Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1890

54

vándorlás, megújulás. uj megtelepedések. A lmbérség és a pápaság. A császárság és a pápa küzdelme A keresztes had janitok. A középkori intézmények bukása Kk. Dr. Ribáry Ferencz : „Világtörténelem“ II. r. Jausz: Történeti atlasz“ II. füzet.

Tanár: Járvás Mihály.

Természetrajz. Növénytan. Hetenkint 2 'та. A növények alaktana az őszi növénypéldányok nyomán Boncz- és élettan. A világtalan és virágos növények. A növények földrajzi elterjedése. A rendszeres rész begyakorlására az egyes csoportokat a környéken virágzó növényfajok alapján tanulmányoztuk, tekintettel azok fontosságára. Kk. Dr. Rotli Samu: „A növénytan alapvonalai.“ Tanár: Rozmanits Timól

Mennyiségtan. Hetenkint 4 óra. a) Betüszámtan. Határozott elsőfokú egyenletek több ismeretlennel. Határozatlan elsőfokú egyenletek. Hatványozás. A kéttaguak hatványa, a Pascalféle háromszöges permutatio. A számtani haladványok. Gyökfejtés. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel, b) Mértan. Síkmértan. Az egyenes vonalok fekvése a síkban. Az idomok szögeinek és oldalainak összefüggése. Az idomok összevágása. Az idomok bason lósága. Az idomok területének megmérése. Körtan. Kk. I)r. Lutter N. „Betüszámtan“ és „Mértan.“

Tanár: Majoros Endre.

Szabadkézi és geometriai rajz. Hetenkint 2 óra. Stilizált levelek és virágok, görög, arab és középkori (román, göth), sik díszítmény-elemek, szalag-díszek stb. rajzolása egyszerű színezéssel fali táblák után. Tanár: jenser Mihály.

Testgyakorlás. Hetenkint 2 óra. Szergyakorlatok. Szabad- gyakorlatok és rendgyakorlatok, az arc>. és szárnyváltoztatásokra való tekintettel. Tanár: Kozma Mihály.

VI. osztály.

Osztályfőnök : 2STO‘V.zLlK: BÉLA,

Vallástan. Hetenkint 2 órő. Katii, hitágazattan. Kk. Dr. Wapler Antal: „A katli. egély tankönyve“ 11. r.

Tanár: Timár Péter.

Magyar nyelv. Hetenkint 5 óra Az Írásművek felosztása és elmélete, a rlietorika jelentése, rhetorikai Írásművek. A történetírás feladata, tárgya, forrásai, szerkezete, előadás módja, irálya, formái, története a classicus népeknél és a magyaroknál. A regény és novella, A szónoklat. A feltalálás és forrásai, az érvek a meggyőzésnél, a megindítás és rábirás. A szónoki beszéd szerkezete és előadásának általános formái. A betanulás és szavalás. A szónoklat töitínete a classicus népeknél és a magyaroknál. Az értekezés és az értekező próza a magyaroknál. Prózai olvasmányok. Szemelvények a krónikásokból. Sz. István