Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1940

Gyakorlati életpályák

büszke is lehet. Hogy nem kis tudomány, mutatja az, hogy a pásztorok szinte csak a maguk kizárólagos tudományának tartják Megtörtént, hogy egy úri fővárosi társaság Kecskemétről kirándult Bugac-pusztára. Ilyenkor szokás, hogy a csikósok bemutatják különféle ügyességüket, a többi között a karikásostorral való bánást, a durrogtatást is. Persze akadt a társaságban, aki utánozni akarta, de nem sikerült. Erre előáll egy tanár, és elkéri a karikást. Szakszerűen megforgatja, és hatalmasat pattint vele. Erre azt mondja az egyik csikós : „Ez is kanász volt ám valamikor", azt hivén, — ezt úri ember nem tanúihatja meg. És így van ez az ezermesterkedés, a fúrás-faragás száz és száz ágában. Az ilyen ügyes ezermester mindenhol fel fogja magát találni. Nem esik kétségbe, ha valamije eltörik, nem adja oda valakinek, hogy csinálja meg neki, hanem eleinte jól-rosszul, később egészen jól megcsinálja, kijavítja ő maga. Milyen más cserkész, levente, később katona lesz az ilyenből, mir.t abból, akinek mindig csak kész dolgai vannak. Most mondjuk, a háború nem folyik le mindig előírásszerű szabályossággal, ahol sok füg attól, hogy az adott helyzetben ki hogy tud magán segíteni. Sopánkodás ott nem használ semmit. Aki mint ezermester sok mindenhez ért, az kivágja magát. Mit érhet egy nehéz helyzetben, amikor valami eltört, és nincs kötél, ha akad valaki, aki zöld vékony ágakból, veszőkből tud gúzst csavarni, ezzel köti össze az eltört részeket. A termelő kaptárkodásnak az anyagi eredmény mellett van sok erkölcsi és szellemi értéke is, amelyekről ugyan a tanuló nem tud még számot adni, de meg vannak benne mint nagy értékek, amelyeket fel is használ öntudatlanul is. Ilyen az, hogy sokkal több fogalmi ismerete van mint annak, ki ilyennel nem foglalkozik, és csak kész, vásárolt dolgai vannak. Ezermesterkedése közben sokféle anyaggal, annak természetével, feldolgozási módjával, számokkal, nevekkel, stb. ismerkedik meg. Ennek következtében gondolkodásában is logikusabb, szóbősége feltétlenül nagyobb, éppen mert több fogalommal dolgozik, sőt beszédjének, fogalmazásának stílúsán is meglátszik. Ebből a szempontból nézve még egy fontos jelentősége is van a termelő kaptárkodásnak, soha nem fogja mondani : buta paraszt, mert ezt összehasonlítva egy városi szűkszavú, sokszor kontár, de azért a paraszttal szemben fölényesen viselkedő átlagos iparossal, azt fogja látni, és magáról is tapasztalta, hogy éppen az ellenkezője igaz. Itt nincs helyünk mindazt felsorolni, amihez] ért és kell értenie a parasztnak, ha boldogulni akar Ilyen az állattenyésztés sokféle ága, hasonlókép e növénytermelés sokfélesége. A talaj ismerete. Kell tudnia kereskedni, bizonyos fokig építeni, fúrni-faragni. Szinte felsorolhatatlan, mit kíván az ő hivatása tőle. És éppen ezért rendkívüli fontos hivatás ez nemzetgazdálkodási szempontból is, mert ő minden más hivatást foglalkoztat, és minden más hivatás rá szorul. Milyen szűkkörű foglalkozás ehhez képest például egy portásé, pincéré, átlagos szabóé, tisztviselőé, stb., és hasonlóan szűk ezeknek a látóköre is. Méltán kérdezhetjük tehát, hogy igazában, nem máza után, melyik intelligensebb, az átlagos kisiparos, vagy az úgynevezett paraszt. És ezek között mennyi a józan, okos ember, magasabb iskolázottság nélkül (ma már sok van ilyen is), és milyen kevés igazán okos ember van az úgynevezett átlagos tanultak között.