Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1882

szigetre történt vándorlásuk alkalmával — több helyen, de főleg s legelőször Epirusban a velők rokon s a műveltség nem csekély fokán álló pelasgok földén egyidőre letelepedvén, azok életmódjával és vallási szertartásaival megismerkedtek. így történt, hogy Hellasba való lehuzódásolc alkalmával a pelasg Zeus tiszteletét is magukkal vivék. Kalandor vágyuk azonban a tengeren is átűzvén őket, keleten s főleg Aegyptus földjén is többször megfordultak, honnan magukkal hozták ama épületköveket, melyeknek alapján a tudomány és művészet, valamint az állam-élet oly messzeható épületét emelték : — a vallást, művészetet s állam-életük csiráit. Vallást és társadalmi életet alkottak maguk számára ezek alapján, melyek oly szoros összefüggésben állottak egymással, „ut alter alterius firmamentum esset et neutra sine altera cogitari posset.“ ')

Magában Göröghonban a szobrász vésőjének, a festő ecsetének, valamint a zene, úgy a költészet, irodalom, a jog s törvénytudomány megszólamlásáuak első tárgyát, az első épületkövet letevő építő mesternek alapgondolatát az istenek különös tisztelete, a vallás képezte. Ez volt mindig a görög szellemi élet ébresztője, ez annak folyton hű kísérője mindaddig, inig gyermekkorát átélve leszállhatott az Olympus és Helikon magasztos trónjáról a földre, az istenek szent ligeteiből a fejedelmek asztalához s az emberek közé.

A világ igazgatását, valamint az emberi életsorsot az istenek kezeiben hitték letéve, kiktől eredetinek tartottak minden jót, rosszat, az előbbinek meg j u tál m a zás át, az utóbbinak megbüntetését, tehát a bírói hatalmat is.

Ez istenek alárendelt uumeuei az emberi sors gyeplőjét kezükben tartva titokteljesen, bizonyos törvények szerint, felsőbb meghagyás folytán igazgatták.2) Azt azonban ezek után sem szabad gondolnunk, minha a görögök ilyformán puszta eszközei lettek volna isteneiknek, a sorsnak; mert ők magukat isteneik által szabad akarattal felruházott lényeknek tekintették, kiknek szabadságukban állott jót, vagy rosszat cselekedni.3) Már magával az istenség fogalmával is ellenkeznék az, hogy az istenek a nélkül, hogy szabad-akarattal ruházták volna fel az embereket, azokat büntettük miatt mégis büntetnék ; másrészt mivel a görögök — már Homer is — az embereket szabad-akarattal •)

•) Plattner „Notiones iuris et iustitia Graecorum.“ 89 1; 2) Pl. u. o. 20 1; 3) Pi. U. O. 8 1; 4) Pl. u. о. 0 1;