Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1885

Ekkor az erdő sűrűjéből Bacchus biboröltönyében szép ifjú lép elő, maga a művész, Pylades, fején borostyánfüzérrel, jobbjában szőlőfiirtöt, baljában arany serleget tartva olyan mozdulatokat tesz, mintha karjait az őt megragadó emberek kezéből ki akarná szabadítani. Majd előre bukkan, majd meg bátra hanyatlik, s végre fejét bús megadással lehajtva megáll, mintha a hajóra hurczol- ták volna már. Mindezt némajátékban, taglejtésekkel*) érzékid a művész.

A zene mélabús, fájdalmas kifejezést nyer, lielyen- kint föl-fölsivít egy pásztorsíp, majd meg egy lant rezgő húrja pattog közbe, mint csendes zokogás.

„A tenger hullámai idestova hányják a hajót!“ zengi tovább a kar. Pylades ezt ingadozással, derekának köny- nyed előre liajlítgatásával fejezi ki.

„Majd rögtön megáll a hajó!“ — harsogja az éneklők kara. A művész e megállapodást előre bukó mozdulattal érzékid.

„Szőlő és borostyán hajt ki a hajón, a bilincsek lehullanak az isten karjairól!“ — igy énekli folytatólag a kar. Olyan jelentősen mutat most a fején lévő borostyánkoszorúra s a jobb kezében tartott szőlőfürtre Pylades, hogy a közönség riadó tapsokkal jutalmazza taglejtését.

Végre Bacchus oroszlánná változását és az e miatt beállott rémületet ábrázolja a művész, a zene harsogó hangjai között utánozván az oroszlán ordítását s taglejtésekkel mutatván a tengerbe ugráló rablók rémült menekülését.

Tapsvihar és mennydörgésszerű tetszészaj üdvözli a művészt pártja részéről, mig versenytársának, Bathyllus- nak pártja erősen pisszeg és fütyül, követelvén Bathyllus fölléptetését is.

Komoly fordulatot vesz a rémítő zajongás és a fölállított színházi cohors, vagyis ezer főnyi őrség alig bírja megfékezni a lázongó elemeket a tettlegességtől. Végre is azzal csillapul le némileg a zaj, hogy Bathyllus fölléptetését is megígérik a közönségnek.

*) Imiét a pantomimus elnevezés, azaz minden tagnak járta- tása. Általánosan kedveitekké e mutatványok Augustus idejében lettek, midiin Pylades és Bathyllus hírneves tánezjátékosok versengéseik utján megismertették azokkal a római közönséget.