Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1891

7

'Utóbb u császárok tetszésük szerint hozták a törvényeket, a senatust még egy oratio tartására sem méltatták; hisz Róma rohant a szolgaság járma alá. — De nem csak ők adtak rövid, velős, legtöbbször homályos stílusban irt törvényeket, ezekbeu még a döntvényeket is maguknak követelték. Nagy Constantin óta meg épenséggel rósz latinsággal írták le a törvényeket, dagályos, áradozó stílusban, telve a szónoki beszéd virágaival oly terjengősen, mintha szándékosan az lett volna czéljok, hogy azokat közönséges észszel meg ne lehessen érteni.

A törvényszéki nyelv az összes provinciákban egészben véve latin maradt a római fenhatóság alatt. Hol idegen nyelvű népség lakott, a latin szövegíí törvény népszerüséghajhászatból az illető tartomány nyelvén is ki Ion függesztve, sőt ügyeiket a panaszosok honi dialectusban is előadhatták. így származtak az inscip- tiones bilingues. Sőt van reá példa, hogy három s több nyelven is valának feliratok. Krisztus keresztjén is három nyelvű felirat volt.

A Kr. u. való harmadik századra esik a római jogtudomány virágzása; mert a jogi tanulmány volt a legjobb lépcső a legmagasabb állami hivatalok elnyerésére, mint ezt a Berytusban fennállott hires iskola is mutatta. Természetszerűleg másként fejlődött a jogi eljárás, mihelyt Nagy Constantin Bizantiumot tette a birodalom második góczpontjává. Itt a görög- volt honi nyelv, s bár Constantin óhajtotta behozni a római nyelvet a keleti jogtudományba, messzebb ő sem mehetett, minthogy egyideig a jogi műszavakat római nyelven fejezték ki a görög perrendtartásban is. Ezen a nyomon haladt Diocletián tovább; de már Julián testestől-lelkes- től görög volt.

Ekként ment ki divatból lassankint keleten a görög nyelvű provinciákban a római nyelv használata, bárha Bizantiumban még mesterségesen fenntartották; mert az

5. században a Praefectus praetorio Orientis törvényszéke előtt latinul vezették a jegyzőkönyveket, Ítéleteket és felfolyamodásokat; rövid idő alatt azonban ez is