Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1881

lő

zelje föl a magyarok elleu való harczra. Mihály föloldja kötelékét Alektónak, s ez megy teljesítői a parancsot. A szultánnak, atyja Szelim képében megjelenik s Szulimánt a magyarok elleni harczra készti, mivel azok most úgy is egye- netlenkednek. Fölötte, — úgymond, — őrködni fog. Szulimán elhatározza a harczot s Drinápolyba gyűjti hadait. Itt gyűlést s beszédet tart. Leirja azután a gyülekező török s tatár sereget. — Ez a tartalma az első éneknek.

Most egymásután csak az énekek rövid tartalmát fogom leírni, reájok és az egészre vonatkozó megjegyzéseimet csak végül teszem meg.

II. ének. (86 V.) Arszlán kedves dolgot akarván cselekedni a szultánnak, megszállja Palotát s ostrom alá fogja. Túri György a várkapitány ellenáll az ostromnak, sőt éjjel kiront és számos janicsárt levág. Hajnalban megújul az ostrom, a vár falai lerontatnak. Túri minden rohamot visszaver, s Arszlán szégyennel kénytelen visszavonulni. Ezalatt Szulimán útban van Konstantinápolyból. Következik ennek leírása. Nándorfehérvárhoz érkezvén, a szultán Gyula megvételére előre küldi Petráfot. Kerecsényi föladja a várost s vele az egész őrség rabságbahurczoltatik. Szulimán tanakodik Eger, vagy sziget ellen menjen-e? Zrínyit itt mutatja be először a költő. Ki a tőrük berontása hirére Istennek ajánlja lelkét. Előtte a feszület megszólal s örök életet biztosít neki. Valamint tudatja azt is, hogy csak a szultán és sok ezer török eleste után következik be halála.

III. ének. (117 V.) Arszlán kegyvesztett lesz, a szultán Musztafa, boszniai basát küldi helyébe, Boszniába pedig Me- hemetet. Lefelé vonultában Siklós alatt nyílt mezőn táborba száll s mulat. Zrínyi kicsap, Mehemetet s fiát Rézmánt megöli, a csapatot megszalasztja. A pécsi Olaj bég a futó törököket megállítja s Zrínyinek megadja magát. Zrínyi bántat- lanul hagyja őt.

IV. ének. (133 v.) Kitérés a szerencse forgandóságáról. Zrínyi diadalmenetben tér vissza s az elesetteknek megadja a végtisztességet. Mulat. Olaj béget kicseréli Radovan vajdáért. Szulimán ezalatt Eger felé indult, de meghallván a siklósi esetet, boszúsan siet Sziget alá. A Kadilesker vészt jósol, de a szultán nem hallgat rá. Éjjel két ló elszabadul, s a roppant ijedtségben, hogy talán Zrínyi támadta meg őket, iszonyú öldöklés támad. Nehezen sikerül a rendet helyreállítani.