Nagykárolyi Hirlap, 1899 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1899-08-30 / 1. szám
2. NAGY-KÁROLYI HÍRLAP. 1899 augusztus 30. sóktól, hogy azt bármelyike a legkisebb jóakarat mellett is meghozhatja, reméljük hogy városunk müveit és intelligens közönsége az általunk kitűzött czél elérésében hathatósan támogatni fog. A „Nagy-Károlyi Hírlap“ szerkesztősége. * ft tanév elején. R.M.Aholt saison immár minden unalmassá- gával véget ért. A kereskedők üzleteit hovatovább többen keresik íöl. Sűtűbben érkeznek a megrendelések az iparoshoz. A könyvárus boltjában pedig csak most uralkodik igazi pezsgői élet: a tudományszomjas ifjúság hosszú útra való eleségét itt szerzi be. Bádeckert vesznek, ki az élet útjait nekik felfedezze. Kalózt, ki biztos ösvényeket mutasson nekik. Minden rendű, rangú, nemű és korú tanulók sűrűn hullámzanak föl és alá s szívélyesen üdvözlik rég látott tanuló és játszótársaikat. Szülőikkel sietnek, hogy a beírás jelentőségteljes proczesszusán minél előbb keresztülessenek, mert az eddig zárva tartott Pallász Athéné kapui ismét megnyíljak. Megnyíltak, kinek örömére, kinek bánatára. Kitárultak a gyermekeik jövőjéért nem csekély mértékben gondoskodó szülők aggodalmaira. Mert ki tudja, mit hoz nekik a következő év?! Ki tudja, mir rejt magában a távoli, ködbe burkolt jövő?! Hol van a kéz, mely ezt a sűrű fátyolt föllebbentse ?! Hol van a sasszem, mely a jövő titokzatos légkörébe betekintsen?! Aggódva állanak a szülők, mert nem tudják : öröm vagy bánat lesz-e osztályrészük. Boldogságot vagy lemondást hoz-e az év. * Duzzadt vitorlákkal fogják-e látni gyermekeiket a tudomány oczeánján evezni; vagy vízbe esett galambként fogja jövőjének minden reménye, erejének letéteményese, gyenge szárnyait a hömpölygő, csapkodó hullámok íelett emelgetni. Férfiasán, büszkén, öntudatosan fog-e erőteljes ezéd- rus gyanánt megállani a tudomány tág mezején ; vagy gyönge virágként fog a széltől inogni, hajladozni, ide-oda vettetni, csapkodni s végre szertefoszlott szirmokkal a földön heverni?! Ki fog-e magasan excel- siorként felemelxedni s társai felett az égboltozatot beragyogni, vagy észrevételenül, elhagyatva fog-e egy sötét odúban clseny- vedni ?! — — — — — — — — — — Ilyen és ezekhez hasonló kérdések egész tömkelegé tölti el a szülei szivét, midőn az uj iskolai év küszöbén vagyunk. De mit érez ilyenkor a tanuló ? ! Mit gondol az, kinek gondolkozni kell ? Mert a szülők aggodalma, gondolatai csak csekély mértékben járulnak ahoz, hogy a tanuló az eléje szabott czélt elerje. A szülő gondol de cselekvés mindig a tanulónak marad fenn. Fájdalom, de való, hogy a legtöbb tanuló flegmatikusán fogadja a jelentőségteljes pillanatot. Leikét nem uralják a nemes eszmék. Kedélyét nem serkalja az ambi- czió nemes vágya. Szive nem képes hevülni a magasabb régiókban termő pálma ágért. Följár az intézetbe, mert föladták; tanul, j ha kedve tartja. ( A mily egykedvűen fogadja az évvégi elégtelen osztályzatot, épp oly bambán teszi lábát ismét a szent csarnok falathogy életéből ott ismét egy évet eltimsßS« De van az éremnek ám máik oldala t$, mely nem olyan sülét, nem hcwátejL.s s ez megnyugtatással tölti el szivünket. Hol van a fent vázolt elmondottakban a hiba ? Hol fészkel a baj, a miasma, a dysentria ? Hova kell lehatolnunk, hogy ezen erkölcstelen gondolkozást megváltoztassuk ? ! Hogy az iskpla levegőjét ilyen veszélyes szellemi betegséget terjesztő baczillusoktól dezinfi- ciáljuk ? A padagógusok túlnyomó része azon vek menyen van, hogy a baj a szülői házból lett behurczolva; a csirák, melyek minden egyénben megtalálhatók ott termékeny talajra találtak. Szaporodtak és gyarapodtak. Megnőttek, kifejlődtek s most élősköd- nek az ellenálló képesség legcsekélyebb fokával sem biró zsenge ifjúság lelkén. Ez a valószínű elmelet. A szülő — csak nem fogja hibáját belátni — s a tanítóban, a rendszerben keresi a baj forrását. És be kell vallanunk, hogy a ki keres, az talál. S a ki egy argimenumot talál, az többet is keres. Mert mindenesetre van hiba olyan rendszerben, mely tanít, de nem nevel. Elitélendő olyan rendszer, mely értelmetlen és haszontalan szavakkal tömi n:eg a tanuló tejet s nem a szavak értelmét igyekezik megmagyarázni. Ne azéit tanítson a tanító vagy tanár, hogy a tanítvány sokat iudjon, hanem igyekezzék oda hatni, hogy a gyermek értelme fejlődjék. Azon legyen, hogy képessé tegye őt a látott és hallottakról önállólag gondolkozni. Nem azt kell várnunk elsősorban, hogy a feladatokat a tanítvány szélmalom módjára elreczi- ! tálja s ledarálja, hanem, hogy azokat értelme laboratóriumában kellőleg feldolgozza. Hiba tehát szerintem itt is, ott is van, de az igazi baj a korszellemben rejlik. Itt gyöke1 edzik a betegség életerős gyökje. A jelen korszellemet kétség kívül a szellem kora jellemzi leginkább. Mindenki szellemi ismeretek árán véli a megélhetéshez szükséges kényelmi eszközt, a pénzt megszerezni. Boldog és boldogtalan, szegény és gazdag, erős és gyenge, tehetséges és űgyefogyoft, vágyteli és együgyü egyaránt veszi körül a kalhtűrái. Minden k? feni van, hogy gyejmekei könyebb és kényelmesebb életmódot folytason, mint ő, a szülő. Ma már nem ritkaság, hogy a legalacsonyabb sorsú magos polezra kerül. Minden szülő kétségkívül teljes joggal választhatja gyermnkei részére egyik v. másik pályát, de azért másrészt igaz az is, hogy ICO - 200 főből | álló tanuló csoportban a tehetség, akarat, neveié stb. minden szélsősége, árnyalata feltalálható. És az árnyakból később foltok, az emberiség foltjai lesznek. Megallanak majd a közép utón, midőn pár gymn. v. polgári isk. osztály elvégzése után — tudományos pályán maradni képtelenek lévén — az iparos pályákat pedig kicsinyük s lesznek — proletárok. A szülők kötelessége tehát, hogy a tanév elején jól fontolóra vegyék gyermekeik tehetségeit s ha nem középiskolába valók úgy még jó eleve leterelni őket onnan, hol rozsa párnákban úgy sem fogják kipihentetni hosszas és nehéz tanulásban elfáradt tagjaikat. Utóvégre nem lehet mindenki ügyvéd, doktor vagy szolgabiró. Az igazi állam fentartó fő elemet a szakképzett iparosak, a helyesen számitó kereskedők és öntudatos munkát végző fóldmivések osztálya képezi. Csak kiváló tehtségü tanulót engedjenek át a fanár urak a matúra vámsorompóján s csak ezek menjenek főiskolába, egyetemre. Kisebb talentumok menjenek a pöröly mellé, fogjanak kalapácsot, ragadjanak vésőt s igv építsek fel — Magyarországot. A városi képvisclőtc sliilefi közgyűlésből. A Lebreczeny István városi polgáimester m által í. hó 27-ére összehívóit rendkívüli közgyűlés d e. 10 órakor vette kezdetét s mindvégig csöndes mederben folyt le. Türelmetlenség moraja csak a Mayer Henrik köszörűs kérvényének tárgyalása során volt hallható, de ez is igen gyorsan, nyomtalanul elsimult. A tárgysorozat minden darabja ugylátszik, már teljesen átment a tűzpróbán, tisztán átdesztilálódott a közigazgatás gépezetén s jobban elintézni alig lehetett. Ezt bizonyítja azon méltöságos tanácskozási niveau, melyen a képviselőtestület halad. A gyűlés lefolyása különben alább következik. A gyűlés megnyitása után elnöklő polgármester ur a részvét és meghatottság hangján emlékezett meg a nemrég elhunyt Kovács József és Kugler József képviselőtestületi tagok ró1. Előbbi különösen a székhelykérdés felleges idejében volt az, ki a nkárolyi pártba lelket és kitartást öntött. Érdemet jkönyvileg megörökittetnek, a mihez a közgyűlés egyhangúlag hozzájárul. Polgármester ur mint köztudomású tényt felemlíti, hogy Kisfaludy József a városunknál viselt r.-kapitányi állásról lemondott s a meghirdetett pályázat folytán a főispán ur ő méltósága Demidor Ignácz (éljenzés) városi főszámvevőt nevezte ki ez állásra, fölhívja a jelenlévő kapitányt hivatali esküjének letételére Az esküt Hetey Ábrahám tőjegyző olvasta fel s a képviselőtestület állva hallgatta meg. A polgármester ur, majd Csipkés Endre képviselő megszivelendő szavai után a már felesketett r. kapitányi köszönetét mnndott mindazoknak, kik a kinevezéshez jóakaratukkal és érdeklődésükkel hozzájárultak. ígéri, hogy igazságos, részrehajlatlan, pártatlan lesz s a város polgárainak személyi és vagyoni biztonságát mindig kellően megóvni kötelességének ismerni fogja (Éljenzés.) Sajnálattal vették tudomásul, miszerint a vallásközoktatási miniszter ur úgy a polgári leányiskola, mint a gazdasági ismétlő iskola részére kért államsegélyt nem engedélyezte. A szervezett intézményeket tehát áldozatok árán Is kell a város közönségének fenntartani. Az 1899- 900-ik tanévre 2 uj tanerő fog a mezőgazdasági iskolánál szerveztetni s a régebbi, mfnt uj tanerők fizetésének államsegéllyel való kiegészítése iránt a miniszter ur újból felkérendő. A nkárolyi'ref. ev. egyház egy igen megokolt a vá- rosikérvénynye) járul a képviselőtestülethez,miszerint hitfelekezeteket az iskola föntartásában arányos segélyben részesítse. A pénzügyi bizottság és városi tanács megszivelésre méltó dolgot látott benne s az 1899 évi költségvetésbe fölvette, hogy a lélek- arány szerint a következő hitfelekezetek a következő összegekkel segélyezessenek. A lóm. kath. egyház — 1457 kor. 66 fi. A két g. kath „ — — — 1035 ,, 6J „ Az ev. ref. „ — — — 995 „ 50 „ A két izr. hitközség — — 687 „ -t4 ", Az ág. ev. hitfelekezet-----66 „ 96 „ Bródy La jos képviselő szeretné az iskoláknak adandó lát s a szegény gyermekeknek tankönyv czimén adott összeget törülni s helyette egy egységes segélyösszeget megállapitani. A polgári nes- ter ur felvilágositó szavai folytán a közgyűlés a javaslat mellett dönt. Polgármester ur jelenti, miszerint az ipariskolai bizottság 3 évre szóló mandátuma lejárván 18 uj tagnak a beleválasztása szükségeltetik. Megvál szlattak: Járai József, Kuszka Mihály, Kiss József tímár, dr. Lucz Ignácz, Mangold István, Makai József, Mangü Béla, Néma Gusztáv, Norm Ferencz, Papp István, Patay József, Szobo- nya Antal, Sarkady N. Zsigmond, Strohnayer Ferencz, Serly Fetencz, Serly Déres, Szabó Kálmán, és Tímár Péter. Özv. Dongolovits Ágostonnenak elhalt férje után őt megillető 16 Irt 68 kr. gyógykezelési költség megszavaztatott. Racz Mihályné és társai, valamint Mayer Hermann kérelmei elutasitiattak. Á kofáknak ezentúl muszáj lesz bódéban árulni, de kést köszörülni tilos a bódéban . . . Elhatározta továbbá a képviselőtestület, hogy a vakok országos gyámolitó intézetének 25 frtos alapitó tagjává lesz; hogy a hivatalos mázsán mázsái andó állatok s más termények után 1 métermázsáig 5 kr., azonfelül méteimázsánként 2 kr. dij fizetendő. A középiskolai játéktér felállítása a jelen tanév elején teljesen lehetetlen lévén, arról a gymn. főigazgató rövidesen értesittetni fog. Egyhangúlag fogadta el a közgyűlés a következő kisajátítási árakat: Tompé Károly n.-somos-utczai telkéből elfoglalt minden Q m. után 50 kr, Demidor Ignátz gr.-Károlyi-Györgytéri lakos fizet í 1 méterenként 1 frtot. Holczinger István kaplony-utczai lakos Q m.-ként 25 kit. Darida Sándornak teremi-utezai lakosa kértutezai részt 50 kr. egység árban átengedik. Herskovits Adolf kálmándi-utczai lakos négyzet méterenként 3 frtot és 30 frt kúláthelyezési költséget kap. Buc/i Zsigmond téréi utozai lakosnak m.-ként 25 kiért engedtetik át az elfoglalt terület. A jegyzőkönyv hitelesítésé'e polgái mester ur Csipkés Endre, Pozsonyi László és Kaufmann Márton urakat kéii föl. ■ i
