Nagykároly, 1912 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1912-10-29 / 9. szám
Nagykároly, 1912. október 29. VI!. évfolyam. — 9. szám. NAGYKÁROLY POUTÍKAi LAP. A „Szatmármegyei Közlöny1 állandó melléklete. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NflGVKAROLyBfiN, Szőlö-utcza 4. sz. Megjelenik minden hónap utolsó vasárnapján. F elelős szerkesztő és laptulajdonos: ROSENFELD ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „n^ilt-tér" sora 60 fillér, — Kéziratokat nem adunk vissza. A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak el. „Beszámoló.“ Nagykárolyban ma két czirkusz tart előadást. Az uj koaliczióé és a Charíesé. Az egyik a városháza előtt, a másik a negypiacz-téren fogja bemutatni produ- czióit. Már napok óta nagyhangú reklámok, falragaszok, ujságközlemények csalogatják a publikumot a czirkuszokba, ahol nagyszerű attrakcziók bemutatását Ígérik. Persze mind a kettő belépti dijakért dolgozik, A különbség csak az, hogy a Charles-czirkuszban nyomban le kell fizetni a mérsékelten alacsony belépődijat, mig az ellenzéki czirkusz élvezetét közvetve fizetjük, a legtöbb esetben arczunk verejtékével is. Az ellenzéki komédiások miatt szednek tőlünk a bankokban 16—18 százalékos kamatokat, mesterkedésük kö- vetkezményekép dugultak be a kisemberek előtt a pénzforrások, miattuk eszünk 86 krajczáros, kutyának való húst, egy szóval ők tevék, hogy a szegénység tanyájává lett a hajdan „tejjel, mézzel folyó Kanaán.“ De van még egy lényeges különbség két czirkusz között. A Charles-czirkusz óriási plakátjain látható oroszlánoknak foguk van, mig ellenben a szövetkezett ellenzék oroszlánjai nélkülözik ezeket a rágásra és csattogtatásra rendelt szerszámokat. Fogatlanok részben, mert már regen kihullottak fogaik, részben pedig mert még nem nőttek ki. Az ellenzéki oroszlánok tehát nem veszedelmesek, mert hatalmas szájukat nem azért tátják ki Becs leié, hogy Bécsbe kárt tegyenek, hanem mert a konczot várják onnan. Dummer Augusztja nincs a szövetkezeit ellenzéki czirkusznak. Az ő specziálistuk az — és ezzel csakugyan tetőzik Chariest, — hogy a fizető közönségét teszik meg Dummer Augusztnak, aki a legtöbb esetben el is fogadja e szerepet és boldog, hogy ezzel megtisztelik. Ám a nagykárolyi közönség, amely a modern kultúra létrájának már nem éppen a legutolsó fokán áll, nem vállalkozik erre a szerepre és igy aztán joggal kérdezi, hogy mi szükség van tulajdonképen Gróf Károlyi Józsefnek ma megtartandó, „beszámolónak“ keresztelt utczai szónoklatára és miért szükséges, hogy ehhez a szónoklathoz őt egy néhány hangos, lármás, verekedő ember lekisérje továbbá, hogy miért kell ezeket lobogó zászlókkal, diszbeszédekkel és ünnepies lelkesedéssel fogadni? Miért? Mit mondhat ma délután Gróf Károlyi József és mind mondhatnak a kíséretében jövő urak nekünk olyant az aktuális magyar politikáról, amit mi ínég nem tudunk? Hiszen előttük. folytak le az utóbbi hónapok politikai botrányai és sírván tapasztalhatjuk azok keserves hatását. Magyarországnak az ellenzék által rendezett tragédiájában mi szenvedő hősök voltunk és rájöttünk, hogy Kölcsey egy kis tévedésben volt. Még nem btin- hödte meg e nép múltat és jövendőt. Meg volt irva, ho.iy átkdlett élnünk a Justh Gyula által vezérelt második tatárjárást és tudjuk, hogy az ecsedi legények roppant szégyenük magukat, mert kiderült, hogy a magyar parlament ellenzéki legényei különbül verekednek, mint ők szoktak bál alkalmával. Miről fognak beszámolni ? Mert a Kis Újság vezérczikkeinek szóval való megismétlésére igazán nem érdemes Budapestről Nagykárolyba utazni. Egyebet pedig nem mondhatnak, ha csak igazat nem fognak mondani. Igazságot azonban nem fogunk hallani ma délután a városháza előtt. Pedig ha mondanának: furcsa és érdekes dolgokat volna alkalmunk megtudni. Grót Károlyi Józsefnek például arról kellene beszámolni, hogy mig Nagykárolyban a pénzügyigazgatóság elhelyezésének Damokles-kardja függött a lakosság feje felett, addig ő, a város érdekeinek képviselője, Párisban, a Szajna-partján, mulatozott ; amikor pedig a parlamentben az ország ügyeit kellett volna intézni, hár- mónikázással szolgálta meg képviselői fizetését; bekellene számolnia arról, hogy átpezsgőzött álmatlan hajnalokon állandóan az a probléma gyötri: hogy miféle érdemeket szerzett.ő, bogy a nagykárolyi kerületet a parlamentben képviselhesse? Apponyi Albertnek a nemzet rezgő sza- kállu csalogányának elkéne zengeni, hogy nincsen annyi tenger csillag az égen, ahány párthoz ő már tartozott és hogy az általános választójogot utálja, jobban utálja, mint azokat, akik befelé nem néppárf\ hold és az időjárás. — Babona és tudomány. — Már a legrégibb idők óta tartja magát a hit és ma is általános meggyőződés nemcsak a műveletlenebb tömegek, de a művelt emberek körében is, hogy a hold változásainak nevezetes sőt döntő befolyása van az időjárásra. Ha aztán akad valaki, aki ezt a Hitet még ápolja, sőt a tudományosság látszatával is valószínűbbé teszi,' bár eszközei csak önkényesek lehetnek — az nagy hírnévre tesz szert és nagy sikereket ér el. A legulolsó hold-meteorológus, aki a hold változásaira alapította idöjóslási rendszerét, dr. Falb Rudolf volt a hires viharpróféta, aki elsőrangú apostola volt a holdra alapított időjóslásnak s hosszú ideig valósággal uralkodott az idöjóslás terén. Hírénél mindazonáltal sokkal kisebb volt volt a vagyona s igen szegényes körülmények közt halt meg, aminek bizonyára csak az volt az oka, kogy nem bírta vagy nem akarta tudományát kihasználni. Az is igaz, hogy mint a legtöbb apostolt öt is csakhamar elfeledték, amiben különben a tudománynak is része volt, mely szembeszállt a tanaival. Ha azonban Falb el is múlt s hire meg is csappant, rendületlenül megmaradt a hit a holdnak időjárást befolyásoló erejében. A tudósok, akik szembeszállnak a holdhoz kötött időjárási elmélettel, abból a kérdésből indulnak ki, hogy ugyan mivel bírná a hold a föld időjárását — szembén a nappal — befolyásolni, holott a föld a holdtól fényben a nap fényéhez hasonlítva csak egy millió ötszázezredrészt kap vagyis egy millió ötszázezerén több fényt kapunk a naptól, mint a holdtól vagy még szemlél- tetöbben kifejezve, annyi fényt kap a föld a holdtól egy egész esztendő alatt, amennyi a naptól 30 másodpercz alatt jut a földre. Hát ennek az aránylag csekély ténynek a változásai bírnának a íöldi időjárása oly nagy hatással lenni? Más eszközről vagy tényezőről pedig nem lehet szó, mert a löld szempontjából a holdváltozás csakis a hold fényváltozásából áll. így rángják le a föld népszerű időjárási békáját, a kedves holdat, a meteorológusok a sárga földig, de hasztalan, mert azért, máskülönben rendkívül müveit és íölvilágosodott emberektől is halljuk, hogy «az ujholddal majd megváltozik az idő», vagy' hogy «már most a hideg (vagy meleg) mindaddig nö, amig a hold" meg nem telik azután majd a fogyó holddal apad.» A logika is ellene mond annak, mondják a tudósok, hogy a hold igazgathatná a töld időjárását. Az időjárás változásai ugyanis rendszertelenek s egy rendszeres változás mikép idézhetne elő rendszertelen hatást? Már pedig a hold változásai rendszeresek és csillagászati pontossággal be- következök. Meg aztán a hold változásai egyformán következnek be az egész földre nézve s ugyanazon időben is. Következéskép a hold változásával az egész földön ugyanazon időjárási változásoknak kellene bekövetkezni. Ennek pedig a tények ugyan - csak ellentmondanak. A hold csak egyszer ujul meg s mégis ujholdkor százféle időjárás van a föld kerekségén, amint azt előidézik a légköri változások a nap állása és sugarainak minémüsége, a viharok, a különböző irányú és sebességű szelek a föld forgásának hatásai, a víznek és szárazföldnek a töld felszínén való elhelyezkedése és a többi és a többi. A meteorológusok munkája ugyancsak meg lenne könnyítve, ha a hold igazgatná az időjárást! Mennyi tudománjms megfigyelés, mennyi munka, mennyi idő meg lenne takarítható s mennyi rengeteg pénz. A modern embernek tudnia kell, miután a rendszeres időjárási megfigyelés megfigyelés a rendszeres meteorológiai müködös már több, mint félszázados hogy micsoda szellemi és anyagi áldozatokba kerül az időjárulásnak napról napra való megáiNagykároly, Könyök-utcza II. Készítek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) természethü fogpótlásokat aranyban és (vulkánit) kautschukban ; szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint: arany- .......... hidak, koronák, csapfogak a legművésziesebb kivitelben .................... fo gtechnikus.
