Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1941

Intézetünk az 1941 — 42 tanévben

A külsőségeket sem hanyagoltuk el. Bár egyenruhát kívánni a mai nehéz viszonyok között az igazán lerongyolódott magyar fiúktól nem lehet, mindamellett a tanulók nagy részének magyaros ruhája van, ami az ízléses piarista diáksapkával együtt nagyon előnyös megjelenést ad nekik. A tanári kar külön értekezleten vitatta meg, mi módon lehet a hazafias érzést elmélyíteni és erősíteni. Ennek eredményeképen minden osztályban a katedrára odaállítottuk a magyar lobogót, minden osztályt magyar címerrel és magyar tárgyú képekkel díszítettünk. A magyar és történelem órákat a fiúk magyar dalok éneklésével kezdték el. A magyar dalra küiönös figyelmet fordítottunk. Az érzelgős, tehát magyartalan müdalokat és slágereket iparkodtunk minél teljesebben kiszorítani nem az iskolai életből, mert erről szó sem lehet, hanem a fiúk otthonából is. Sokat tett ebben az irányban a cserkészet is és a fiúk magyar nóta tudása igen tekintélyes. Menetelésen, kirándulásokon mindenkor felhangzott a hasonlíthatatlan szépségű, szívet-lelket gyönyörködtető magyar nóta. Bár a körülmények miatt csak részben kerülhetett sor a megvalósítására, a tanári kar elhatározta, hogy az esetleg tartandó tánctanfolyamokon a tanítványok csakis magyar táncokat tanulhatnak. Több esetben a nyilvánosság előtt mutattunk be magyar táncokat a közönség lelkes tetszésnyilvánítása mellett. Itt lenne az ideje az országos mozgalomnak, mely a tiszta magyar erkölcsöt megfertőztető, a magyar lelkületnek és Ízlésnek semmiképpen meg nem felelő, torzmozgásu és idétlenül komolytalan táncokat kiirtsa az ország területéről. Sajnos, ebben a tekintetben a rádió egyáltalán nem áll nemzeti hivatása magaslatán. Részben az intézetbe járó Honvédtiszti Nevelőintézet növendékeinek futása alatt is, gimnáziumunkban meglehetősen kemény, katonás magatartás alakult ki. A kialakuló kép azonban csak akkor lesz zavartalanul tökéletes, ha mind a tanulók, mind a tanárok magyaros viseletben jelennek meg az iskolában. Minden osztály részére megszereztük a Nemzeti öntudat Kiskátéját, minden órán különös gondot fordítottunk a magyarság hivatástudatának erősítésére, nemzeti öntudatának emelésére, a vallásosságon felépülő, tevékeny hazaszeretetének kialakítására. A cserkészek nem egy alkalommal keresték fel a szomszédos falvakat, ahol nagy tetszést arattak változatos műsorukkal, mely minden ízében magyar volt. Az idénre tervezett nagyszabású magyar dalünnepély a még kellőképen ki nem alakult zenei nevelés miatt elmaradt ugyan, de jövőre — remélhetőleg — annál nagyobb sikerrel fogjuk megrendezni. A Magyar Kórus kiadványainak éneklésével, a Harmónia Sacra bevezetésével egyelőre csak úttörő munkát végezhettünk, aminek a gyümölcsei később fognak beérni. Hazafias ünnepélyt rendeztünk október 6-án az intézet tornatermében a nagyközönség részvétele mellett a következő műsorral : 1. Kossuth induló. Előadta a gimnázium zenekara. 2. Hiszekegy. Énekelte az ifjúsági énekkar.