Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1890
28 — menj'vesztést, nem kárpótolja, semmisem, egészen átváltoztatja a jellemet. Hogyan inunkálkodhatnáin, miképen boldogulhatnék, ha minden reményem eltűnt.“ A szenvedélyek közül csak a szeretetet említem. A szeretet önkénytes odaadás, jóakarat, melylyel mások iránt viseltetünk, nem viszontszolgálatért, hanem mert ez odaadásban boldogságunkat leljük. Ez is fontos tényezője a jellemnek, mert számtalan jónak forrása, a társas és családi élet alapja. Ebből származik a legszebb erény : Isten- és honszeretet. A fönnebbiekben összegezve, befejezzük mondani valónkat a kedélyről, mint a jellemfej lés tényezőiről. Lehet sokban hiányos, sokban túlhajtott dolog benne, de mentségül szolgáljon az, hogy sehol erre segítőt nem találtunk, mely okoskodásunkban támogatott volna. Következik most a harmadik alaptehetség, az akarat. Nincs szellemi erő, mi közvetlenebbül és erősebben működhetnék közre az ember erkölcsi jellemére az akaratnál; annyira jellemző és annyira hathatós tényező ez, hogy vannak, kik az akaratot a jellemmel azonosítják. De ha nem is osztjuk magunkat ezek sorába, azt mégis be kell vallanunk, miszerint rendesen arról mondjuk, hogy jelleme van, kinél az erős akarat a többi tehetségek felett vezérként működik, kinél minden más ennek van alávetve. „A jellem sem vele nem születik az emberrel, sem magától nem támad, hanem az akarat műve.“ (Varga M. A lélekmívelés.) Az ismerő és érző tehetségeket azonban ezen állítással nem vetjük el, magukban véve ezek is igen becses tényezők; de csak úgy érvényesülnek, ha az akarat hozzájuk járul s ha ennek segítségével cselekvőleg léphetnek föl. Az akarat tehát kétségtelenül a legfőbb tényező valamennyi közül, e szerint megérdemli, hogy egész terjedelmében szóljunk róla értekezésünk folyamán. Ez a lélek harmadik alaptehetsége, az elmével és kedélylyel együtt teszik a lélek lényegét; azonban az akarat mindkettő fölött felsőbbséggel bir, amennyiben mind az értelmi, mind a kedélyi tevékenységet megindítja és kormányozza. Létezése bizonyos, tagadni nem lehet. Ha az ember ugyanis
