Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1896
— 21 — Dicsérhessél én uram, testvérem a testi halál áltál, melyet egy élő ember sem kerülhet el. Jaj azoknak, kik halálos bűnben múlnak el! Boldogok, kik szent akaratod szerint élnek, mert nem árthat nekik a második halál. Dicsérjétek és áldjátok uramat, adjatok hálát és szolgáljatok neki nagy alázattal. Ez volt Ferencz hattyú-dala, ebben foglaltatik minden, gondolata s érzése, az egész egyén e kevés versben találja magyarázatát. De ezek egyszersmind egy új idő ébresztő hangjává lettek, mely hajnalban egy egész nemzetet magasztos napszámra hitt fel. Minden kéz kezdett ekkor mozogni és versenyezve munkálkodni. Vidám dalolással megkezdődött a munka, s a mint a déli nap lesütött, a kész mü felemelkedett, csillogva fényében az uj keresztény művészet.*) Szent Ferencz- nek a napról szóló hymnusa az olasz egyházi népköltészet első gyümölcse; ö az, ki először vitte bele a költészetbe az olasz nép nyelvét, s innen magyarázható a hatás, melyet szent Ferencz nemcsak korára, de századok múlva Dantéra és Pet- rarkára is gyakorolt. „Ferenczczel — igy szól Thode — kezdődik az egyházi népköltészet Olaszországban, mely ellentétben a troubadourok mesterkéltségével, a sziveket rohamban nyeri meg, mert érzésből ered és érzéshez szól. Most hangzott fel először Isten dicsérete a nép nyelvén Ferencz dalában a napról, melyet rövid idővel halála előtt költött“. Cresimbeni a naphoz intézett hymnust, a régi olasz verselés egyik mintájának mondja; tehát fontos e költemény, régiség tekintetében is, s igy tulajdonkép két sajátsága teszi nevezetessé: először, hogy ebben szólal meg első ízben a népnyelv, másodszor, hogy a régi olasz versformának ez egyik mintája. Szent Ferencz által megkezdett népies irányt folytatták és tökélyesitették tanítványai és rendtartásai. Mint jeles költőről emlékeznek meg a történetírók szent Ferencz egyik hü tanítványáról és rendtársáról, az egyszerű szerzetes Fra Pacificó- ról; ö volt volna az, ki szent Ferencznek szabálytalan rögtönzéseit költői alakba öntötte. Saját költeményeiből egy sem maradt főn. Szent Ferencznek közvetlen tanítványa Cellánói Tamás, latin nyelven ugyan, de népies érzéssel írta meg a hatalmas ') Thode.
