Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1895

I.

Előhany.

Üdvözöllek 1896! Te realizáltad a költőnek: „Ezer esztendeje annak, hogy a magyarok itt laknak“ dalát. Üdvözöllek egy honfiúi szív lelkesedésével. Hálát adok a nemzetek Istenének, hálát neked magyarok Istene, hogy ránk virrasz- tottad ezt a nagy napot, melynél fényesebb még nem jelent meg a magyar égen. Nagy és fényes volt a honalkotás napja; nagy és magasztos, midőn szent István népével együtt a keresztény vallás híve Ion, midőn a fejedelmi czimmel és névvel szakítva, koronás királyává Ion a magyarnak; nagy és dicső volt az újjászületés a tatár-hordák kitakarodása után; gyászában is nagy volt a mohácsi vereség napja; nagy volt Buda visszavételével a török félhold elhalaványulása; fényes volt a szabadságharezun- kat megelőző reformkorszak minden egyes napja Széche- nyink ragyogó szellemétől, Deák bölcsesegétől, nagyobbnál nagyobb szónokaink ihlettségétől, Kossuth lángszavaitól; fényes volt szabadságharczunk minden, még vesztett csatáinak napja is a földből nőtt honvédek honszerelmétől; nagy nap volt a Bachkorszak beköszöntő napja a nemzet gyásza miatt; fényes a koronás király napja 1867. junius 8-ika: de mindezeknél nagyobb, fényesebb vagy te nekem, 1896., a második évezred beköszöntő éve. Vajha úgy tudnálak dicsőíteni, amint megérdemled! Erőm hiányában meg sem kisértem; légy egyszerűen üdvözölve; legyen áldva a Gondviselés, hogy ránk virrasztóit; legyen vezérlő oszlopunk a második ezred évben azon honszerelem, mely eddig juttatott !