Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1898
— 40 — testvérei a nép dalainak. De egyébként bizony kevés közük van a népiességhez vagy épen a nemzetihez, mert bizony elég sajnos, hogy miként e kor költőinél általában, úgy Faludynál is annyira háttérbe szorulnak a nemzeti eszmék, hogy a nyelven és külalakon kívül majdnem teljesen kiveszett belőlük a nemzeti elem. Imre Sándor Toldy után szintén olasz hatást emleget, de bizony kénytelen kijelenteni, hogy a hatást bajos volna kimutatni.1 Ugyancsak ö volt az, ki már jogosabb alapon de úrja ferde utón az idilleket is olasz költők utánzatának tartotta2 valószínűleg Zrínyi idilljeinek olasz utánzása adta neki ezt az eszmét. Szűcs István azonban úgy Zrínyi, mint Faludy idilljeit összevetvén Vergiliuséival, arra az eredményre jut,3 hogy ha már utánzatot keresünk bennök, akkor épen nem olasz, hanem némi franczia befolyási megengedve, klasszikus, főleg Vergilius hatását kutathatjuk fel; és evvel Faludy eredetiségének kérdése egy lépéssel ismét előbbre jutott.4 Összehasonlításának eredménye az, hogy Faludy a klasszikus költőnek nem utánzója; mert bár alapeszmét, tárgyat nem egyszer (igy a II., III., IV. idilljében) átvesz; bár motívumok, reminisz- czencziák, melyek ugyancsak Vergiliusra emlékeztetnek, elég bőven fordulnak elő, mégis a mit át is vesz, az az ö leikébe olvad és egészen átalakítva jut kifejezésre, de meg másrészt a pásztorok beszéde és tette a magyar észjárásnak, gondolkodásnak példái, szóval magyar éghajlat szülöttei. Szóval Faludynak van egyénisége, költői hangulata, igaz ugyan, hogy nagy eszmék hiányában nem repülhet; hogy előadása objektív, vagyis dalaiból hiányzik a közvetlenség; hogy idilljeiben idegen hatások is megismerszenek: de nyugodt, emberies, szelíd világnézetével, derült, játszi humorával egy klasszikus költő — klasszikus főleg hangjában és technikájára nézve — hatásával hat az olvasóra. Mindamellett idáig nem emelkedik ki kora költői közül, mert a miben Faludy nagy volt, az költészetének öltöztetésében rejlik, nyelvében és verselési technikájában nyilvánul. S a mi jelentőségét még inkább kiemeli, az az, hogy mind a kettőben ') Imre Sándor: 01. költ. hatása a magy. Bp. Szemle 1878. 31. sz. 18. 1. 2) U. o. 19. 1. 3) Mármaros-Sziget kath. gyinn. értesítőjében 1897. 4) V. ö. Belják : Faludy eredetiségének kérdése. írod. tört. közi. 1895. II. fűz. 160 1.
