Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1900

I. Poór János kegyeletes emlékezete

készítésére vonatkozólag, azok különféle módjáról és szabályairól, a térképolvasásról, a szemléltetési módszerről, szóval a térképekkel összefüggő minden fontosabb kérdésről. Előadása alapos és ismeretekben gazdag, mindig érdekes; az elméleti magyarázatokat sikerült illustratiók teszik érthetőkké. Figyelemre méltó dolgozat, melyet bátran sorozhatunk a sikerültebb Programm értekezések közé." Nem szaklap bírálata, de nekem elegendő, hogy a kegyeletes megemlékezés fokozásához hozzájáruljon. „Mit olvasok ki a természet könyvéből?" a Zala ünnepi számában jelent meg. A vallásos érzülettől áthatott férfiú maga adja meg a választ a felvetett kérdésre e nyilatkozatával: „Az Isten bölcseségét s végtelen tökéletességét, ö a végső oka a dolgoknak." A Zalai Közlöny 1892. évi 26-ik számában „Pünkösd napján" cz. vezető czikkelyében a nagy napot mint az emberi társadalom újraszületésének és megifjodásának napját ünnepli. Karácsonyi vezető czikkelyében pedig — ugyanazon lap 55. száma — sürgeti, hogy adjuk meg a léleknek ideális világnézletét, éltető elemét, ősi hitét, akkor botlásoktól menten nem rettenetességekben, hanein nagyszerűségekben fog az megnyilatkozni. 1893. ápr. 5-én a Mármarosi Hírlapban találkozunk vele. „Ugy szeretnék" czímü és kezdetű elegikus hangú költeményével köszöntvén be a Hirlap irodájába. Hogyan került Nagykanizsáról M.-Szigetre a még inkább csak tartózkodási helyén ismert költő, azt csak sejthetjük, de bizonyosan meg nem mondhatjuk. A valószínűség a mellett bizonyít, hogy valamelyik Szigeten működő barátja ajánlhatta a szerkesztőség figyelmébe s felszólításra irta versét. Ne kutassuk az okát, elégedjünk meg annak kijelentésével, hogy neve ekkor kezd már ismertebbé válni s a vidéki lapok szívesen látják a jó tollú, nemes érzésektől áthatott fiatal költőt. 1893. szept. 16-án „Néhány szó a szülőkhöz az iskolai év kezdetén" vezető czikkelyében kemény hangon szól a