Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1898

sem hallottak a szerető férjről, vagy féltett édes apáról.

A fiatal császárné tiszta tudatával birt annak is, hogy az összbirodalom ereje Magyarországon nyugszik ; sietett azért a nemzet nyelvét elsajátítani, hogy hü magyarjaival magyarúl szólhasson. Oktatója dr. Fáik Miksa még ma is él; a legjobb a legszellemesebb tanítvány már visszatért övéihez. Essayjében oly szépen írja le a magyar nyelvi tanórákat, hogy vonzóbb olvasmány alig volt még kezemben. Széppé, kívánatossá tette a mester előtt az órákat a fejedelmi tanítvány elbájoló egyénisége, fenkölt szelleme, nagytudásvágya, a ki litteraturánk minden nagyságával megkívánt ismerkedni, akinek figyelme kiterjedt még a függetlenségi harcz történetére is s éppen e ügyelem eredményezte, hogy Horváth Mihály, a szabad- ságharcz kultusminisztere visszatérhetett hazájába.

Mikor az 1859. évi olaszhadjáratban az osztrák seregek kudarczot vallottak, Erzsébet királyné sarkalta felséges férjét, hogy béküljön meg hü magyarjaival.

Nem fér ez alkalmi rövid beszédbe az egyezkedés akadályainak, a bécsi kamarilla átkos cselvetéseinek fejtegetése; csupán csak az eredményt említem meg, hogy felséges urunk és királyunk 1867. jun. 8-án koronás királya lön a magyarnak, Erzsébet koronás királynéja. Mit mivel a koronás pár? A nemzet koronázási ajándékát a 100.000 darab aranyat a szabadságharcz hőseinek, az elöregedett honvédeknek adományozza, hogy feledtesse a vett sérelmeket, a szenvedett bántalmakat.

Fessem-e azt a képet, mikor Magyarország koronás királynéja leghívebb tanácsosa, Deák ravatalához siet és könyázva mond imát a boldogult lelkeüdvéért s önkezűleg koszorúzza meg ravatalát. Hol van magyar szem, mely szárazon marad e kép láttára?

Emlegessem-e, hogy udvari lakájok nélkül, egy- egy udvarhölgytöl kisérve járja be Budapest utczáit