Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1889
22 a lélekzo nyilas mellett kinyílik a szabadba. (Selimarda: I. m. II. k. 269—270. 1.) Vérkeringés. Mint minden állatnak, úgy a csigáknak is van vérük, mely a tápszerekből felvett, átdolgozott tápfolyadékot a test minden részének elviszi, úgyszintén a lélekzőszervek által felvett oxygent, mint az állatok legfőbb éltető elemét. A csigák vére színtelen vagy gyengén kékes, sok mcszet és gyakran rezet tartalmaz. Csak a mi mocsarainkban éld, tányéralakú Plau- orbis nak van veres vére, de ennek festőanyaga különbözik a gerinczes állatok vérének veres festőanyagától. A vér zárt edényekben kering, melyek központi szerve a szív és artériákból, meg vénákból állanak, de az edények nem teljesen zártak, mert egy része a vérnek a szövetek lacunáiban, üregeiben foglaltatik; ezen vérnek felvevésére a vénák oldalt nyílásokkal bírnak. A szív csak kevés csigánál hiányzik, amelyeknél meg van: szívhúrok veszik körül. Ritkán fekszik a test középsíkjában, inkább a nemi szervekkel szemben, a háti oldalon, mindig a léjekzöszerv szomszédságában, amely felé néz a pitvara. AU egy kamarából (ventriculus) és többnyire egy, ritkán két pitvarból (átrium). Kivételesen körülveszi a szív a végbelet (Haliotis, Turbo, Neritina, Fissnrella stb.) Ezek tehát a kagylókhoz állanak közel ebben a tekintetben. A szívverések száma 30—35 per- czenkint, de jelentékenyen csökken ez a szám, mikor az állat házába visszahúzódik, a téli álom alatt pedig 2 — 3-ra száll alá. (Schmarda: I. m. II. k. 270. 1.) A szív-kamarából indúl ki egy főarteria (aorta), mely soknál két rövid ágat nyújt ki, melynek egyike belenyílik a vértartóként szerepelő testüregbe, másika, mint bél- arteria, a belekhez megy, míg a főág, mint fej-arteria folytatja útját előre a fejbe, melyből ágat küld a lábba, s a test többi részeibe. A testben megromlott vér a vénákba gyülemlik, melyek a lélekzo szervekhez vezetik, az ebben elágazó hajszál-edények falazatán át oxygent vesz fel és igy visszatér a pitvarba. így van ez a kopoltyús csigáknál. A tüdőseknél a test fő vénái a tüdőt körülvevő gyiiiüalakú edénybe (Circulus venosus) jut és ebből a szívbe.