Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1940

Az iskola múltja és legújabb története a román megszállás alatt

főnökségünk nem segíthetett rajtunk, hogy ez küldött volna rendtag tanárokat. Egyelőre ismét rendbpn voltunk, de a párhuzamos osztályokat össze kellett vonni. Április 8 án újabb zökkenőkhöz értünk. Ekkor vált ki a tanári karból Berényi Jenő, ami a munka újult elosztását tette szükségessé a meglevő tanárok újabb megterhelésével. Alig hogy a munka ezen újabb beállításával megindult, jelenti április hó 12-én Jenser Mihály rajztanár, hogy ő meg repatriál. Ezért a román közoktatásügyi kormánynál állásáról lemond, lévén még a magyar államtól alkalmazott rajztanár, és csak a hó végéig hajlandó tanítani. Távozásának oka az volt, hogy a megélhetéséhez kevés, régi fizetését a román államtól már hónapok óta nem kapja. Ezért a tanulóktól szedett tandíjakkal (a 5 Lei) kellett fenntartásáról gondoskodni, bármilyen szokatlan eljárás volt is ez. Szükségessé tette, hogy az iskolát minden áron működésben fenn kellett tartani. Mindez természetesen mindig új meg új tantárgyfelosztással és új óranddel járt. Amint a tanári létszám fogyott, ennek megfelelően miudig órarend változás vált szükségessé. Természetes, hogy szakszerűség szempontjából ez az összeállítás bizony nem lehetett megfelelő, de nem lehetett mást tenni. Ezen a bajon továbbra is úgy tudtunk volna segíteni, ha a magyarországi kegyestanítórend szükséges tanerőket tudott volna küldeni. Ez irányban történtek is lépések, és a román közoktatásügyi minisztérium kilátásba is helyezte, hogy ennek nem lesz elháiíthatatlan akadálya elsősorban azokat illetőleg, akik idevalók — Azonban csak egy rendtársunknak sikerült nagynehezen átjönnie Ezen gondunk mellett nem voltak kisebbek iskolánk anyagi gondjai, amelyek a jövő tanévről már most fenyegetőleg jelentkeztek. Ezeknek megoldása létkérdésünk volt. A mult tanév végén tanfolyamok tartattak a magyar tanerők számára a román nyelv-, történelem , földrajz- és alkotmánytanból. Akkor a mi tanári karunkból ezeken senki sem vett részt. Most azonban már nem kerülhettük el, hogy a mostani román és francia nyelvi tanfolyamot, amelyet Krajovában, hogy jó messze kelljen menni, tartottak, ne vegyünk részt Kettő kivételével mindenki részt is vett. Most már megváltozott a kegyesrendiek visszonya is a magyarországi anyarendhez. A román állam nem tűrte, hogy a rendtagok külföldi rendfőnökségtől függjenek Ezért szükségessé vált a rendi vikáriátus felállítása, hogy az egyes rendházak és gimnáziumok ügyeit ez önállóan intézze. Ezzel megkezdte a vikárius a rendi utánpótlás számára felállítani az ehhez szükséges intézeteket, az ujoncnevelőt és a tanárképzőt Eziket fenntartani és benépesíteni szinte lehetetlennek látszott, annyi tanulmányi és anyagi nehézséggel járt. Ez az elmúlt tanév annyiban különbözött az előzőtől, hogy a kellő időben kezdhettük, szakadatlanul taníthattunk végig. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez könnyű munka volt, mert a román nyelv tanárainak óráit nem számítva, mindenkinek 21—24 órája volt, sőt egyeseknél különféle évközi változások folytán 26 ra is emelkedett. Emellett a román nyelvet a VI. és VIII. osztályban e két osztály összevonásával tanítottuk, mert a tananyag egyforma volt, és a két osztály létszáma is megengedte. A magyar tantervhez képest óraredukálás vált szükségessé a román nyelvnek, mint új tantárgynak behozatalával a magyar nyelvvel egyforma óraszámban, hogy ne álljon be túlterhelés, il-