemrég ki­rabolta. — Énekes mise. F. hó 10-én a róm. kath. templomban igazán lelket gyönyörködtető énekes misét volt alkalmunk hallani. Hucksdet Irén és Rá. tonyí Stefiké kisasszonyok az Ave Maria a remek egyházi éneket duettben énekelték s mondhatjuk, hogy az ajtatos hallgatóság szive-lelke nem cse­kély mértékben épült a fönséges hangok hallatára Nem marad hatás nélkül Demidor lgnátz és Let linger Béla éneke sem, de midőn előbbi „Boldog- asszony Anyánk“ régi magyar népénekét hallottuk kénytelennek voliunk bevallani, hogy egy régi ron- timrozott és rendkívül kellemes bangu énekessel van dolgunk s igazán kár, hogy művészetét nem mutatja be az ájtatos közönségnek. NAGY-KÁROLYI HÍRLAP. — Kérelem. A gazdasági és ipari szövetkeze lekről szóló 1898. XXIII. t.-cz értelmében létesitet „országos központi hitelszövetkezt“ megalakítása alkalmával kiváló súlyt helyezett a királyi kormány az ÖSSZ3S társadalmi tényezők részvételére és'azért már a múlt évben alapítványi üzletrészek jegyzésére kérte fel az ország knzönségét. Magam is felkérem azon alkalommal a kormányzatomra bízott törvény- hatóságokat valamint az ezek területén működő testületek s intézetek vezetőit, hogy a felhívás si­kerét tőlök telhetőleg előmozdítani és különösen azt fotolóra venni s vétetni szíveskedjenek, hogy az alapítványi üzletrészek jegyzésénél a netalán csekélynek mutatkozó kamatozást bőségese halad­ják azok az előnyök, melyek a helyes irányban nevezett szővetkazett révén az adózási képesség­nek az általános erkölcsi és anyagi jólétnek eme­lésébe a lakosságra háramlanak. E kérelem nem talált oly mérvű visszhangra, mini a minőt az ügy fontosságából folyólag várni lehetett; mert csupán Szatmár-Németi szabad királyi város közönsége és a szatmári káptilan jutatta tudomásomra egy- egy üzlet rész jegyzéséi. Nam kívánom ezt, a ■ szövetkezeti eszme iránti érdeklődés hiányának tulajdonitain; mert az illetékes factorok már régebb­en tanú jelét adták annak, hog a szövetkezetek jelentőségét kellőleg méltányolják, a mennyiben több törvényhatóság területén intentiv mozgalom indultmeg szövetkezeti hálózat létesítése érdekében. A csekély eredmény egyedűlvnnnak lehetett követ­kezése, hogy múlt évi 720 elnöki számú felhívá­somban a kormány rendelete folytán igen rövid négy napi időközt határoztam meg a jegyzésre, a mely rövid idő nem elegendő arra, hogy az ügy kellőképpen mérlegeltessák- Remélni bátorkodom hogy a hivatott tényezők az együtt működésre az eddiginél nagyobb mérvben lesznek megnyerhetők ha az az elhatározása több idő áll rendelkezésre s ezért ezúttal becses elhatározásának közlését deczember 15-ére kérem. Az aláirádra vonatkozólag tájékzysul a kővetkezőket kívánom tudomására jut­tatni, Egy alapítványi üzletrész a törvényben meg­állapított legkissebb összegre 10C0 koronára szól. Az alapitó tagok jogviszonyaira vonatkozó rendel­kezésekből a következőket emelem ki; 1. az ala­pító tagok a központi hitelszövetkezet kötelezet- ségeiéu csak alapitányi üzletrészéig erejéig fele­lősek; másrészt a központi hitelszövetkezet vagyo­nában és jövedelmeiben csak annyiban részesülnek, hogy üzletrészeit alayszabályszerü visszafizetését s a nyeieségből legfeljebb négy százalék évi osz­talék kiszolgáltatást követelhetik. 2. A szavazati jog gyakorlásának módját alapszabályok határoz­zák meg. 3. A jegyzett^ alapítványi üzletrészek visszafizetésénél a tagság megszűnik.f4. A közpon­ti hitiszeEzövetkezet tta nyereségéből elsősorban tiz százalék a taitalék alapra, további tíz százalé­ka kötvények kölön biztosítéki alapjára, a fent maradó összeg az üzletrészek osztalékára fordita. tik. 5. A központi hitelszövetkezet tizenhét tagbój Kepes és társai Első magyar andcsit sirkőgyár Szinérváralján. Van szerencsénk szives tudomására hozni, hogy fenti ezég alatt egz a modern kor igényeinek megfelelően gőzerőre berende" ^ zett köipar vállalatot létesítettünk* Különös fősúlyt fektetőnk Andesif (fekete kőzet) sirkőgyárt- mányainkra, melyhez hasonminőségű anyag, eddig csak Svédor­szágbólkerült a piaczral Gőzerőre berendezett gyárunkban készítünk mindennemű emlék és sírköveket úgymint pyramysok, Obeliszkek és kereszteket emléktáblákat, sirfedelcket, mező kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat, szobortalpazatokat stb­Csiszolt Andesit síremlékeink tükörfénnyel bírnak és tartósságra nézve felülmúlják ha - sonminőségű külföldi anyagot Megrendelésekre készítünk márvány és gránit butorredlemezeket. Elvállalunk továbbá bármely épületi kőfaiagási munkát, léprsők, erkélyek, oszlo- pok stb. készítését, kiváló jómipőségű tracliit-tuf kőanyagból, . .. ... ... .. :> • j V. , r r r 'X ^ *"* -'«fi Kívánatra készséggel küldünk rajzokat, vázlatokat és költségvetéseket. ■>» 3. álló igazgatóságába az alapítók négyet választa­nak. 6. Aláíráskor 20 százalék a legközelebbi adó­hivatalban fizetendő a további fizetéseket a Buda­pesten IV kér. kaplony u. 9 székelő igazgatóság állapítja meg. Az igazgatóság közelebbi felvilágo­sításokból szívesen szolgál. Ezekeket becses figyel­mébe ajánlva számitok hazatérni buzgalmára s re­ményiem, hogy a folyamatba tett actió eredményes leend Hugonnay főispán. Innen—onnan. — A trafikusok rég óta panaszkodnak azért, hogy vasár- és ünnepnapokon még d. u. is nyitva kell hogy tartsák üzletükét. A bajon nemsokára segítve lesz. Egy élelmes bpesti mérnök- sziVar- áruló automatát talált fel, s abból a központi és nyugati pályaudvarban egyet-egyet fölállított s az automaták szépen teljesítették a szivarárulást. Most a pénzügyminiszter értesítette a bpesti pénzügy­igazgatóságot, hogy nincs ellene az ily önműködő trafikok felállításának, persze minden trafikus a saját költségén létesíthet olyat s ezen esetben a bolt a fent mondott napokon zárva lehet, de gon­doskodni kell, hogy a szivar, dohény, gyufa stb. onnan ki ne fogyjon. — Ki nem ismé i azon népszokást, hogy nhéz zivataros időben meghuzatják a harangokat, persze a zivatar felhőnek sokkal kevesebb az esze, mint­sen a harangszótój megijedjen s már vidékre hú­zódjék. Egy élelmes és gondolkozó német a harangozás helyett zivataros időben több taraczkot-mozsár-ágyut süttetett el s nem egyszer tapasztalta, hogy a zi­vatar feje fölött veszély nélkül elvonult; Az elmúlt nyáron egy dunántúli szőllősgazde 10— 12taracz- kos telepe állított fel szőllőjében s kiirta a vinczel- lérjeinek parancsba, hogy jégfelhő közeledésekor a különböző kelyeken íölállitott ágpukat sütögették el. Tapasztalta meglepő volt. Míg a környék szö- llőskertjeit a jég elverte, az ő szőlőjét nem bán­totta Megfigyeléseit annak idején ezen gazda közhírré tette és most Gyöngyös város tanácsa komolyan foglalkozik ezen eszmével sőt Szombathely várossá illetve szöllő birtokosai elhatározták, hogy ők is beszerzik a jégűző ágyukat és jövő évben kísér­letezni fognak velők. Nem ártana ha szőlősgazd­áink is foglalkoznának ezen égygyal s mindegyike mondjuk 1 — 2frtot áldozna ezen czélra­Raum Oszkár meícrologiai intézeti asszisztensz a megtöltött mozsarakat villámos voltateleppel ó- hajtaná összekötni s lehetőleg az egész üteget a viliámos szikra utján egyszerre elsütni s igy a nagyobb légmozgás biztosabb sikerrel járna. Uj mosó és vasaló intézet! Van szerencsém úgy a helybeli mint a vidéki n. é. közönség b. tudomásara adni, hogy Nagy-Károlyban (a Veczák Ede ur házában Fridii féle vendéglővel szemben) egy a mai kor igényeinek megfelelően be­rendezett mosd és vasaló intézetet nyitottam. Elfogadok minden e szakba vágó mun­kákat, u. m. mosást és vasalást a legju tányosabb és legizlésesebb kivitelben. Főtörekvésem oda irányul, hogy úgy a helybeli, mint a vidéki n. é. közönség b. pár): fogását kiérdemeljem, amiért is kizárólagos san csakis budapesti munkásokkal dolgoz­tatok. Vidéki megrendelések a leggyorsabban, azaz 48 óra alatt akármilyen mennyiségben eszközöltetnek. Függönyök a legizlésesebb és a legszebb kivitelben készíttetnek. A n. é. közönség' b. pártfogását kérve p maradtam kiváló tisztelettel Taub Jakab Elsővn-károlyi mosó és vaS^ló intézet 7 . * i tulajdonosa [ > .< í :. . : ! 0 ;.íuíé£.

Next

/
Thumbnails
Contents