Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1893

Magyar nyeli'. Hctenkint 5 óra. Az igeidők és módok hasz­nálata, a szóképzés és a szóösszetétel, továbbá az összetett mondatok elrendezése, vagyis a fő és mellékmondatok meg­különböztetése. Szavalás részint az olvasókönyvben fog'alt költői darabokból, részint szabadon választva. Olvasmányok s mesék, példabeszédek, leírások, — majd a görög, latin és magyar mondák köréből. A prózai olvasmányok tartalmának elmondása. Kéthetenkint egy iskolai Írásbeli dolgozat. Tár­gyuk nagyobb részt a tananyaghoz alkalmazott volt, vagy egyes olvasmány darabok tartalmi leírása Kk. Ihász-Barbarits: »Magyar nyelvtan« és Tomor-Várady: »Magyar olvasókönyv« II. rész. Tanár: Járvás Mihály. Latin nyelv. Hetenkint 7 óra. Az első osztályban tanultak ismétlése után a genus szabályok behatóbb tárgyalása a hiányos és növekedő nevek ragozása; a teljes igeragozás, verba depo­nentia, semi deponentia, anomala, defectiva és impersonalia; a szóképzés elemei; a mondatok ismertetése. Szóalkotás. Szó- kincsgvüjtés. A gyakorlókönyvből a tananyagnak megfelelő mondatokat, egyes meséket s a rómaiak történetéből egyes részeket fordítottak, úgy latinból magyarra, mint magyarból latinra. Minden héten egy iskolai Írásbeli dolgozat. Kk. Dávid- Schultz latin nyelvtana és gyakorló könyve. T anár: Járvás Mihály. Földrajz. Hetenkint 3 óra. Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália földrajza, a jellemző természeti tárgyak ismerteté­sével. Kk. Brózik-Paszlavszky : »Földrajz« II. r. Tanár: Rozmanits Timót. Mennyiségtan. Hetenkint 4 óra. A négy alapművelet tize­des törtekkel; számolási rövidítések, az u. n. számolási műve­letek korlátolt pontossággal; az arányosság fogalmának fejte­getése; az egyszerű és összetett hármas szabályhoz tartozó feladatok megfejtése az arányiatok tana szerint; az olasz szá­molásmód; a iánczszabály és száztóü számítás. Kk Dr. Lutter N.: »Közönséges számtan1« Tanár: Harkay István. Rajzoló geometria. Hetenkint 3 óra. A koczka, derék négyszögü hasáb s a négyoldalú egyenes gúla. Sik helyezés adott egyeneseken keresztül. Pont, egyenes és sik viszonyla­gos vonatkozása. Testszög. A testről általában. A hasáb, hen­ger, gúla, kúp, szabályos testek s a gömb keletkezése, tulaj­donságaik felismerése s hálóik szerkesztése. Testek rajzolása természet és táblarajz után. Testek hasonlósága, egybevágó­sága és szimmetriája. Felület és köbtartalom s/ámitás. Tan­könyv: Mendlik Ferencztöl és Dr. Schmidt Ágostontól, II. r. Tanár: Jenser Mihály. — 5 —

Next

/
Thumbnails
Contents