Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1891
15 — állt, ennek örökségéből is a legkisebb részt nyerték; másfelől pedig tömörülni kényszerítvén a legrégibb nyugatrómai provincziákat, ezek életébe új erőt és vérforgást hoztak. A görög birodalomba kebelezett római nyelvű provinciákban, valamint Pannóniában is a századokon le- és felliullámzó barbár népáradat teljesen elsöpörte a latin nyelvet. Erdély egyik sarkában a Traján által alapított katonai coloniák elegyülve a benszülött dák és agathirsis népmaradványokkal e viharos időkben is valamiképen fentartották magokat, majd Thracia és Moesia felől századokon át bevándorlókkal erősből ve a román nép nevezete alatt máig is élnek. így változott el a római nyelv; — de végkép ki nem halt, meg nem semmisült. Tovább él gyermekeiben, és a mi ő volt egykor, legnagyobb részben azok is világnyelvekké lettek, mint az olasz, spanyol, franczia és angol nyelv. Az egyes tartományokban az illető néptörzs ajkán miként és miért épp úgy történt ezen átváltozás, mindeddig egy meg nem oldott rejtély. A nyelvi kutatások jelen álláspontján azt tanítják, hogy a birodalom dőltével elnémultak a császári parancsok s velők a hivatalnoki kar. A zavaros időkben egyre ritkult azok sora, kik az irodalmi, római nyelvet beszélték, de annál nagyobb érvényt szerzett magának a nép nyelve (rusticitas). Az idegen népek ezt találták, ezt idomították át saját nyelvérzékök, országuk és jellemüknek megfelelően. Meglévén minden nyelvnek fejlődési menete, még a római nyelv elrontásának sem mondhatjuk az úgynevezett román nyelveket; ezek új és friss hajtásai az egykor hatalmasan uralkodó, de kidőlt törzsnek. Ezekben vázoltam röviden a római nyelv hanyatlásának történetét. Hogy irodalmának nemzetietlensége, szarnokoskodó kormányának féktelensége, a keresztény- ség keletkezése és a népvándorlás mily befolyással vol- tak külön-külön hanyatlására, ma már épenséggel meg nem határozható. Együttes működésük végeredményét láttuk, sőt ma is tapasztaljuk.
