Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1910

Magyar Gábor

gőbe épitett minden lelki élet, ha ezekből a mély gyökerekből nem táplálkozik. A Váczon eltöltött ujoncz év után Budapesten végezte a 7. és 8. osztályt. Abban az időben a rend fiatal tagjait mindjárt az érettségi után kiküldte helyettes tanároknak, igy került Magyar Gábor Tatára, majd Nagykanizsára. Az 1865—66. tanévben pappá szentelik, de ugyanazon tanévben már Szegeden találjuk öt, ahol életének java részét -eltöltötte. Leszámítva a Kecskeméten eltöltött egy évet 32 évig működött Szegeden az 1898. évig, a mikor mint helyettes rendfőnök Budapestre távozott és azóta a rend élén áll. Magyar Gábor alig működött a tanári kathedrán 5 évet. Ez a rövid idő is elég volt arra, hogy tanártársainak is, de még inkább elöljáróinak figyelmét sikeres, ügyes, erélyes és tapintatos tanításával és nevelésével magára vonja, úgy, hogy a mikor az 1871. évben Bolgár Mihály a főgimn. akkori igazgatója Andrássy Gyula gróf külügyminiszter fiainak nevelésére meghívást kapott, a kegyesrend kormánya már megtalálta a jó nevü Bolgár utódját — az alig 30 éves Magyar Gábor személyében. Magyar Gábor 27 évig állott a szegedi főgimnázium élén mint annak igazgatója, s ezen idő alatt országos hírnevet ért el a gimnázium mintaszerű igazgatásával. Egyénisége, finom tapintata és kiváló emberismerete, okos eréllyel párosult jó szive, keresetlen, megnyerő őszinte modora vezetésre és a működő tanerők összetartására, irányítására tették őt hivatottá. Nem ismerheti Magyar Gábor kiváló egyéniségének sem nagyságát, sem értékét, a ki őt mint igazgatót nem ismerte. Működésének egész terjedelmét helyszűke miatt nem ismertethetjük, csak néhány szempontot domborítunk ki, mely teljesen elégséges fentebbi állításaink igazolására. 1. Magyar Gábor mesteri kézzel és ügyességgel tudott bánni az ifjúsággal. Hozzá tudott férni az ifjúság szivéhez, meg tudta érteni a fejlődő, serdülő ifjú változatos kiforratlan lelkületét és kedélyvilágát. Ebből kifolyólag eltalálta azt a helyes középutat, a hol a jószívűség nem válik az erély kárára, a hol a rideg pedantéria nem fojtja el a lélek melegebb érzéseit. Kiérezte, hol és mikor kellett a nyegleség vagy a már megnyilvánuló gonoszság ellen kíméletlennek lenni — más részt jól átlátta, hogy az ifjúban is előforduló gyengeségnek, gyarlóságnak legjobb orvossága a jóságos atyai szeretet, mely türelemmel, szelídséggel és kímélettel bámulatos eredményt tud elérni. Egy idejében használt jóakaratú atyai intelem igen sokszor döntő hatással van az ifjú jelleméletének kialakulására. Magyar Gábor intézetében az ifjúságnak az életre való nevelése nem volt csak hangzatos jelszó, de meg is valósult elsősorban az által, hogy hozzászoktatták a komoly munkához és megszerettették vele a kötelességtudást. A tehetséges ifjú alkalmat nyert tehetsége szerencsés kifejlesztésére, a gyengébb tehetségű kellő gyámolításban részesült hogy szorgalmával és komoly igyekezetével megfelelő sikert elérhessen. Magyar Gábor és intézete a mennyire szerette, becsülte és fejlesztette az ifjúságban a becsületes és komoly munkát, annyira üldözte a léhaságot és nyegleséget, a szilárd jellem kifejlődésének ezt a két legnagyobb élősdijét. 2. Magyar Gábor mint tanár a történelmet tanította. Mint igazgató is mindig ezt a tárgyat tartotta meg, melynek az ifjúság hazafias érzésének ápolásában és életnézetének kialakulásában nagy szerepe van. Tanítványai a legnagyobb élvezettel hallgatták és szívták magukba szavait, melyek felejthetetlen hatással vclíak ifjú fogékony lelkükre. Bár mindegyik tanítványa érezte igazgatója eme bánásmódjának és előadásának jótékony hatását, mégis a sok ezerre menő tanítvány sorából, a kik a főgimnáziumot látogatták Magyar