Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1883
31 Ítéletét félrevezette, valamint az г?доуу. vogi-р.асто? 3t«9&op*~?, pénzhamisitási bűnügy. Mindkét utóbbi bűnügynek vádfor- mája az eisang. vagy a probolé, következménye pedig a halál, tehát atimétos volt,.64.) Ide tartoztak még végre a vallástalanság és a szt. tárgyak ellopásának rendkívüli bűnesetei, azon esetben, ha a bűnös nem éretett tetten, ellenkező esetben pedig a körülményekhez, illetőleg a bűntény természetéhez képest a már tárgyalt három vádforma valamelyik alakja vétetett elő. k.) 7TpoßoVr)'. E szó alatt, mint ennek etymologiája is eléggé mutatja, azon perrendtartást értjük, midőn a felperes, mielőtt vádpontjaival valamely törvényszék elöljáróságához fordulna, erre elöleges jóváhogyás végett a souveraine hatalmú nép- gyűlés ítéletét kéri ki, s csak azután fordul panaszával a törvényszék elé. Ennek czélja az, hogy, mint Lübker s. v. megjegyzi, durch das Präiudic des Volkes auf das Urtheil der Richter einzuwirken. Ennek eljárása tehát némileg hasonlít az imént tárgyalt eisangelia élj árásához annyiban, hogy mindkét vádforma alá tartozó bűnügyet először a nép Ítélete alá kellett bocsájtani, hogy csak ennek jóváhagyása után kerülhessen illetékes helyre elbírálás végett. A különbség mégis e két vádforma között abban nyilvánult, hogy mig az eisan- geliát azért terjesztik a népgyülés, vagy a senatus hatósága elé, hogy a bűnre vagy maga mondja ki ítéletét, vagy pedig kiszabva az időpontot és az eljárás módját, tárgyalás és ítélethozatal végett valamely heliasta törvényszéknek küldje át a bűnügyet, addig a probolét már nem a czélból terjesztik elölegesen a népgyülés elé, hogy arra egyszersmind döntő Ítéletét is kimondja; hanem egyedül csak azért, hogy a felperes keresete jóváhagyassék, vagy rosszaltassék, és csak ez elöleges jóváhagyás után kerülhessen a törvényszék ítélete elé.65-) Eljárása a következő: az egyén, ki a probolét megindította, írásbeli panaszával a prytannokhoz, vagy a proed- rikhez, a népgyülés elnökeihez fordult; ezek azután a bűnügyet, főleg ha az ünnep sértésre vonatkozik, az ünnepet követő legközelebbi népgytilésen a nép törvényszéki ítélete elé bocsátják, hol a felperes vád-, az alperes pedig véd- beszédét előadván, a nép kézfelemelés ((ELpoTovte) által •**■) Sch. M. 341-47. 65 ) Sch. M 272-73.