Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1940
Ujházy Sándor
azon fajtájából, akik egy elveszett életre is csak a csendes lemondás bánatos mosolyával tekintenek vissza«. És hát hát olyan nagy bűne az embernek, hogy magyarnak születik? Istenünk! Mindenható Atyánk! Fogadjad öt be mennyei ármádiádba, az égi regimentbe. Mi hisszük és valljuk, hogy a Te katonád ott is megállja őrhelyét, ott is kitart a vártán. Adj, kérünk, részt a Te tündöklésedből nemes lelkű, hitvalló barátunknak. És küldj égi fényességedből egy sugarat minékünk is, kik e ravatalt fájó szívvel körülálljuk! Utolsó búcsút veszek Tőled, kedves, igaz Barátom ! Végső indulásod előtt megállítlak Téged egy utolsó, mindennél fájóbb és szomorúbb párbeszédre. Szomorú lesz a párbeszéd, mert csak az egyik fél, én szónokolok már csak, a másik fél, a Te beszédes ajakad örökre zárva marad. Nyugodjál békében! Nyugodjál csendesen! Nézd, barátaid könnye kísér utolsó nagy utadra! Te elmész messzire, elmész örökre miközülünk, de emléked, árnyékod itt marad miközöttünk, hogy vezessen bennünket azon az ösvényen, amelyen Te jártál: a hit, remény és szeretet útjain. Nyugodjál békében, hiszen mi hiszünk a Te hiteddel, bízunk a Te nagy lelked bizalmával, és szeretünk a Te izzó, forró magyar szíved szeretetével. Míg éltél, szerettünk; míg élünk, nem feledünk! Isten Veled ! Isten Veled ! A gyászbeszéd elhangzása után a Nagykárolyi Róm. Kat. Egyházi Énekkar, a Városi Dalegyesület és a Polgári Leányiskola énekelt, azután elkísértük megboldogult barátunkat a mesterrészi temetőbe, ahol Fábián Ferenc tart. főhadnagy búcsúztatta a nagykárolyi tűzharcosok nevében. Nyugodjék békességben I A tanári testület a következő gyászjelentést adta : »A Nagykárolyi Állami (Kegyesrendi) Gimnázium tanári testülete fájó szívvel, de Isten akaratán megnyugodva jelenti, hogy szeretett, felejthetetlen tagja, rozsnyóbányai Ujházy Sándor gimnáziumi rajztanár, tűzharcos tart. főhadnagy stb. folyó hó 20-án, hajnali fél 2 órakor, életének 51-ik évében rövid, de nehéz szenvedés után, a világháborúban szerzett súlyos fejlövése következtében, a nagybetegek szentségeitől megerősítve az Úrban csendesen elhunyt. Kihűlt, drága tetemét folyó hó 22-én, csütörtökön délután 5 órakor szenteljük be a gimnázium tornacsarnokában, s utána utolsó útjára kísérjük. Az engesztelő szentmiseáldozatot 23-án reggel 8 órakor mutatjuk be a Mindenhatónak a helybeli piarista plébánia-templomban. Nagykároly, 1941. május 20. Minden elmúlik, a szeretet nem múlik el soha! Adj neki, Uram, örök nyugodalmai ! A Nagykárolyi Gimnázium fanári kara. 8 Dr. Gyuráca Ferenc.
