Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1900

I. Poór János kegyeletes emlékezete

központi választmány ülésén. Hogy e tisztjének is eleget tett, a mondottak után talán fölösleges is említenem. A kör 1898. április 17-ikén városunkban tartotta gyűlését. Poór János elemében volt. Vendégszeretettel fogadhatja azokat, akikkel egy eszme szolgálatában áll. Vitát kelthet, ami kenyere volt, mely vita azonban messze távol állt mindenkor a versenygéstöl, mert ö volt az első, aki félre vonult, ha érezte, hogy tudományos értékéből veszített a vita, vagy hangban túllépte a vitatkozás békés medrét. Pedig a nap terhe itt is reá nehezedett. Neki kellett felolvasnia. Kitüntetésnek vette a megbízatást, de meg is állotta helyét mint mindig. Kenyérstúdiuma köréből merítette tárgyát. Ma, mikor a szakrendszer az úralkodó, szinte bajos megítélni, hatott-e felolvasó hallgatóságára, vagy sem. Poór e felolvasásával, mely, mint már egyszer említettem, nagy aparatussal készült, határozottan hatott. Dr. Schöber, a szatmári kir. kath. fögymnasium szaktanárának felszólalása bizonyítja legjobban, a ki felolvasó nézeteit mind magáévá tette s pártolta és ajánlotta elfogadásra felolvasó határozati javaslatait, hogy mondja ki a kör : 1. A természetrajz sikeresebb tanítása czéljából szükséges a tantárgy tanítástervének revisiója. 2. A gymnasium első és második osztályában a természetrajznak a földrajztól való elválasztása mindkét tárgy érdekében felette kívánatos. 3. Szükséges volna, hogy a természetrajz legalább heti két órában a gymnasiumnak úgy alsóbb, mint felsőbb osztályaiban taníttassék. A két első pontot feltétlen helyesléssel tette magáévá a kör; a harmadik ponthoz a philologusok némi kis zúgással s csak a felolvasó iránt való tiszteletből járultak hozzá. Persze látták a hazabeszélést, de az elismerést nem tagadhatták meg a lelkes tennészetrajz-professortól. Költő társa, Nádor Béla, kegyes-tanítórendi fögymnasiumi tanár 1898. évi április hó 23-án ünnepelte 25 éves tanári jubileumát. Kívülünk más alig tudott róla valamit. A jeles