Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1892

26

sok megvetése, a külföldieskedés divata váltotta fel. A nagy csapás után senki sem törődött a haza sorsával, mintha mindenki azt várta volna, hogy ha jőni kell a végpusztulásnak, ám jöjjön.

Valóban nehéz kérdéssel állok szemközt, midőn arra kell felelnem, mi okozta e megfoghatatlan változást; e zsibbadtságot, egykedvűséget minden iránt, a mi azelőtt szent volt és sérthetetlen. Hogy erre megfeleljek, a baj okát az elszomorító jelenségek daCzára sem keresem magában a nemzetben, mert hiszen lehetetlen az, hogy a nemzet maga vesse el magától az izmosodás, a lét- fentartás tényezőit; egyenesen maga mondja ki a megsemmisítő ítéletei s mint önállóságra képtelen, meghódoljon az ellenhatásnak. A fenyegető veszély oka most is azokban rejlett, mint a mohácsi vérnap előtt, kiknek kezeibe voltak letéve a boldogulás eszközei. Kik voltak okozói a Irónvillongásoknak és testvérliarezoknak és éppen akkor, midőn a reánk nehezedett súlyos török járom intelem akart lenni, hogy becsüljük azt, a mi egygyé s igy erősebbé tehet, ha nem uralkodóink és főuraink? Kik nem irróztak a haza romlásától sem, hogy önző czéljaikat előmozdítsák, ha nem ők? Szapolyai és Fer- dínánd, majd -János Zsigmond és Ferdinánd viszálkodá- sai — karöltve egyesek aljas törekvéseivel — voltak okozói annak, hogy a török a béke daczára sem szűnt meg sanyarg-atni s a pártokra szakadt országot másodszor érte Mohács síkjain a széthúzás, önzés kegyetlen súlyos következménye. Ily előzmények mellett a nem- zetietlenség és szeretetlenség vádja nem sújthatja magát a nemzetet, mely haladni volt kénytelen a rohanó árral, hogy az elvakult nemesség, mely a bécsi udvarnak liizelgő idegen májinolással saját érdekeit akarta előmozdítani, el ne tiporja az ősi hagyományokhoz ragaszkodni akaró gyengébbet, hogy annak élete árán is segitse magát emelni. Hogy azonban a veszni indult nemzetből még sem halt ki a legnemesebb iránti érzelem, nem ké ■ sett bebizonyítani, bár — sajnos — az alkalom olyan volt, mely újabb szégyenbélyeget sütött a pártoskodásra, mert a heves küzdelem Budavár birtokáért eredménytelen lett. Buda kezébe került a töröknek. E nagy