Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1879
18 HI. 3 óra. Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália földrajza. Megfelelő földképek rajzolása. K. k. és atlasz mint a II. oszt. g.) Történelem. IV. Hetenkint 3 óra. Magyarország története az Árpádok kihaltától napjainkig, a nevezetesebb világtörténelmi események szemmeltartásával. K. k. Ribáry és Jausz isk. atlasz. V. 3 óra. Ó-kor, különös tekintettel a görögök és rómaiak politikai, vallási és műveltségi történelmére, a megfelelő földrajzzal. K. k. Ribáry és Jausz isk. atlasz. VI. 3 óra. Középkor, népvándorlás, uj országok alakulása a keresztes háború, a tudományok felébredése a reformátióig. K. k. Ribáry, König. Handatl. h.) Mennyiségtan. I. oszt. Hetenkint 4 óra. Számtanból: A tizedes számrendszer: az alsóbb fokú négy művelet nevezetlen s megnevezett egész számokkal; a sulymérték és pénznemek megismertetése és begyakorlása a méterrendszerre való tekintettel; a közönséges törtekkel való négy alsó művelet. K. k. Mocnik-Szabóky „Mennyiségtan.“ ÍI. 4 óra. Számtanból: A törtszámok tanának ismétlése. Tizedes törtek. Rövidített számtani műveletek. Olasz gyakorlat. Az arányok és arányiatok tana. Egyszerű és összetett hármas szabály, egész és törtszámokra alkalmazva. Kamatszámítás. Száztóli számolás. K. k. mint az I. osztály. Ili. 3 óra Számtanból: Az arányiatok bővebb alkalmazása. Lerovat számítás. Leszámítolás. Folyó számlák, összetett kamatszámolás. Társaságszabály. Elegyités-szabály. Láncz-szabály. Mértékisme a méterrendszerre vonatkozólag. K. k. Dr. Lutter Nándor „Számtan“ III. r. IV. 3 óra. Számtanból: A betüszámtan elemei, A négy alsóbb fokú művelet egész számokkal. A számok oszthatóságának rövid elmélete A négy alsóbb fokú művelet törtszámokkal. Viszonyok és arányok tana; és ennek kapcsán az egyszerű és összetett hármas szabály. Egyenletek ismertetése, rendezése és osztályozása. Első fokú egy ismeretlennel biró határozott egyenletek megfejtése. K. k. Mocnik-Szabóky számtana. V. 4 óra. Számtanból: Az alapműveletek algebrai egész számokkal. Egész számok oszthatósága, szétbontás tényezőkre. Közönséges, tizedes és láncz- törtek. Hatványozás és gyökvonás. Első fokú egyenletek egy és több ismeretlennel. K. k. Mocnik-Szabóky betüszámtan. — Mértanból: A sikmértan a körmérésig. K. k. Mocnik-Szabóky. Mértan felsőbb osztályok számára. VI. 4 óra. Számtanból: Hatványozás, gyökvonás és viszonylékok (loga- rithmus) tana. Első fokú egyenletek egy és több ismeretlennel. Tiszta és vegyes másodfokú egyenletek. Felsőbb egyenletek, melyek másodfokuakká alakíthatók. K. k. mint az V. oszt. — Mértanból: A sikmértan befejezése után, a sikháromszögtan. K. k. mint az V. oszt. i) Természetrajz. I, oszt. Hetenkint 2 óra. Álattan. K. könyv. Kriesch János. Természetrajz elemei. II. 2 óra. Növénytan. K. k. Kriesch J. Természetrajz elemei. IV. 3 óra. Ásványtan. K. k. Kriesch J. Természetrajz vezérfonala. V. 3 óra. I. félévben. Ásványtan. II. félévb. Növénytan. K. k. Kriesch Természetrajz vezérfonala, VI. 3 óra. Álattan. K. k. mint az V. oszt. k.) Természettan és vegytan. III oszt. Hetenkint 3 óra. Átestek közös tulajdonságai, halmazállapot; a testek leglényegesebb belkülönbségei; egyszerű testek, savak, aljak és sók fogalma, a mennyiben a villanytannál szükséges; hőtan, légköri csapadékok; delejesség, villanyosság. A fény visszaverődésének és törésének Alaptörvényei. K. k. Greguss-Berecz.
