Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1896
74 tanárok előadását és a tanulók feleletét: megvizsgálta a szer- és könyvtárakat ; meghallgatta a rendkívüli tárgyak tanítását. Decz. 4-én tanács- kozmányra gyűjtötte össze a tanárokat, a midőn elismerésének adott kifejezést a tapasztaltak felett. Pusztán a tanári könyvtár volt az, a mely megelégedésével nem találkozott, melynek pótlására hívta fel az igazgatóság figyelmét. Másodízben Kölcsey-szobrának leleplezési ünnepélyén volt körünkben főigazgatónk a debreezeni Csokonay-kör képviseletében. Mini tanférfiu nem mulasztotta el, hogy az idő rövidsége daczára is meg ne mutassa legalább magát az ifjúságnak. Együtt vonult ezzel az ünnepély színhelyére, a délutáni ünnepélyen pedig végig hallgatta az ifjúság productióit. Utoljára az érettségi vizsgálatot vezette. Fennebb nem hivatalos látogatást is említettem. Ez volt mélt. és főt. Meszlényi Gyula, megyés püspök ur látogatása, a ki ez utón is megakarta mutatni azt az atyai jóindulatot, melylyel a károlyi piaristák és növendékeik iránt viselkedik. Sorra látogatta az iskolákat, meghallgatta a növendékek feleleteit s további kitartásra és szorgalomra buzdította őket. Különösen megnyerte magas tetszését a tornászok elegans mozgása, ígéretet is tett, hogy minden látogatása alkalmával megnézi a tornászokat. Nem szabad érintetlenül hagynom dr. Kisfaludy A. Béla miniszteri biztos ur őnagyságának látogatását sem, a ki, bár az érettségi vizsgálat minden perczét igénybe vette, szakított magának időt, hogy az intézetet szemügyre vegye. Megnézte tantermeinket, megtekintette szertárainkat. Jóleső örömmel vettük tudomásul, hogy intézetünket a kor színvonalán állónak nyilvánította. 8. Ünnepélyek. Ifjúságunk a tanév folyamán négy nagyobb- szabásu ünnepélyt rendezett. Márczius 15-én a sajtó felszabadulásának évforduló napján a nemzettel együtt ünnepelt az ifjúság. Nem különbözött ez ünnepély más évek hasonló irányú ünnepélyétől. A szózat és Kölcsey Hymnusa voltak az énekszámok. Petőfi „Talpra magyar“-ját Zöld István VIII., Ábrányi Emil „Márczius idusán“ ez. művét pedig Papp Dezső VII. oszt. t. szavalta el; Bárdos Ödön, a Kölcsey-kör főjegyzője méltatta a nap jelentőségét. Az igazgató alkalmi beszédje fejezte be az ünnepélyt. Második ünnepélyén az igazgatót tisztelte meg az ifjúság nevenapja alkalmából. Április 4-én leplezték le Kölcsey Ferencz szobrát. Intézetünk is részt kívánt magának az ünnepélyből. Tanárai vezetése alatt vonult az ünnepély színhelyére, s a Kölcsey önképzőkör, mely nevét nagy Köl- cseynktől vette, megkoszorúzta a szobrát. Babér koszorúja szalagján e felirat volt: „A nagy-károlyi főgymnasiumi Kölcsey-önképzőkör kegyelete jeléül.“ D. u. 5 órakor a feldíszített tornacsarnokban ünnepélyt rendezett a szép nap emlékére, mely ünnepélyen oly nagy szánni közönség jelent meg, hogy a különben tágas tornaterem elégtelen volt befogadására. Az ünnepély műsora következő volt: 1. Sveigel „Idenézz...“ induló, előadja a főgymnasiumi zenekar. 2. „Alkalmi felolvasás“, tartja ifj. Kovács István VIII. o. t. 3. Kölcsey „Himnusz“, énekli a főgymn. énekkar. 4. „Kölcsey Ferencz emlékezete“ ; irta Nádor Béla, szavalja Tátorján István VII. o. t. 5. „Magyar egyveleg“, előadja a főgymn.
