Nagykároly, 1913 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1913-08-31 / 8. szám

NAGYKÁROLY vergődik a vármegyei önkormányzati ha­talom és a központi kormányhatalom között. Ha a választott tisztviselői kar ellene szegül a kormánynak, ez az ö íeltétlen fegyelmi hatalmával a választott tisztvise­lőt elmozdítja hivatalából. Vagyis a mu­­niczipiumok’nak joguk van tisztviselőt vá­lasztani, a mindenkori kormánynak pedig joga van a tisztviselőt elmozdítani. Már most, hogy az ilyen rendszer mellett minő alkotmánybiztositékot, minő önkormány­zati garancziákat rejt magában a tisztvi­selői választási rendszer, ezt valóban na­gyon nehéz volna megmagyarázni, mivel mindenki tudja, hogy a kinevezett állami tisztviselőben több önállóság van. Első­sorban az exisztencziája is biztosítva van és nem függ létele a hat-hat éves válasz­tástól. Tehát teljesen független a válasz­tóktól. De a kinevezett tisztviselő a kine­vezendő kormánnyal szemben is önálóbb, mert az állami tisztviselői pragmatika szi­gorúan előírja az állami tisztviselő alá­rendeltségének és engedelmességének fel­tételeit és a fokozatos felelősség elvét ál­lapítja meg. A hivatali főnök felelős a kiadmányokért. A parancsot kibocsájtó főnök lesz ezentúl felelős és nem a végre­hajtó közeg, kinek engedelmeskedni kell. Ezeken az állapotokon gondolkodván, most már tisztultabb kezd lenni a felfogás a kinevezési rendszer lényege és jelentő­sége felett. Ma már számos tanár, köz­­igazgatási szakférfiú, aki azelőtt a függet­lenségi és 48-as pártállás mellett perhorres­­kálta a kinevezési rendszert, kezdenek megbarátkozni a kinevezési rendszerrel, sőt hajlandók életbe is léptetni, ha a vá­lasztási törvény bizonyos nemzeti irányú módosítása előbb keresztül vitetik. A régi municzipalisták maguk sem látván kellő önállóságot a választott tisztviselői karban, az önkormányzatot azon az oldalon akar­ják inkább erősíteni, hogy a parlamenttel minél szorosabb és hatályosabb érintke­zéssel bírjon. Vagyis a vármegyei tör­vényhatóság azontúl is ne légyen elszige­telve, hanem szoros összefüggésben állva, szerves vérkeringéssel bírjon az ország­gyűlés képviselöházával és azzal együtt gyakorolja az ellenőrzést és a számonké­rést a kormány és a rendelkezése alatt álló kinevezett tisztviselői karral szemben. Ily alapon a királyi hatalom kibővü­lésétől sem tartanak, mert a királyi tiszt­viselők, a kinevezett tisztviselői kar két­ségkívül a központi hatalom, a királyság erősulyát növeli. Általánosságban senki sem ellenzi azt, hogy a mostani íélszeg helyzetű választott tisztviselői kar helyébe a stabilis, állandó, kinevezett, királyi tiszt­viselői kar lépjen. Ezt pedig nem is nehéz lesz megtalálni, részint a parlamenti ellen­őrzés hatályosabbá tétele, részint a szol­gálati pragmatika határozottabb megálla­pítása folytán. A minap a részletkérdésekről is igen érdekes nyilatkozatokat hallottunk. így Vadász Lipót igazságügyi államtitkár utal arra, hogy a vármegyei és községi tiszt­viselői kar ma teljesen izolálva van a köz­ponti, a miniszteri tisztviselői kartól. A vármegyei és községi tisztviselő a hivatal­noki létrán soha be nem juthat a köz­pontba, a minisztériumba. Viszont a mi­niszteri tisztviselők a legmagasabb kor­mányzói fokig emelkednek a nélkül, hogy valaha az eleven vármegyei vagy községi életet közelről láthatták volna. Áz állam­titkár szerint elejét kell venni annak, hogy a jogvégzett fiatal urak a báli teremből egyenesen beletánczoljanak a vármegye vezető tisztviselői állásokba s tessék — úgymond — ott kezdeni a községi és vár­megyei adminisztráczió legalsó fokán, meg­ismerkedve a való élettel. A kívánatos kapcsolatot a legfőbb kormányzó szék és az alsóbb közigazgatási tisztviselői kar között csakis a kinevezési rendszer mellett lehet megvalósítani és ekkor a közigazga­tási hierarchiai rangfokozatba bele lehet illeszteni a községi és körjegyzőket is, akik ma úgy az állami, mint a törvény­­hatósági tisztviselőkön kívül álló köztiszt­viselői kart alkotnak, függvén a többnyire írástudatlan községi kupaktanács sze­szélyétől. A községi jegyzői kar helyzetén tehát részben az által' lehet segíteni, ha fizetésüket javítjuk, megélhetési feltételeiket biztosítjuk, de exisztencziájukat főként az által tudnók emelni, ha erkölcsi tekintélyü­ket fokozzuk és az előmenetelt a számukra biztosítjuk a közigazgatási tisztviselők ragsorozatában. A községi és körjegyző ne a falu pennája, jegyzőkönyvirója legyen, hanem hatóság, mely a hivatalát, mint el­sőfokú hatóság látja el s amelynek csak ellenőrző és telebbviteli hatósága legyen a járási főszolgabíró vagy járási főnök. Minél bizonyosabb, hogy a közigaz­gatás nagy reformja egyike a legnehezeb­­! ben megoldandó problémának, annál ör­­vendetesebb, hogy ez a nehéz kérdés is végre teljes aktualitást nyer. Szövetkezés. Hitelszövetkezetek, fogyasztási szövet­kezetek. Most kaptuk kézhez a Glasgowban augusztus hó végén tartandó nemzetközi, szövetkezeti kongresszus tárgysorozatát, melyből örömmel láttuk, hogy a nemzet­közi szövetség elfogadta a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége előterjesztését, s napirendre tűzte a különböző téren mű­ködő szövetkezetek együttműködésének a gondolatát. Midőn azonban a világmozgalom terén méltányolják a szövetség e törekvését, lát­nunk kell, mennyiben van meg a lehetőség elsősorban hazánkban arra, hogy az egyes szövetkezetek harmonikusan együttműköd­jenek, egymást czéljaik kivitelében támo­gassák s ezzel a szövetkezés hatékonysá­gát annál inkább kidomborítsák. Hazánkban az 1910. évi országos szövetkezeti kongresszus már kimondta, hogy a szövetkezetek egymást támogatni tartoznak. Miután ugyanis nálunk különö­sen hitel és fogyasztási szövetkezetekről van szó, a kongresszus Mezey Gyula, hitel szövetkezeti és vármegyei gazdasági egye­sületi elnök javaslatára, Seidl Ambrus, az Országos Központi Hitelszövetkezet akkori vezérigazgatója hozzászólása s hozzájáru­lása után kimondta, hogy az erősebb hitel­­szövetkezetek vezetői ott, ahol erre a talaj megvan, iparkodjanak fogyasztási hitelszö­vetkezetet szervezni. Kimondja, hogy miu­tán a jól vezetett hitelszövetkezetek a pénz­uzsorának már teljesen gátat vetettek, de az áru és elővételi uzsora még ma is teljes mértékben grasszál, óhajtandó mindenütt ahol már hitelszövetkezet van, fogyasztási és értékesítő szövetkezet alakítását, ha kell, a hitelszövetkezet anyagi támogatásával is; ahol pedig ezután létesülnek hitelszö­vetkezetek, nagyon üdvös dolog lenne azt fogyasztási és értékesítő szövetkezettel összekapcsolni úgy, hogy a bérlő egyén mindkét szövetkezetnek tagja lenne s mindkét szövetkezet egy vezetőség alatt állana, hogy igy e két üdvös intézmény szoros összetartozandósága nyilvánvaló legyen. A magyar szövetkezetek, melyek a Szövetkezetek Szövetségének a megte­remtésével világpéldát alkottak, magukhoz méltóan jártak el ezen határozat megho­zatalával.' A falusi szövetkezetek zöme meg is felel ezen határozatnak. A hitelszövetke­zetek és a fogyasztási szövetkezetek na­­gyobbára egy vezetőség alatt állanak, úgy értve, hogy a két szövetkezet igaz­gatóságában ugyanazok a személyek fog­lalnak helyet. A hitelszövetkezetek támo­gatják a fogyasztási szövetkezeteket üzlet­részek jegyzésével, kölcsön engedélyezé­sével s főleg azáltal, hogy a fogyasztási szövetkezeteknek segítségére vannak a bolti hitel megszüntetésében. Ez olykép történik, hogy a hitelszövetkezetek a bolt­ban adós tagnak annyi kölcsönt szavaznak meg, amennyiből lefizetheti a fogyasztási szövetkezetben bolti adósságát. Ezen együttműködés nélkül a szövet­kezetek tevékenysége voltaképen hatás­talan. Küzdhet a hitelszövetkezet a pénz­uzsora ellen, ha az áruuzsora tovább virágzik; a szegény nép a pénzuzsora ki­irtásával nem ér el sokat, mert amit itt megtakarít, elveszik tőle áruvásárlás cznnén. Ép ezért súlyos elbírálás alá esnek azok a szövetkezetek, melyek nem értve meg a szövetkezetek testvériségét, nem támogatják egymást, sőt egymás ellen dolgoznak. Nemrég megtörtént, hogy egyik biharmegyei hitelszövetkezet nagyobb kölcsönt nyitott a szatócsnak csak azért, hogy az á fogyasztási szövetkezetét a boltból kistájgerolhassa. Másutt viszont hirtelen fölmondja a hitelszövetkezet a fogyasztási szövetkezeti üzletrészeit, vagy megfordítva. A vége a dolognak aztán az, hogy a fogyasztási szövetkezet fölszámol s tovább uralkodik a szatócs Azon szövetkezetek, amelyek igy cselekszenek s szembehelyezkednek az országos kongresszusnak az Országos Központi Hitelszövetkezet és a Hangya által is helyeselt álláspontjával, azok nem igazi szövetkezetek, mert ' legtöbbször ki­csinyes személyi bosszúvágynak föláldoz­zák a szövetkezeti eszmét. Az ilyen szö­vetkezetek ellen mielőbb panaszt kell tenni, vagy az illető központnál, vagy a Szövetkezetek Szövetségénél, amelyek megtalálják az igazságszolgáltatás módját. A hitelszövetkezetek akkor végeznek teljes munkát, ha megerősödve megalakít­ják s támogatják a fogyasztási és értéke­sítő szövetkezeteket is A gazdasági ter­mények értékesítésének a szervezését nem is lehet máskép országosan megindítani, mint a kétfajta szövetkezetek erős össze­­müködésével. Ezt az összmüködést kell előkészíteni a hitel-és a fogyasztási szövet­kezet megalakításával hazánk minden ar­­ravaló községében. Miveü. — Szülök figyelmébe ajánljuk a bupapesti Rőser tanintézetet, mely áll a) felső kereske­delmi iskolából 14—18 éves ifjak részére, b) polgári iskolából 10—14 éves fiuk részére és c) nevelő internátusból bennlakó növendékek részére. Beiratások szeptember 6-ig tartanak. Értesítőt küld: Rőser János, igazgató, Buda­pest, Aradi-utcza 10. — Szép akar fenni ? akkor használja a Kriegner-féle Akáczia-crémet, 2—3 nap alatt minden szépséghiányt, szeplőt, májfoltot, pat­tanást, ránczokat eltüntet, teljesen ártalmatlan. Fehéríti, üdíti, simítja a bőrt, tehát szépít, fiatalít Ara 2 K. A Kriegner-féle Akáczia­­szappan kellemes illatú, tartós és iiditő hatású, ára 1 K. Kriegner-féle Akáczia-puder védi a bőrt a nap és szél befolyása ellen. Egy doboz ára 1 K. Aki ezeket a kozmetikai szereket használja, annak nem kell vénüléstől tartania, szépségét megtartja a legmagasabb korig, kaphatók az összes gyógyszertárakban. Postán küldi az egyedüli készítő : Kriegner gyógyszer­­tár, Budapest, Kálvin-tér. Egy 2—3 középiskolát sikerrel végzett fiú TANULÓUL lapunk könyvnyomdájában felvétetik ¥ Ml A FIDIBUSZ? 1. A legkitűnőbb ) 2. A legvidámabb > magyar 3. A legolcsóbb ' élclap Páratlanul népszerű! Mesés képek! Rendkívül olcsó! Egy szám ára': 6' krajcár ! Előfizetési ára: Egy évre Félévre . , Negyedévre - Egy hónapra 6.-3.— 1-50-50 A NAP ujságvállalat kiadó­hivatala Budapest, Vili., Rőkkszilárd-u. 12. Kérjen mutatványszámot! ft PIDIBUSZ 1905., 1906., 1907.. 1908., 1909. és 1910. évfolyama diszkötésben kapható. Egy-egy kötet ára 5 korona. Mind az öt kötet egyszerre való megren­delésénél 25 százalék enged­ményt adunk. í

Next

/
Thumbnails
Contents