Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1908

Gaal József szépirodalmi munkásságának eszmei értékelése

szépirodalom manapság is, a „nemzeti eszme" hanyatló korában mindig szeretettel fordul a pusztai, az alföldi élethez: Barna Péter, Patkó Pista, Bogár Imre, Sobri Jóska, Zöld Marci, Angyal Bandi, Rózsa Sándor, Savanyú Jóska és Bimbó Józsi a szilaj szabadságnak s a szegények iránt való szeretetnek és gyöngédségnek eszményi megtestesülései a nép képzeletében jelen időnkben is. Valóban, ha ez alföldi költészetnek eszmei mélységébe tekintünk, akkor abból Gondviselésbe helyezett őszinte hit, a benső, rövid szavú, magyaros szerelem, a rettenthetetlen bátorság s az ebből fölsarjadzó szabadságszeretet, a demokratikus világnézet s a nemzeti alapon nyugvó sociologia alapgondolatai sugárzanak elénk. E súlyos eszméknek fejlődése dicsőséggel és gyásszal tele nemzeti történelmünk s ezeken a gondolatokon, mint hatalmas gránitoszlopokon nyugszik hazánk jelene s erre kell fölépülnie nemzetünk egész jövőjének is. De hogy költészetünkben és szépirodalmunkban e magasztos eszmék épen az Alföld költői felhasználásával napvilági a jöttek és tisztázódtak s nemzetfejlesztő hivatást töltenek be, abban a fölfedezés dicsősége Gaal Józsefet illeti, miért is mindenkor tisztelettel és elismeréssel emlegessük dicső nevét s hálával és szeretettel őrizzük lelkünkben nemes és fönséges emlékét... Sróff Gábor.