Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1898

— 41

újító volt. S bár az utóbbiban, a verselés megújításának dicsőségében másokkal osztozkodnia is kell, osztatlanul övé a dicsőség, hogy a „lira tőle kapott új szint“.1

A nagy nyelvész, a nép és az irodalmi nyelvnek korában legalaposabb ismerője és egyúttal mestere, ki prózájában a nagy Pázmánynyal vetekedik, sőt hajlékonyságban, kifejezéseinek gazdagságában és változatosságában meg is haladja,2 3 költészetében sem tagadja meg magát. Nyelve hajlékony, eléggé kifejező és színes itt is, bár talán kevésbbé erős, mint prózájában. Olyan újszerű itt is és valamivel természetesebbnek látszik. Prózájához képest előnye az, hogy nincs ebben egy szó, egyetlen egy mondatszerkezet — prózájában pedig nem egy ilyen idegen hajtás, mint érdekes szeplök az arczon,8 fordul elő, mely magyartalanságával vagy eröltetettségével válnék ki zamatos magyarságából. És e mellett népiesen költői ez e nyelv. Mily költői, színes nyelven írja le pld. a „Hajnaliban a hajnalhasadást, rezgő harmat hullását; vagy ifiily népiesen költői felfogás és sajátságos kifejező nyelv társul a „Tündérkertben“ ; vagy mily hajlékony, a festői képek sora díszíti a „Kísztö“ és „Felelő éneket“ ; mily lehelletileg gyengéd „Klorindá“-é; mily üde nyelv a harmadik idillnek azon helyé-é, hol Menalkas a tavaszról énekel! Mennyivel egyenetlenebb nyelv ennél Amadé László nyelvezete, kinek röpke verseit — egyéniségének eme legjobb termékeit — hányszor megcsufolja egy-egy lapos, idegen vagy egyáltalában oda nem illő kifejezés!

Faludynak másik, a verselésben nyilvánuló jelentőségét csak az újabb korban kezdték méltányolni. Toldy az első, ki rámutat schémáinak dallamosságára, énekeinek hol trochusi, hol iambusi lejtésére, úgy hogy ez oknál fogva az új iskola előhírnökének tartja.'4 Azóta mindinkább ráterelödött a figyelem, úgy hogy Faludynknak eme kiválósága köztudomású dolog, így — hogy csak keveset hozzunk fel — Ferenczi Zoltán is lekötelező szavakkal méltatja s többek között így nyilatkozik: „Nála a külalak, a forma szabatos használata művészeti szükség s innen az, hogy e tekintetben kora, sőt a múlt idők minden dalköltöit meghaladja.“5 Hasonlóképen Négyesi is kiemeli

') Négyesy : Beöthy Kép. írod. tört. I. 481. 1.

2) Kasztner: Fal. nyelvéről. Budenz-albura 175. 1.

3) Kiss : Fal. F. nyelve. Nyelvőr 1895. I. fűz. 24. 1.

4) Toldy: Költ. tört. 314. 1.

5) Ferenczi Z. : A népies versalakok tört. Bpest 1879. 93. 1.