Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1904

X. Adatok a lefolyt iskolai év történetéhez

5. Egészségügyi viszonyaink általában kedvezők voltak. Epidemikus bajok nem pusztítottak; a mulasztások muló bajok miatt történtek ugy az ifjúság, mint a tanártestület részéről. A halál sújtó keze azonban nem kerülte el iskolánkat. A tanszék egyik díszét — kiről a II. czikkelyben kegyeletesen megemlékeztem — letépte a testület kebeléről: Voggenhuber Oszkár ma az anyaföldé; aluszsza az igazak álmát; legyen neki könnyű a föld, mely oly korán visszakövetelte őt. Szinte restelkedve teszem közzé, hogy az ifjúság köréből is áldozatot követelt a halál. S ha még kinos betegség vezette volna a halál ölelő karjai közé, ha talán egy érettebb ifjú követte volna el a szörnyű merényletet önmaga ellen, talán még meg is tudnék nyugodni, ismerve a szenvedély hatalmát, ismerve az élet magával ragadó veszélyes útjait. De mikor egy I. osztályú gyermek, hozzá jó magaviseletű, szorgalmas tanuló oltja ki önkezűleg még alig megkezdett életét, megáll a toll kezemben s nem tudok egyebet mondani: az idők jele. Pedig ez történt. Sidlai Lajos, adoptált Szintai Lajos I. oszt. növendékünk kioltotta életét. Mi vitte a borzasztó merényletre ? nincs válasz tollamban. Bocsássa meg a nagy Isten bűnét, iskolánkról pedig mossa le a megszégyenítő foltot. Egyébként az egészség megőrzésére megtettünk mindent, a mit a józan paedagogia előir, amit hosszú tapasztalásunk parancsolt. Dr. Schönpílug Béla, városi főorvos, aki nálunk az iskolaorvos teendőit tölti be, november 12-én és junius 2-án tartott iskola- és szemvizsgálatot; mindkét alkalommal megelégedéssel távozott; szembajos, különösebben trachomás ifjút nem talált; a tapasztalt tisztaság felett pedig elismerésének adott kifejezést. Ugyancsak ő az iskolai év elején beoltotta az ujraoltásra kötelezett tanulókat. Termeinket bár ellátvák szellőzőkkel, tiz perczek alatt kiszellőztettük télen-nyáron, hogy üde levegőben üljék át a tanulók a következő órákat. Gondunk volt ruházatukra, nemcsak hogy az időjárásnak megfelelően öltözködjenek, hanem hogy tisztán is tartsák. Az órák között a tiz perczet a szabadban kellett tölteniök, ha az idő arra alkalmas volt, különben a folyosón kellett mozogniok. Télen korcsolyáztak, nyáron labdáztak. 6. Tanári tanácskozmányok. A vallás- és közokt. m. kir. Minisztérium által kiadott „Középiskolai Bendtartás"-t követve, a kiszabott időben tartottuk meg az ellenőrző és módszeres tanácskozmányokat; amazokat, hogy beható bírálat tárgyává tegyük, mennyire felelnek meg a tanulók úgy magaviselet, mint tanulmányi előmenetel tekintetében a követelményeknek, emezeken a tanítás egyöntetűségének megállapításán fáradoztunk. Az ellenőrző tanácskozmányok eredményét közöltük a szülőkkel, illetőleg gyámokkal, azért, hogy tudomást szerezzenek fiaik elmaradottságáról s hogy velünk együtt iparkodjanak őket az elhagyott jó útra terelni. így iparkodtunk a szülői házat az iskola körébe vonni. Tanácskozmányainkról jegyzőkönyvet vettünk fel s annak idejében a kir. tankerületi főigazgatóhoz juttattuk. A rendes tanácskozmányokon kivül összeült a testület mindannyiszor, valahányszor azt a szükség megkívánta. 7. Hivatalos látogatások. Géresi Kálmán, kir. tank. főigazgató úr két izben szerencséltette iskolánkat látogatásával. Először márczius