Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1897
— 31 nált elemek olvadáspontjai: a nyert kitérést a hőfok mértékének vette. Ily módon 1350°-nyi hőmérsékletet még elég pontosan határozott meg. Magasan és igen alant fekvő hőfokok mérésére Puilletnél is találkozunk a hövillamos elemek alkalmazásával. Az elsőhöz vas-platina elemet használt. Ennek összeállítását úgy eszközölte, hogy egy puskacsö két végső pontjához platina-sodronyt erősített, melyek egyike magnesia vagy asbesttel elszigetelten az egész csőben végig húzódott. Mérések alkalmával a két sodronyt galvanométerrel kötötte össze és a cső csavaros végét a vizsgálandó, — a másikat pedig állandó hőmérsékletnek tette ki. Meghatározásai szerint ezen elemek mellett a galvanométer tü kitérései csak 600°-ig arányosak, s igy magasabb hőfokok megmérésére már nem alkalmazhatók. A szilárd szénsav gyors elpárolgása által előidézett nagyon mélyen fekvő hőmérséklet, valamint a higany fagypontjának megismerésére bizmút-réz elemmel végezte kísérleteit. Eredményül: — 78’75° illetőleg —40‘5° C. kapott. Seebeck azon tapasztalatára, hogy a különböző fémek néha eltérnek a hövillamos sorban megállapított helyöktöl, a hövillamos elemeknek újabb, bár igen szükkörü alkalmazására vezetett. Mint fémanalysátort, a különféle platinák tisztaságának eldöntésére maga Seebeck használta először. E módszert azonban a többiek egyszerűsége és bizonyossága háttérbe szorítja. Nem hagyhatjuk említés nélkül a höelektromosságnak a sebészetben, a sebekben levő lövedékek felkeresésére való alkalmazását. A kutató páleza két párhuzamos fémtüböl áll, melyek jól elszigetelve egy vas-réz elem alkotta höelektromos csiptetövel és galvanométerrel vannak kapcsolatban. Mig az áramkört szerves szövetek zárják, a galvanométer a föllépő gyönge elektromotoros erőhöz igen nagy ellenállás miatt semmi kitérést nem ad; de azonnal kicsap, a mint a tűhegyek az ólomgolyót érintik.
