Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1895
9 Az intézet alapítása. Közel kétszáz esztendeje, hogy a kegyes-tanitórend tagjai hintegetik' Nagy-Károly városában a tudomány magvait szent Alapitójoktól öröklött buzgósággal díjtalanul, zajtalanul; nem várva elismerést sem alólról, sem felülről, hanem fogadalmukhoz „peculiarem curam circa eruditionem puerorum“ híven. Igen, közel kétszáz esztendeje itteni működésüknek. — Amint a fegyverzajt nem verték vissza a mármarosi havasok és Szilágy hegyei; amint békén térhetett nyugalomra a napi munkában kifáradt nagykárolyi polgár: megnyíltak a nagy j óltevők erszényei, hogy megnyissák a tudomány tárházát Nagy-Károly elhagyatott, iskolát nélkülöző ifjúsága előtt. Elhagyatott volt valóban. A »fegyvercsörgés nem alkalmas zenekisérete a tanításnak; a szegénység képtelen iskolát állítani még akkor is, mikor a kormány nem nagyon követelő, mikor a tanitó fizetése sem megszabva, sem kifizetve nincs, legfelebb megígérve. E két tényező folyton kisértett Nagy-Károly felett. — Maga Károly erősség volt; alig egy pár órányira voltak tőle Erdőd, Szat- már, Ecsed, mindmegannyi delej a golyó elfogadására, melyek mind védőre szorultak. Ily viszonyok közt a mező nem szülhette meg vadvirágjait; a föld, mert ráfordított munka nélkül szívtelenebb a fösvénynél, nem adta meg a szükséges tápot, okvetetlenűl állandóvá kellett válnia a szegénységnek. S úgy is volt egészen a múlt század harmadik tizedéig, midőn a béke olajága kihajtott, megizmosodott, midőn az olajág földbe tűzője, gr. Károlyi Sándor megszüntette a szegénységet. A kegyes-tanitórendiek ekkor már kilencz helyen tanítottak az országban. Podolin, Privigye, Pozsony-Szt.-György, Veszprém, Vácz, Kecskemét, Pest, Debreczen, Szeged már állandó lakóhelyet adtak a tudomány bajnokainak, kiknek vezetésére szívesen bízták gyermekeiket még a legkényesebb ízlésű s legmagasabb igényű szülők is; igen, mert ez idegenből, még a sz. Alapitó életében hozzánk eljutott szerzet hamar és bölcs belátással eltanulta, mily paedagogiai elvek lesznek a legjobb irányadók a magyar ifjúság körül; mi III.*