Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1888

.32

nak. Az állatvilágban ennek az u. n. mutualismusnak vagy eotnmensalisniusnak számtalan példájával találkozunk, többek közt a kagylóknál is. Csak egyet a sok közül. „A pikkelyes evezökngyló (Pinna Squamosa) köpeny szárnyai között mcgtür^egy kis rákot, a nélkül, bogy báborítva erezné magát általa, s megélnek együtt, a nélkül, bogy egymásnak ártanának. Ezt az érdekes viszonyt már a régiek is ismerték, tudták, hogy a kis rák, melynek kngylóörzö (Pinnotheres) nevet adtak, szabadon járhat, kelhet ki s be a hátul egy kissé nyiladozó héjak között, azt hívén róla, hogy mint jó szellem, csípéseivel figyelmezteti az állatot minden közelgő veszedelemre, s jutalmul aztán a préda egy részében részesül. A régi egyptomiak li) erogliphái közt szintén előfordul már az evező-kagyló a maga rákpajtásával leábrázolva, mint a gyermekeire utalt szegény családapa példája.“ Valószínű oka e viszonynak az, hogy a kis rák mellét nem födi kemény héj, hanem csak lágy bőr, s így rászorult a kagyló oltalmára, hogy ne legyen kénytelen magát kitenni a reá nézve bizonyos veszedelemmel járó küzdelemnek. (Petliő Gy. i. m. 108. lap.)

Az ilyen asztaltársakból a kagyló több-kevesebb hasznot húz, vagy legalábbis ártalmára nincsenek; egészen másképen áll azonban a dolog olyan kétes exioten- tiákkal, melyek a kagyló testén élnek, de nem azért, hogy annak asztalhulladékaiból lészesiiljenek, vagy nála védelmet keressenek, hanem igen is, hogy maguk életét annak rovására tartsák fenn. Az ilyenek az igazi élősködők. Minden állatnak megvan a maga parasitája, a kagylók sem tesznek ez alul kivételt. Testén, testében különböző kisebb állatok, vagy parányi gombák tenyésznek, sanyargatván, pusztítván áldozatukat. Néha egyes gombák nagyobb számmal lépvén föl a kagylókban, járványos betegségeknek lehetnek okozói, melyek iszonyú mennyiségű kagylót pusztíthatnak el. De viszont a kagylókat sem lehet élősködés tekintetében egészen ártatlanoknak mondani, ők is élnek más alsóbb vagy magasabb rendű állatokon vagy állatokban. A folyami kagyló ál- ezája, mint már említve volt, halak testén élősködik, mások pedig a tengeri szivacsokban ütnek tanyát.

li,