Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1898
9 sem volt a nemzetietlen kor annyira sivár, bár szeretett „elrej- tözködni“, de mégsem volt annyira kopár, mint a minő ijesztő sziliekkel szokták általában szemünk elé állítani, legalább az irodalom és érintkezés — kivált az egyháziak között — mégis csak az élet jeleit viselte magán. Az a néhány adat is, mely Faludyról hátramaradt, bizonyítja, hogy e korban is megvolt az irók között a nemzeti nyelv szeretete, meg az emlékek tisztelete és fennmaradásuk iránt való törekvés, a tudósok érintkezése, egymás termékeinek ismerete s birálgatása, bár sajnos — kis körben. S ha valaki fog rá vállalkozni, hogy a nemzetietlen kor viszonyait, ezt a sajátságos homályt és rejtőzködést kereső életet e kor egyik írójával kapcsolatosan mutassa be, Faludyt választhatja legalkalmasabban. És a kutatás sikeres voltának reményén kívül, igazán érdemes is reá. Mikessel versenyez a prózában, Amadé Lászlóval a versben s így egynél-egynél többet ad. Azonkívül míg Mikes prózája korában ismeretlen volt és Amadé versei csak kéziratban olvastattak e század elején is még (Faludyéi csak 1786-ig), addig az ö átdolgozásainak javarésze többszörös kiadásban a század közepétől fogva olvastattak, versei elébb kéziratilag, nemsokára nyomtatásban is közkézen forogtak s így mégis csak hatással voltak a költői ízlés nemesítésére s általánosan elismert tudós és költő hírében állt. De jelentőségét főleg az a körülmény emeli ki, hogy Faludy volt e szomorú kor egyetlen Írója, ki az iró ember czélzatával és öntudatosságával lépett az Írói pályára.1 De lássuk ezek után költőnk életére vonatkozó adatainkat. Születésének helye és ideje mindeddig bizonytalan volt. Ugyanis születési helyére vonatkozólag Horányi,2 3 ki még Faludy életében röviden összeállított egy kis életrajzot, Kőszeget adja. Révai szerint® azonban Németújvárott született. Toldy az ö kiadása elé adott életrajzban4 Révai adatát fogadja el, hivatkozván arra, hogy Faludy szülei Sopronban iskoláztatták fiukat, mire, ha Kőszegen született volna, helyben is lévén iskola, mi okuk sem lett volna; továbbá, hogy Faludy végéveit Rohonczon, a Batthyányiak jószágán töltötte, mely úgy, mint Mikes, Amadé maguk vagy legfeljebb közelállóik mulattatására írtak, Faludy a nemzet Írójaként lép fel. V. Ö. prózai munkái elé adott előszavaival. 2) Memoria Hungarorum I. 661. 1. 3) L. Ballaagh Aladárnál. Nem. Uríl. 11. lap. 4) Nemzeti könyvtár. 1853. I. к. IX. 1.
