Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1897
— 83 — Az Л és C pontok között t-idöben elfogyasztott elektromos energiát (E), a két pont potential különbségének az átömlö elektromosság mennyiségével való szorzata: Dit adja. Helyettesítés után: E = Dit = i2lR + iwt egyenlethez jutunk, mely világosan mutatja, hogy az átváltozott villamos erély a Joule-féle melegen kívül más energiát is idézett elő. Ezen iwt rész а В pontban különböző tüneményeket szülhet. A valóságban csak hőmérsékleti változásokat, a forrasztáshely fölmelegedését vagy hülését észleljük ... a szerint a mint w positiv, illetőleg negativ. E tünemény a Peltier-féle tünemény, mely nevét fölfedezöje: Peltier franczia physikiis után nyerte. Megállapításunk kísérleti igazolására közönségesen a Peltier- féle keresztet használjuk. E készülék egymáshoz derékszög alatt forrasztott antimon és bizmút pálczából áll, mely kettős hövillamos elemet alkot. A kereszt két különböző fémét egy Bunsen elemmel, fönmaradt végeit meg galvanométerrel kapcsolva, az egyik áramkör zárása, majd nyitása után a galva- nométer-tü kitéréseiből meggyőződhetünk, hogy a másik áramkörben thermoáram van jelen, mely a forrasztáshelyek hőmérsékletének megváltozására mutat. Ha a galván elem áramát az antimonon vezetjük át a bizmúton keresztül, a föllépő thermoáram a bizmúttól az antimon felé irányul és igy a forrasztáshelyen hönvereség történt. Fordított áramirány mellett, a thermoáram is megváltozik, mi a forrasztáshely hövesztesé- gét árulja el. Valahányszor tehát az elembe vezetett áram haladási iránya, a melegítési áraméval egyező: a forrasztáshely temperatúrája csökken, ellenkező esetben pedig emelkedik. A Joule-féle hatás, mely az áram tetszőleges iránya mellett is mindenkor hőt fejleszt, a Peltier-féle hatás teljes elfedésére törekszik. E tény, a forrasztás galván-áram okozta hűtésének megfigyelése elé nehéz akadályokat gördít. Igen szembetűnő bizonyítást nyújt azonban Lencz kísérlete. О egy 3
