Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1900

IX. Adatok a lefolyt tanév történetéhez

E költség előteremtésére tartottuk két koronás belépődíjjal május 16-iki ünnepélyünket a következő műsorral: 1. Angol őrjárat. Induló George Aschtól. Előadja a főgymn. zenekar. 2. Régi és új nóta, Káldytól és Herzfeldtől. Előadja a főgymn. énekkar. 3. Erdő, erdő, sűrű erdő. Magyar ábránd Székely Imrétől. Zongorán előadja Csilléry Ferencz VI. o. t. 4. Részlet Kölcsey Parainesiséböl. Előadja Papp György VI. o. t. 5. Pszt! Pszt. Jux-polka Linkától. Előadja a főgymn. zenekar. 6. A czilinder. Monolog Jaques Normand-Heltaitól. Előadja Csilléry András VIII. o. t. 7. Valse. Millertől. Zongorán előadják: Liszer Emil VI. és Schick Emil V. o. t. 8. Népdalegyveleg. Előadja a főgymn. zenekar. 9. Arany-Révfy: Tetemrehívás. Melodráma. Czukor István VII. o. t. zongorakisérete mellett előadja Szintay Lajos VII. o. t. 10. Főjegyzői jelentés. Irta: Rulf Ferencz VIII. o. t., felolvassa Suták István VIII. o. t. 11. Búcsú az iskolától. Silcher Frigyestől. Előadja a főgymn. énekkar. 12. Rákóczy-kesergő és induló. Előadja a főgymn. zenekar. Az ünnepélyen nagyszámú és válogatott közönség jelent meg s igy lehetségessé vált, hogy a költségek levonása után 121 korona jutott a versenyre rándulóknak és 121 koronát kapott a Segélyző-egyesűlet is. Az önképzőköri főjegyzői jelentés után az igazgató szokásához mérten hálás köszönetet mondott mindazon factoroknak, kik az intézet érdekében a legcsekélyebb áldozatot is hozták; különösen kiemelte az intézet fejlődését éber figyelemmel kisérő és adományaival előmozdító magas kormányt; majd az intézetet fentartó s fentartói kötelességét páratlan pontossággal teljesítő várost; majd az adományozókat. Köszönetet mondott a tanártestületnek odaadó buzgőságáért általában, különösen az intézeti egyesületek élén álló tanároknak. Azután az ifjúsághoz fordulva az abiturienseket óva figyelmeztette, hogy ha egyszer ráülnek az élet hajójára és vihar fenyegeti, mindig jussanak eszökbe azon magasztos elvek, melyekre ez iskola tanította s ha egykor sikerűi magasabb állást kivívniok, mindenkor hálás kegyelettel gondoljanak az anyaiskolára, melynek emlőin táplálkozva szerezték meg alapismereteiket. Azokat pedig, kik továbbra is tagjai maradnak az intézetnek, buzdította, hogy ha jobbak nem tudnak lenni elődeiknél, legalább azok nyomdokain haladva iparkodjanak megőrizni az intézet jóhírnevét. A nagykárolyi Kölcsey-egyesűlet junius 2-án emléktáblával jelölte meg a kegyes-tanítórendiek házát, melyben egykor történeti nyelvészetünk megalapítója, Révai Miklós és a branyiszkói hős, Erdősi Imre laktak. Az ünnepélyen részt vett intézetünk is. Mise után zászló alatt vonúltunk az egyesülettel Kölcsey szobrához, melyet Suták István VIII. o. t. koszorúzott meg szép kis beszéd kíséretében. Innen visszatérve a Kölcsey-egyesűlet közgyűlésének lefolyását hallgatta végig az ifjúság, hogy azután zászló alatt vonúljon a kegyes-tanítórendiek háza elé és részt vegyen az emléktábla leleplezésében. Végezetül megemlítjük, hogy az ifjúság Ö Felsége magas névünnepén tanárai vezetése alatt az ünnepélyes szent misén vett részt; a koronázás évforduló napján pedig a nagymise alatt hazafias tartalmú énekekben kérte Istent, tartsa meg őt soká nemzetének, adja rá áldását, hogy nagy felelősséggel járó kötelmeit zavartalanúl teljesíthesse.