Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-31 / 22. szám
NA G Y K A R 0 L Y képviselőválasztásokból. A szatmármegyei „Hátha ennénk!“-párt (ők ugyan függetlenséginek titulálják magukat) minden megyegyülés előtt értekezletre gyűl össze, ahol megállapítják a gyűlésen követendő egységes magatartást. Ha a szervezett nemzeti munkapárt is megtenné ezt, úgy a tagoknak egymás közötti torzsalkodása, — mely a közre nézve csak káros lehet — elkerülhető volna. — A nemzeti ellenállásnak nevezett nemzeti szélhámosság idején, Szatmárvármegye egyes tisztviselői tudvalevőleg megtagadták az engedelmességet, miért is őket állásuktól felfüggeszteni és mások által helyettesíteni kellett. A nyakunkra szakadt „nemzeti uralom“ azonban visszahelyezte a renitens tisztviselőket és azok helyetteseit minden kárpótlás nélkül bocsátotta el. Fülep Gyula III ik aljegyző helyettes volt ebben az időben és a közig, bíróság most elrendelte, hogy részére Szatmármegye közönsége 1300 korona végkielégítést fizessen. — Egy újabb . klerikális harczos. A Heti Szemlénél és az Északkeleti Újságnál bizonyára nagy öröm van mostanában: fekete törekvéseikhez a „Nagykároly és Érmellék“-ben egy újabb segítőtársat kaptak. A nevezett újság is dicsőítő hymnuszt zeng Zichy János kultuszminiszter expozéjának és ezzel önkéntelenül kibujtatta a szeget a zsákból. E czikk megjelenése után még furcsább és természetellenesebb lett Rédei Károly ág. ev. lelkésznek a „Nagykároly és Érmellék“-nél elfoglalt felelős szerkesztői állása. A polgármesterek egyesületének tanácsülése. A rendezett tanácsú városok polgármestereinek országos egyesülete vasárnap tanácsülést tartott, amelyen mint tanácstag Debre- czeni István nagykárolyi polgármester is részt vett. Behatóan foglalkozott a tanács a belügyminiszternek a belügyi tárcza költségvetésének tárgyalása során elhangzott és a városokat érintő nyilatkozataival és egyértelmüleg az a nézet alakult ki, hogy a városok folyó évi államsegélye, mihelyt a folyó évi költségvetési törvény életbe lép, azonnal ulaltassék ki a városoknak, hogy a tisztviselők illetményeik kiegészítéséhez mielőbb hozzájutjuthassanak. Egyúttal kívánják, hogy a városok államsegélye és a városi tisztviselők fizetésrendezése törvényileg biztosittassék, illetve szabályoztas- sék és ez iránt, még a folyó évben törvény- javaslatot terjesszen a kormány a képviselőház elé, amelynek alapján a jövő évre már négy millió korona államsegély jusson a városoknak. jött velem egy bárka, odapillantottam. Benne ült a fekete szemű nő, mellette az a férfi, akivel láttam elmenni egyszer a vasúti állomáson, a hegyek között. Az olasz evezős gyorsan, sietve mártogatta a vízbe az evezőket. Meglepődtem. Valami nagy, hatalmas, különös hangulat villant át a lelkemen. Üres agyamba vérhullám tolult, nem gondoltam, mit csinálok. És lassan, bánatosan, megfogva lelkemmel a szép, fekete szemeit, valami benső ösztökélésre, szinte öntudat nélkül köszöntöttem. Megbólintotta a fejét. Ez a két köszönés lélekből fakadt, az idegenek egymáshoz tartozásának érzéséből. Akkor, azon az estén hozzáfüződött a lelkem az övéhez, belekapcsolódott. És én tovább jártam, tovább barangoltam a városokat. Kutattam, néztem az utczák forgatagában ; színházban, hangversenyen, mindenütt kerestem. Kint a természetben, olyan vidékeken, ahol a találkozásnuk történt, ott sem leltem. Hiába minden keresésnek, többet nem láttam, de éreztem. Sokszor, nagyon sokszor volt egy a lelkünk, pedig ki tudja, oly messzire voltunk egymástól. Valami egymáshoz kapcsolt bennünket, egy ismeretlen szép, jó lelki kapocs. Ez a találkozás, ez a szomorú lelki találkozás meleg vizeken, suttogó tengeren, homályos, sejtelmes este, ez jutott eszembe most. Melegség futotta át szivemet, lágy asszonyiság öntött el... és átéltem azt, amit nem is éltem... A kormánynak a rendőrség államosítására vonatkozó szándékát élénk figyelemmel kiséri az egyesület és mihelyt e tekintetben a kormány konkrét javaslata ismeretes lesz, e kérdést beható tárgyalás alá veszi. Az egyesület által „Az uj városi törvény főbb alapelveinek kifejtése“ tárgyában kitűzött és a folyó évi szemptember 15-én lejáró pályázatra beérkező pályamunkák megbirálására biráló-bjzottságot küldött ki. Továbbá elhatározták, hogy Nagy Ferencz dr. miskolcz városi főjegyzőnek „A városi közigazgatási jog“ czimii munkáját az egyesület saját költségén kiadja. A drezdai nemzetközi közegészségügvi kiállítás megtekintése czéljából az egyesület tanulmányi társaskirándulást rendez és megkeresést intéz az összes városokhoz, hogy e tanulmányútra szaktisztviselőiket küldjék ki. A katonatisztek és tisztviselők bevásárlási központja megkeresésére a vállalat igazgató választmányába több tagot delegált, akiket egyúttal megbízott, hogy a városi tisztviselők adósságainak konvertálása és általában előnyös tisztviselői kölcsönök rlyújtása iránt is a szükséges lépéseket tegyék meg. Nyilatkozik a Bojkott-párt. Rossz az emlékező tehetségük. Szomorú bácsik, akik magukat üres óráikban „Nagykárolyi függetlenségi és 48-as pártnak nevezik a múlt héten üléseztek, amint ők nem minden humor nélkül mondják: „az utóbbi időbeli politikai eseményeket beszélték meg.“ Ez ülésből kifolyólag a „Nagykároly és Vidéke" czimü helyi újság nyiltterében a következő közlemény jelent meg: Nyilatkozat. A „Nagykáí oly“ czimü helybeli lap indokolatlanul folytonosan támadja a helybeli függetlenségi és 48-as párt, alólirott vezetőségét. A pártvezetőség egyik tagja az ügyet a ma tartott gyűlés elé hozván, ezennel határozatként kijelentjük, hogy magunkat a „Nagykároly“ által sem irányítani, sem befolyásolni nem hagyjuk, alaptalan támadásait és vádjait ezennel visszautasítjuk s valamint támadásaira és vádjaira eddig nem reflektáltunk, úgy azokra reflektálni ezután sem tartjuk szükségesnek. Kelt a Nagykárolyban 1911. évi május 20-án tartott ülésből. A pártvezetöség. Mindenekelőtt problematikus, hogy létezik-e egyáltalában Nagykárolyban függetlenségi és 48-as párt amelynek nevében „A párt- vezetőség“ aláírással a fenti nyilatkozat megjelent? Problematikus nemcsak azért, mert nem látjuk sehol ezt az állítólagos pártot, ahol az igazi 48-asoknak, ebbeli minőségüket kimutatni kötelességük volna. De problematikus azért is, mert ennek az állítólagos pártnak egyik állítólagos alelnöke két héttel ezelőtt tanuk előtt jelentette ki, hogy Nagykárolyban nincs 48-as párt, ő felé se megy annak a pártnak, amely állítólag 48-asnak vallja magát és amely csak akkor ad magáról életjelt, ha ünnepelni vagy valakinek a talpát nyalni kell. A nyilatkozat érdemi részére vonatkozólag alig van mondani valónk. Ha „A pártvezetőséget“ összességében — tisztelet egyes kivételt képező tagoknak — elég komolynak és értelmesnek tartanánk arra nézve, hogy vele szóba álljunk, azt kérdeznénk tőlük, hogy mióta támadás az, ha valakiről megmondják az igazságot ? Megkérdeznők továbbá, hogy mik azok az alaptalan támadások és vádak, amelyeket visszautasítanak? Ezek elhallgatására nem indok az, hogy „valamint támadásainkra és vádjainkra eddig nem reflektáltak, úgy azokra reflektálni ezután se tartják szükségesnek." Ugyanis aki valótlanságokat szokott mondani, annak jó emlékező tehetséggel kell bírnia. „A pártvezetőség“~nek pedig, úgy látszik, rossz az emlékező tehetsége. Hát a bojkottot, amelynek következtében a „Nagykárolyát majdnem két évig Debre- czenben kellett nyomatni, ki rendezte ellenünk ? Ki nyilatkozott akkor is ellenünk három helyi újságban? A nagykárolyi függetlenségi és48-as párt.Miértisezennelmegállapitjuk miszerint nyilatkozatának azon kijelentése, hogy „támadásainkra eddig nem reflektált,“ szemérmetlen valótlanság. Városi ügyek. — Városi közgyűlések. A képviselőtestületnek f. év junius 5-ére tervezett közgyűlése nem lesz megtartva. A legközelebbi közgyűlés junius lí-én lesz. A rendkívüli közgyűlést ugyanaznap, a városi főorvosi- és egy üresedésben lévő irnoki állás betöltése czéljából választó közgyűlés fogja megelőzni. Repülési kisérleiek Szatmármegyében. Csók Károly első próbája. Jelentettük annak idején, hogy Csók Károly jogszigorló angyalosi lakos repülőgépet konstruált, melynek felszerelésére részvény- társaság alakult. A teljesen felszerelt géppel Csók Károly szombaton tette meg első repülési kísérletét, amely azonban nem sikerült. A repülési kísérletről a Szamos a következőket Írja: Reggel 4 órakor az aviatikust „Szélcsend van, próba mehet“ szavakkal keltették fel. Csók Károly öt kiválasztott emberével a repülőtér mellett levő hangárhoz sietett. A gépet figyelmesen megvizsgálva észrevette, hogy egy fontos helyen levő csavar érthetetlen okból megpattant. Hirtelen munkához látott, montőr- jóvel s rövid egy óra alatt megadta a jelt, hogy a gépet tolják ki. Az előkészületek megkezdődtek. Felhúzták a szélmérő lobogót, mely igen heves szelet .mutatott, miért is Csók Károly a gépben ülve, repüléshez készen, ászéi elcsendesedésétvárta. A szél mind erősebben és erősebben fújt, annyira, hogy a gépet hatalmasan imbolvog- tatta. É bosszantó körülmények közepette, miután a gépet négy ember megfogta, erélyes hangok hallatszottak, hogy a gépnek menni kell! Egy pillanat s a gép már dübörgött. Csók Károly kezfelemeléssel adta meg a jelt az indulásra. A gépet a négy segítő elengedte s ebben a pillanatban szédületes sebesség mellett száguldott a hatalmas madár, 50—60 méter befutása után a gép hirtelen megállóit, erős szélroham miatt kellett megállani. A negyedik elinduláskor Csók Károly a motort teljes erővel indította, mire a gép hirtelen fél méter magasra emelkedett. A tömeg hatalmas örömujjongásban tört ki. Csók Károly hallva a nagy zajt, rosszat sejtve, a motort hirtelen elállitotta, mire a gép az említett magasságból visszacsúszott a földre, ebben a pillanatban a gépmadár mintegy 30 fok félrebillenéssel megállóit. Csók Károly a megállás után a gépről leugrott, hogy a féíre- billenés okát megállapítsa A kerékszerkezet villája kis Ívben elhajlott, de a kerekek alatt levő szántalp a komolyabb bajokat elhárította. Ezutáu tudta csak meg Csók Károly a nagy zaj okát. Nem érezte, hogy már fent lebeg a légben s az örömrivalgást figyelmeztetésnek vette. Ha a motort nem zárja el, úgy ez a kis hiba se történik meg. De ép ez az első sikert mutatja, hogy a gép helyes elvek szerint lett építve s a szemtanuk nagy jövőt jósolnak neki. A gép 3—4 nap alatt ismét harczképes lesz s a próbák tovább is szorgalmasan fognak folyni. Reméljük s joggal, hogy az angyalosi repülőtérről szép és jó híreket fogunk hallani. Érdeklődőket Csók Károly szívesen lát.
