Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1892

— 28 —

a hős alakja a szükebb keretben is plastikailag domborodik ki Az előadás sajátszerűsége különösen Erdélyinél és Aranynál ragadja meg a figyelmet, Amannál a párbeszéd Szondi és az oroszfalvi pap között, emennél ugyanaz Szondi apródjai és Ali szolgája közt. Az elsőnek sajátsága az, hogy Szondi bátorságát, a hőshalál dicsőségét és a ragaszkodást esküjéhez a pap rábeszélő szavainak ismétlésével és igy nagyon hatásosan fejezi ki. Márton például igy szól: „Jó Szondi, ha tudnád, mily tenger nép van ott; soha nem birod meg ezt az állapotot“ Erre Szondi igy felel: „Jó Márton, akár mily tenger nép vagyon ott, megkísérti lelkem ezt az állapotot.“ Aranynál a párbeszéd az ötödik versszakkal kezdődik s végig- úgy halad a versszakok egymásba fo- nódásával, miáltal párosak és páratlanok külön-külön befejezett egészek, balladák a balladában, mint „V. László“. Az apródok Szondi magatartását beszélik el az utólsó ütközet előtt majd a továbbiakat, halálát és eltemetését, de értelmi fokozódással. — Velők szemben a szolga részvéte és szeretete irántuk szintén jobban és jobban nyilvánul, mig végre, midőn az ifjak a törökök gyalázatát éneklik, a szolga is változtat modorán s kemény szitkokra fakad. A befejezés a kölcsönös átkozó- dás. — A verselés, a nyelv dolgában mind a három a maga utján haladt. Czuczor íelütéses, csengő dactylu- sokban ix-t, ug-y, hogy a tiz soros vei'sszakok két középső soi-a csak másfél láb, mig a többi negyedfeles mindenütt páros ifimmel. A rövid sorpárok nagy erővel tüntetik fel Szondi jellemvonásait, az apródok aggodalmát. A mi a kapcsolatot illeti, a tiz első versszak egymást egészíti ki párosán, mig a többiek különállók. Például az első versszak ezen aggodalmas kérdéséi-e: „Vaj lészen-e hős, oly bátor, erős?“ felelet a másodiknak e két sorra: „Van harczi zavar, helyt áll a magyar.“ Nyelvezete erőteljes és jellemző. Különösen feltűnők e hatásos összetételek: vérszem, kinjaj, dühfegyver, keservkönyü, gyámapa; továbbá ezek: erednetek, hadfő, kezét égbe ölti, szayát állja, eszi magát s e szói'endi sajátság: Földhöz sokat ő fene fegyvere vei”. Erdélyinél a versalak a páros rimes alexandifin. Az előadás folyamatos, verssza-