Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1883

31 Ítéletét félrevezette, valamint az г?доуу. vogi-р.асто? 3t«9&op*~?, pénzhamisitási bűnügy. Mindkét utóbbi bűnügynek vádfor- mája az eisang. vagy a probolé, következménye pedig a halál, tehát atimétos volt,.64.) Ide tartoztak még végre a vallástalanság és a szt. tárgyak ellopásának rendkívüli bűnesetei, azon esetben, ha a bűnös nem éretett tetten, el­lenkező esetben pedig a körülményekhez, illetőleg a bűn­tény természetéhez képest a már tárgyalt három vádforma valamelyik alakja vétetett elő. k.) 7TpoßoVr)'. E szó alatt, mint ennek etymologiája is eléggé mutatja, azon perrendtartást értjük, midőn a felperes, mielőtt vád­pontjaival valamely törvényszék elöljáróságához fordulna, erre elöleges jóváhogyás végett a souveraine hatalmú nép- gyűlés ítéletét kéri ki, s csak azután fordul panaszával a törvényszék elé. Ennek czélja az, hogy, mint Lübker s. v. megjegyzi, durch das Präiudic des Volkes auf das Urtheil der Richter einzuwirken. Ennek eljárása tehát némileg hason­lít az imént tárgyalt eisangelia élj árásához annyiban, hogy mind­két vádforma alá tartozó bűnügyet először a nép Ítélete alá kellett bocsájtani, hogy csak ennek jóváhagyása után ke­rülhessen illetékes helyre elbírálás végett. A különbség mégis e két vádforma között abban nyilvánult, hogy mig az eisan- geliát azért terjesztik a népgyülés, vagy a senatus ható­sága elé, hogy a bűnre vagy maga mondja ki ítéletét, vagy pedig kiszabva az időpontot és az eljárás módját, tárgyalás és ítélethozatal végett valamely heliasta törvényszéknek küldje át a bűnügyet, addig a probolét már nem a czélból terjesztik elölegesen a népgyülés elé, hogy arra egyszersmind döntő Ítéletét is kimondja; hanem egyedül csak azért, hogy a felperes keresete jóváhagyassék, vagy rosszaltassék, és csak ez elöleges jóváhagyás után kerülhessen a törvény­szék ítélete elé.65-) Eljárása a következő: az egyén, ki a probolét megin­dította, írásbeli panaszával a prytannokhoz, vagy a proed- rikhez, a népgyülés elnökeihez fordult; ezek azután a bűn­ügyet, főleg ha az ünnep sértésre vonatkozik, az ünnepet követő legközelebbi népgytilésen a nép törvényszéki ítélete elé bocsátják, hol a felperes vád-, az alperes pedig véd- beszédét előadván, a nép kézfelemelés ((ELpoTovte) által •**■) Sch. M. 341-47. 65 ) Sch. M 272-73.

Next

/
Thumbnails
Contents