Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1882

— 32

földrajza, tekintettelfa fölfedezések és gyarmatosítások főbb mozzanataira, K. k. Hunfalvy János: Földrajz, III. r. — Ázsia, Afrika. — IV.r. Ausztrália, Amerika s a felfedezések vázlata.

b) Physikai és mathematíkai földrajz. Hetenkint 2 óra. Physikai jelenségek, melyeknek ismerete a föld természeti viszonyainak tárgyalásához szükséges. A föld physikai jelenségei a szárazon, vizen és levegőben. A föld belseje. A föld mint csillag, mathematikai felosztása, mérete és mozgásai A föld állása a naprendszerben. К к. Heller Ágost: „Physikai földrajz.“ Számtan, Hetenkint 3 óra. A viszonyok és arányiatok tanának tárgyalása után a hármas szabály. Egyszerit és összetett hármas szabály megfejtési módjai (egységre hozatallal, arányiatokkal, vonalos módszerrel.) Láncz- szabály. Kamatszámolás. Kamatszámolás megfejtése, mint a hármas szabályé. Kamatszámolási képletek. Kamat-kamatszámolás. Kamatkamatszámolási táblázatok készítési és használási módja. Határidöszámolás. Arányos osztás. Yegyitésszabály. К. к Dr. Lutter N. „Közönséges számtan“ III. r.

Kajzoló mértan. Hetenkint 3 óra. Alkotó feladatok; a mértan alkal. mazása a rajzolásnál stb. idomok másolása. Ekitményi táblai rajzolás. K. k. Landau és Wohlrab: „Rajzoló geometria “ III. r.

Testgyakorlás. Hetenkint 2 óra. Rengyakorlatok, szabadgyakorlatok, szergyakorlatok. Különböző ugrások.

Szépírás. Hetenkint 1 óra.

A negyedik osztályban

Vallástan. Hetenkint 1 óra. Újszövetségi történetek. Palaestina földrajza K. k. Róder Alajos: „Bibliai történet.“

Magyar nyelv. Hetenkint 3 óra. A stylus általános törvényei: a prózai és a költői stilus különbségei tüzetesen. A mértékes vers ismertetése. Költői és prózai olvasmányok. Arany: „Toldi“-ja. Ennél tartalma megértésén kívül a muszerkezet és a költői stilus sajátsága is. Szavalás. Két hetenkint egy Írásbeli dolgozat. К. к Névy László: „Stilistika.“ I. r.

Német nyelv. Hetenkint 3 óra Nyelvtani ismétlések után a teljes mondattan. Szóképzéstan. Szókinesgyüjtés, fordítás, elemzés ; olvasmányul: az argonauták hadjárata; Vitt Tóbiás ; a csontos Siegfried. Két hetenkint iskolai Írásbeli dolgozot. K. k. Hoffmann Mór: „Német mondattan és olvasókönyv.“ Latin nyelv. Hetenkint 6 óra. A szótan, igetan és a szókötés rövid átismétlése után az igeidők és igemódokról; a kapcsoló, ellentétes, szétválasztó és okadó egymás mellé — főnévi, melléknévi és igehatározói egymás alá rendezett, a módot és mennyiséget jelentő mondatoktól; a kérdő mondatokról; az oratio recta- és obliqua-ról tüzetesen; az etymologiai, szókötési és rhetorikai alakzatokról, valamint a szóképekröl s körmondatokról röviden. A római naptárról A k. к.-ben foglalt magyar feladatoknak inductiv módszer szerint való fordítása. A római irodalom-történetnek vázlatos s az alább jelzendö klassikusok életrajzainak tüzetesebb átvétele után; olvasmányul mondattani elemzéssel Livius Lib. II. с 1—8; a római köztársaság kezdetének és a közbe eső állami átalakulásoknak rövid áttekintése után, Livius III. könyvének (32—55.) fejezetei: „Decemvirekröl.“ A latin hangtan és hang- sulytan tárgyalása után, s a verstannak, a hiányos és teljes, — egyszerű és összetett versfajoknak együttes tárgyalása mellett Ovidius Fast. Lib. II. 641-684. Terminalia; Fast. Lib. II. 533—570. Feralia és Fast Lib. VI. 419—454. Palladium czimii részleteinek hangtani és verstani elemzése. Hetenkint 1 Írásbeli dolgozat. Használt к. к Szepesy-Budaváry: „Latin mondattan.“ II. r. Bartal-Maimosi: „Latin olvasókönyv.“ Livius és Ovidiusból.

Történelem. Hetenkint 3 óra. Rövid tájékoztatás azon népek műveltségi állapota körül, melyek a görög nép fejlődését megelőzték A görögök és macedónok története. A római birodalom töiténete a császárságig K. k. Ribáry F. Világtörténelem. I. r. Jausz: „Történeti atlasz“

Földrajz. Hetenkint 2 óra. Az osztrák-magyar monarchia. K. k. Scholtz Alb.: „ A.z osztrák-magyar monarchia földrajza."

Természetrajz. Hetenkint 3 óra. Vegytani előismeretek. Az ásványok physikai tulajdonságai tekintettel a jegecztanra, Az ásványok részletes is-