Nagykároly, 1912 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1912-10-29 / 9. szám
NA G Y K Á R O L Y József és a demokratikus fejlődés! Grót 'Apponvi Albert a kalksburgi jezsuiták neveltje, az idegen szerzetesek beliferálója, Báró Barkóczy egykori gazdája és Grót Károlyi József a visszavonást keltő és a felekezeti gyűlölködés előmozdítására alakult népszövetség egyik alelnöke, mint a demokratikus fejlődés apostolai! A kiskésit neki! Ezt jól kiíundálták a nagy károlyi iüggetlenségi párt írástudói. Reny érdrágaság . Tele van a város friss szilvalekvárral, Friss szilvalekvárnak fanyar illatával. Kár pedig most lekvárt télire eltenni: Mert ma-holnap úgy állunk, hogy Nem lesz mire kenni . . . Nagykároly és a debreczeni iparkamara fi kerületi iparkamara évkönyve. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara most adta ki a múlt évi működéséről szóló jelentést. Ez a jelentés amilyen érdekes általánosságban, éppen olyan szomorú Nagykároly város szempontjából. Az egész kerületben ugyanis Nagykároly város az, amelylyel a jelentés a legkevesebbet foglalkozik, jeléül annak, hogy kereskedelmi és ipari szempontból jelentéktelen hely vagyunk és alig számítunk valamit. Már pedig, ha a városok versenyében és különösen a Szatmárral való versenyünkben megfelelő eredményt akarunk elérni, úgy első sorban anyagilag kell megerősödnünk, amihez azonban csak úgy lehet reményünk, ha Nagykárolyban intenzív kereskedelmi és ipari életet teremtünk. Erre pedig első sorban a pénzintézetek hivatvák, amelyek — a mostani pénzviszonyok miatt — tisztán a pénzüzlettel amúgy sem tudnak megfelelő jövedelemre szert tenni. A kamara jelentése egyébként két főrészből áll: az évkönyvből és a tulajdonképpeni jelentési részből. Az évkönyvi részben ismerteti a kamara múlt évi háztartási és vagyoni viszonyait, könyvtárát, továbbá hivatali és személyi viszonyait. Ezután a kamara kerületének ipari és kereskedelmi jellegű nyilvántartási képe következik. Az évkönyvi részben számol be a kamara a különböző hatóságokkal és a többi kamarákkal folytatott érintkezéséről, valamint ipari, kereskedelmi és szocziál- politikai téren végzett munkásságáról és az ipari és kereskedelmi vonatkozású törvényhozás és szabályrendelet alkotás előkészítésében való részvételéről. E részben ismerteti a múlt évben rendezett kiállításokat. Külön fejezet szól a kamarának a szakoktatás és az iparfejlesztés támogatása érdekében teljesített munkájáról. E czélokra a kamara saját költségvetése terhére 12000 koronán felül áldozott. Harminczkét ösztöndíjat és közel 100 kitüntető ezüst érmet osztott ki a jeles tanulók között. Ezenkívül ösztöndíjakat eszközölt ki a keresk. minisztertől is. Háziipari tanfolyamokra a íöldmivelésügyi minisztertől 16ÖOO koronát eszközölt ki. A második részben a kamarai kerület közgazdasági jellemzését nyújtja és részletesen ismerteti az egyes nagyobb vállalatokat és azok üzleti eredményeit. Ebben a részben közli a kamara panaszait és javaslatait. A kerület munkásviszonyainak és a kivándorlásnak ismertetése után a kerület kereskedelmének ismertetése következik üzletáganként. Az elmúlt év általában elég kedvező volt kereskedelmünkre. Az elmúlt évek kereskedelemellenes irányzata azonban bár csökkenő erővel, még mindig éreztette hatását. Súlyosan nehezedik azonban egyes helyeken kereskedőinkre a tulszigoru adóztatás, valamint az egyre növekvő kövezetvám. A jelentés részletesen ismerteti a mezőgazdasági terményekkel, hüvelyes növényekkel űzött kereskedelem, továbbá a bor, szesz, fa, állatkereskedelem és az egyéb kereskedelmi ágak múlt évi helyzetét és eredményeit. Az ipar fejezeténél elsősorban az ipari testületek, munkaadó és munkás szervezetek működéséről és a munkásbiztositás adatairól ad számot a kamara. Az ipar helyzetét a nyersanyagok drágulása, a munkabérek emelkedése, valamint a vasúti teherszállítás díjtételeinek emelése és a gyakori vasúti késedelem és az általános munkáshiány általában nehézzé tette. A közlekedésről szóló fejezetben a kamara a közutak fejlesztésére, a kövezetvám rendezésére, a vasúti közlekedés megjavítására és a posta és telefon fejlesztésére vonatkozó javaslatait teszi közzé. A hitelügyről szóló fejezetben az érdekeltség sürgős kívánságait tolmácsolja a kamara, a kerület pénzintézeteinek viszonyait pedig hatalmas táblázatban mutatja be. MWtitel és wail 1 testei! Akiket a Heti Szemle szerei Kálmándi erkölcsök. Nagykároly szomszédságában fekszik Kálmánt! község. Kálmánd: ez egy erkölcsös hely. Lakosai jámbor svábok, kik imával kelnek, imával fekszenek és annyira jó katholikusok, hogy nem tűrik meg községükben a zsidót. Kálmánd tökéletesen zsidómentes. Ennek oka miatt a Szatmáron megjelenő «Heti Szemle» ugyancsak szereti Kálmándot. Ott van a" legtöbb előfizetője: három. Kálmándon kellően tudják értékelni a «Heti Szemlét», amely ennek oka miatt Kálmándon szokta rendezni az úgynevezett sajtóünnepeit, melyeken az a bizonyos nevezetű Dr. Merker Marczi szokott a sajtóról szánandó sületlenségeket szónokolni. Kálmánd vallásos, erkölcsös község. Természetesen a lakosai is azok. Békes- séges hajlamú emberek és egyházuk parancsának megfelelően tisztelik a magán- tulajdont. A kálmándi erkölcsöket híven jellemzi a Nagykároly következő reportja: Kálmándon Kiéli Ödönné ' kereskedő ellen bírói árverés volt kitűzve Az árverést nagykárolyi lapokban is meghirdették és ennek folytán az árverésen több nagykárolyi kereskedő is megjelent. Ott volt Weisz József, az élelmes vegyeskereskedő is, akit Nagykárolyban — mert egyik szeme hiányzik — Vak Jaszli néven ismer mindenki. Este felé fejezték be az árverést, melyen Weisz József nagyobb mennyiségű árut vett. Nem kapott azonnal szekeret, hogy a vásárolt holmit haza szállíttassa és ezért, minthogy a bolthelyiségben már más áru mint az övé nem volt, elhatározta, hogy az éjszakát portékája mellett Klellné volt üzletében fogja tölteni. Tíz óra volt, a mikor lefeküdt és az üzlet ajtóját bezárta. Alig, hogy elcsendesedett, zajra ébredt fel s látta, hogy az üzletben tiz ember tartózkodik. Weisz reájuk szólt: Mit akarnak?! Mire az éjszakai látogatók nekiestek és a védetlen embert vadállatias kegyetlenséggel megverték. Hiábavaló volt Weisz József kétségbeesett jajgatása, segély sehonnan nem érkezett. Mikor a támadók, már megelégelték Weisz József kínzását, az általa előző nap vásárolt holmik között kezdtek turkálni, ezt az alkalmat Weisz arra használta fel, hogy kiosont az üzletből és vad futásban menekült hazafele, Nagykárolyba. Haza érve nyomban jelentést tett a csendőrségnek, a mely kora reggel kiszállott a helyszínére és megindította a nyomozást. Megállapittatott, hogy az árverésen megvásárolt áruk nagv része hiányzik. A csendőrségnek csakhamar sikerült a támadókat kinyomozni, a kik közül Be- lényi János és Merholcz Mihály jómódú háztulájdonosok, nős, családos emberek; Pósz Antal, Speck Herman és Horn János pedig gazdag szülök gyermekei. A legények a csendörség előtt beismerték, hogy Weisz Józsefet a Klell-téle üzletben megtámadták, megverték, tették ezt pedig azért, mert baragusznak a zsidókra. Azt azonban határozottan tagadják, hogy az áruból valamit is elvittek volna. A csendőrség a legények ellen a kir. ügyészségnél megtette a feljelentést. íme, ilyenek a kálmándi erkölcsök, amelyekre a «Heti Szemle» valóban büszke lehet. fipró hirdetés. Ha-znált elvek, meggyőződések és forgatható köpenyegek megvételre kerestetnek. Czim: Apponyi Albert Nagykároly, Városház előtti tér. Jelentkezések: d. u. 4 órakor. Ä nagykárolyi közkórházban még most sincsen benlakó orvos. Az elmúlt hét a kórházi skandalumok hete volt. Úgy a vármegyei, mint a fővárosi lapokban czikkek jelentek meg, amelyek több magyarországi kórház ázsiai állapotáról rántották le a leplet. Különösen borzalmas képet festettek a szatmári közkórházról, amely valóságos paródiája egy modern kórháznak. A Nagykároly olvasói előtt nem ismeretlenek a szatmári kórház botrányai, több ízben hoztunk már arról hü képet, hogy rámutathassunk, hogy a kedves testvér város, amely a pénzügyigazgatósági székhely elkaparintása czéljá- ból milliókat ajánlott fel a pénzügyi kormánynak, betegeit piszkos odúkban hagyja nyomorultan elpusztulni. Őszintén, bár szégyenkezve kell azon- bau beismernünk, hogy kórházi tekintetben Nagykároly város sem áll valami előkelő nívón. Most jelent meg a közkórház múlt évi működéséről szóló kimutatás. Nem valami nagyon siettek az összeállításával, de nem is nagyon fontos a mi ebben a kimutatásban foglaltatik. Egy csomó statisztika a betegek foglalkozásáról, lakhelyéről és nationaléjáról, amely a nagyközönséget egyáltalán nem érdekli. Az egész jelentésben csak egy érdekes számadat van: az, hogy az 1911. évben összesen 1397 beteget ápoltak a nagyká- rolyi közkórházban. Valóságos kulturbot- rány tehát, hogy egy olyan kórházban, a hol évenként 1397 beteget ápolnak, nincsen benlakó orvos. Többször irtunk már e miatt, mindannyiszor hiába. A közkórházi bizottság, melynek az e tekintetbeni intézkedés elsősorban volna a kötelessége : a füle bojtját se mozgatja. Ez a körülmény azt jelenti, hogy a közkórházi bizottság beteg, elsősorban ő van ráutalva a kórházra. Kölcsey-utcza 28-ik sz. alatti HÁZ jUT szabadkézből eladó. "Ml Értekezni lehet JUFCSek Béla uradalmi felügyelő úrral.
