Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1914
38 társ tudatta a hírt, levelében azt írja a derék tábori lelkész, hogyha majd hazajön élőszóval bővebb felvilágosítást fog róla adni. Jó harcot harcoltál, te is elnyerted a koronát, melyet a Hazáért dicsőén küzdő, életüket feláldozó hősöket illet meg egyedül. Cipruságunk sírhalmodon a mi kegyeletes megemlékezésünk. Isten veled! Mándy Elemér született 1887. május 25-én Borzován (Szatmármegye). A középiskola alsó négy osztályát intézetünkben végzi (1901—902.-ben a IV oszt.) azután három évig a nagyváradi hadapródiskolának növendéke. Később más intézetben folytatja gimnáziumi tanulmányait. Az érettségi vizsgálat után a jogi pályára lép. Máramarosszigeteu befejezvén jogi tanulmányait, leteszi az államvizsgálatot, majd Budapesten a pénzügyi fogalmazói vizsgálatot is. A háború kitörésekor mint póttartalékos kiképző tizedesi rangban teljesít szolgálatot Egerben március 15.-ig. Menetszázadba kerül, mint hadapródjelölt vonul a Kárpátokba, ahol előléptették hadapróddá. Több súlyos ütközetben vett részt, kitűnt bátorságával. Az ellenséget maguk előtt szorították Telepócz községig, ahol a községen túl nagyobb elsáncolt orosz erőre bukkantak. Heves csatába ereszkednek, melynek folyamán súlyosan megsebesült mellén. A szinai (Zemplén vm. Dégenleld-kastély) kórházba vitték, ahol 9 napig végtelen türelemmel, bízva felépülésében, állhatatosan viselte kínzó fájdalmait. Mindhiába ! A gondos orvosi és bajtársi ápolás nem tudta megmenteni az életnek. 1915. április 10.-én halt meg s az ottani köztemetőben helyezték nyugalomra a boldog feltámadás reményében. Elindítanak legjobbjaink a hosszú harc alatt! Egyike ő a soknak, kik a honfiúi erények legszebbjét a hazaszeretet tettel gyakorolta, vére hullásával tette termékennyé a talajt a szabadság rózsái számára. A hazaszeretetért fogadd szeretetünk piros rózsáit emlékül, utolsó üdvözlésül. Isten veled ! Berkő Frigyes született 1890. évi január 18.-án Kassán. A középiskola alsó hat osztályát Nagykárolyban végezte (1905—906. isk. évben a VI. oszt.) Ezután a budapesti cs. és kir. hadapródiskolában folytatja 4 évig tanulmányait. Mint zászlós 1910.-ben a máramarosszigeti 85. közös gyalogezredhez kerül. Időközben Lőcsére helyezik, majd 1913.-ban hadnaggyá léptetik elő. Saját kérésére áthelyezik a 85. gy. ezred boszniai zászlóaljához Rogaticára (a szerb és montenegrói határnál), ahová 1914. május havában megérkezett. Ferenc Ferdinánd boldogemlékü trónörökösünk ellen intézett szarajevói merénylet alkalmával jelen volt mint hadnagy a kirendelt katonasággal. A merénylet után a törökök lecsendesitésére — akik a gyilkos szerbeket kiirtani akarták — sokat tett. Erős érzése bírta erre. Mindenáron azon volt, hogy a bűntény a törvényszabta alapon nyerjen méltó büntetést. Mozgósítása előtt több kisebb-nagyobb szerb és montenegrói támadást ver vissza zászlóalja. A háború kitörésekor 8 hétig volt állandóan tűzben pihenés nélkül. Annyira kifáradt, hogy az ezredorvos pihenést parancsol neki. Egy ideig Budapesten pihen, majd Nagykárolyban az aggódó édes jó szülők körében. Négy hét után felépülve Balassagyarmaton jelentkezik, de az orvos még mindig gyöngének találja. Újabb négy heti szabadságot kap. Végre is teljesült vágya, egy menetszázaddal a szerb harctérre megy. November 27.-én Waljewónál találjuk. Erős tűzbe kerül a sereg, de mieink szívósan szorították a szerbeket az ország belseje felé. Dec. 5-én Milanovácnál, midőn mint századparancsnok-helyettes rohamra vezette századát, szerb golyó találta szíven. Bajtársai tudósítása szerint: „Jézus, Mária!“ felkiáltással ajkán lehelte ki lelkét. A roham a Bolovski magaslat ellen történt, ahonnan a szerbeket nem tudták leszorítani, így az elesett Berkő Frigyest a szerbek temették el jelöletlen sírba. Nem te vagy az
