Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-10 / 19. szám

NAGYKÁROLY nemcsak egy lóláb látszik ki belőle, hanem egy egész ménes lábai. . . Az orgánum, amelyben a kortesczikk megjelent, felment bennünket attól, hogy a czikk könnyen szétszedhető „érvei“-vel ezt tényleg megcselekedjük. Különben se szándékoztunkaválasztáskérdésébebeíolyni. Mindenki szavazzon arra, akit a pályázók közül érdemesebbnek tart. Csak a czikk írójának bátorságát és érdekes egyéniségét csodáljuk. Leplezetlenül a szemébe mondja a képviselőtestületi tagoknak, hogy ostobák és mégis azt kívánja tőlük, hogy arra a pályázóra adják szavazataikat, akitő ajánl nekik! Mert határozottan ostobáknak tartja Nagykároly város képviselőtestületének tag­jait akkor, amidőn arra számit, hogy a félreérthetetlen tendencziózitástól csak úgy harsogó czikknek meg lesz az általa óhaj­tott hatása. Elmélet és gyakorlat. A „Szatmárvármegye“ szerencsétlen (MA)\ótása ismét egy vezér- czikket követett el. A katonai perrendtartásból kifolyólag — egy kicsit elkésve — az állam­nyelv jogáról czikkezik. Szánalmas okfüzéssel és még szánalmasabb stílusban, de fene nagy haraggal megy neki a közös hadseregnek és a német nyelvnek. A fehérgyarmati kerületben lakó IV2 előfizető azt mondja erre, hogy: — Aunye, de hazafias egy irás ez! — s persze nem tudja a jámbor, hogy (F) ur, a hazafias irás elkövetője, a levitézlett méltóságos, kis csemetéjét a közös hadsereg számára és német nyelven a bécsi „Theréziánum“-ban nevelteti. A „Nagykároly és Vidéke“ pártállására vo­natkozólag tett múlt heti megjegyzésünkre hallgat, mint dinnye a fűben s maga helyett lenyilatkoztatja Beke Zoltánt, a lap nyomdá­jának technikai művezetőjét. Ez valószinüleg azért történt, mert a nevezett újságnak be ftellett látni, hogy a mi igaz megállapításunkkal szemben saját magának nem áll módjában védekezni. Vármegyei közigazgatás. Az alispán féléves jelentése. Ilosvay Aladár szatmármegyei alispán a holnapi vármegyei közgyűlésen fogja előterjeszteni a múlt év október l-től f. évi május 1-ig terjedő jelentését. A jelentés bevezető részében meleg han­gon emlékszik meg néhai dr. Aáron Sándor vm. tiszti főorvos gyászos esetéről, majd jelenti, Reggeltől estig éhesen és a hidegtől me­reven megy át a piaczon és kísérletet tesz, hogy hőstetteiről beszéljen. Ismételten megteszi és soha be nem fejezheti. Senki sincs a pia­czon, aki hajlana a meghallgatásra. Olykor a csapszékbe megy, de innen a csapos barátságtalan fogadása űzi el őt. Ha si­kerül neki egy ismeretlent fognia, aki meg­hallgatja viszontagságait, óh akkor, hogy át­szellemül az arcza, mily boldogan folyik a szavak áradata, hogy lángolnak a szemei, hogy lelkendezik, amikor az ágyuk mennydörgését és a kommandót utánozni megkjsérli ... Az öreg fölött nevetnek, vihognak, de ez nem hallja. Messze van ő most, hej ezektől az em­berektől. A Balkán mögött, a hol a föld az ő vérét is fölszivta. — Vén katona, kotródj már, igazán un­tat a sok beszéded, — mondják a pinczérek. És kikergetik őt a pinczérek. De ő csak megáll és falábával kopog dühösen. Azután lassan elhagyja a helyiséget. De a szive még mindig megindul ama emlékek alatt, amelyek megint ujraébrednek benne. A veterán egy kuczkóban lakik, egy em­bernél, a kinek madárfogás a mestersége. Ami­kor hazajön, bevánszorog abba a megfulladásjg bűzös lyukba, a hol legalább meleg van. És azon a napon, a mikor nem sikerült neki el­mondania a harczi kalandokat, bosszúsan mo­rog maga elé. — Ezek az ördögök. Legalább, ha meg­hallgatnának, ó, ezek, ezek a gyáva ördögök . . . hogy a hivatalos ügymenetre bénitólag hat, hogy négy szolgabiró csaknem állandóan bete­geskedik. Ez időszerint állásuktól fel vannak füg­gesztve a szakállasfalvi, szamosdobi, vámfalui és a szárazberekki körjegyzők. Fegyelmi eljárás lett indítva két tisztviselő és a felsőbányái és nagybányai rendőrkapitányok ellen. A kivándorlás csökkent. A jelentést fel­ölelő időszakban 1047 egyén nyert útlevelet. A közegészségügy kedvezőtlen volt. A járványos betegségek elleni védkezés czéljából a tífusz, roncsoló toroklob, vörheny kanyaró, hökhurut eseteiben olvasni tudó családokban a védekezés módját ismertető nyomtatvány kézbesittetett. Az ázsiai kolera veszély ellen is megtétetett a szükséges óvintézkedés. A halá­lozások száma a 6 hó folyamán 4465 volt. Az elhaltak közül gyógykezelésben nem részosült 1904 egyén. Az elemi iskolák igen sok helyen még mindig zsúfoltak. A törvényhatóság területéről az idén összesen 9200 állitásköteles lett megidézve. A cselédügyi viszonyok az egész vármegye területén kedvezőknek mondhatók. A közutak körében a lefolyt félévben a következők történtek. A tasnád—érendrédi—re- reszegei t. h. ut épitése befejezést nyert. A nagykároly—érendrédi t. h. közút ez évjunius végén fog elkészülni. A domahida—kismajtényi ut ez év augusztus végéig készül el. A nagy- majtényi állomástól Királydaróczig terjedő ut építését a kereskedelemügyi miniszter engedé­lyezte. A nagykároly—fehérgyarmati utak ez év augusztus 1-ig befejezést nyernek. Az ura —csengeri ut befejezést nyert. Közigazgatási bizottsági ülés. Szatmár­vármegye közigazgatási bizottsága pénteken ülést tart. A M UgM mtileuiE Antialkoholizmus és egyházi eskü, Nonn-féle téglagyár és a czigányok. A Good Templár-rend magyarországi fen- állásának tiz éves fordulóját ünnepelték szom­baton Budapesten, a tudományos akadémia ülés termében. A megnyitó beszédet a rend elnöke, a nagykárolyi származású Dr. Madzsar József orvos tartotta és ennek keretében az államnak az alkoholizmus elleni küzdelemben való fela­datáról tartott előadást. Előadásában mindenek­előtt az italmérések korlátozásának szükséges­ségét hangsúlyozza. Kifejti továbbá, hogy be kellene tiltani a szeszes italok árusítását oly esetekben, amikor a kedélyek erős fölindulá­sától lehet tartani, mint például választásoknál, sztrájkoknál, munkások kizárásánál stb. Bün­tetni kell azokat, akik gyermekeknek szolgál­tatnak ki szeszes italokat. Az alkoholfogyasz­tás csökkentése szempontjából mindig csődöt mondott a magasabb megadóztatás is. A szesz­monopólium behozatala szintén veszélyes in­tézmény, mert ezzel lesz az állam is szeszér­dekelt, ami természetesen az alkohol elleni küzdelem megnehezítésére szolgál. Ezt bizo- náitja Oroszország példája is. Nemcsak a Good Templár-rend, hanem mindenki, aki a népjólétet a szivén viseli, a leg­modernebb fegyverekkel küzd az alkoholizmus ellen. Csak Nagykárolyban, amely város ezer mértfölddel kullog a kultúra mögött, dívnak még mostan is középkori szokások. A Nonn-féle téglagyárban például nem alkalmaznak más munkást, csak olyat, aki arra kötelezi magát, hogy nem iszik pálinkát. Ezért a munkára jelentkező czigányokat mielőtt fel­fogadnák elküldik a nagykárolyi plébá­niára, ahol antialkoholista fogadalmukat eskü­vel erősitik meg. A czigány rendszerint megtartja esküjét, de azért az egész czeremónia egy fabatkát se használ az antialkoholizmus ügyének. Mert ha a czigány mégis csak megunná a vizivást, el­megy valamely faluba, ahol mindig akad olyan pap, aki jópénzért feloldja az eskü alól. Legutóbb — olvasóink még emlékezhetnek rá — a közeli Érszentmiklóson történt ha­sonló eset. 37legy egy ülés előtt. Ötven évvel ezelőtt, ilyenkor, Muzsika szólt, patakban folyt a bor. Prádés kocsis a hintóülésre, Úgy jöttek a magyar urak A megy egy ülés re. Ötven éve; az idő, hogy eljár! A megye is, hej megváltozott már; Más a forma, de a lényeg mégse: Most is csak az urak járnak A megy egy ülés re. . . Megyei ingatlan-forgalmi illeték. Indítványa holnapi megyei közgyűléshez. Aki netalán tán azt hiszi, hogy a szat­mármegyei ember szivét még nem nyomja eléggé a bu, illetve vállait az adó, az örvendjen, mert úgy lehet, hogy a sok egyenes és görbe adón kivül nemsokára egy másfajta adóhoz is lesz szerencsénk. A Nagykárolyban lakó törvényhatósági bizottsági tagok szombat délután a városháza nagytermében értekezletre gyűltek össze. Az értekezletet Debreczeni István polgármester hivta össze, az előadó azonban Dr. N. Szabó Albert volt. Az értekezletből kifolyólag többek aláírá­sával Szatmárvármegye törvényhatóságának holnapi közgyűléséhez a következő indítvány adatott be. Indítványozzuk, hogy a vármegye léptesse életbe az ingatlan átruházás után 7°/0 pót-illeték szedését a vármegye úti pénztára javára. Az indítványozók mindjárt a szabályren­delet tervezetét is becsatolják, mely tervezet a Dr. N. Szabó Albert ügyvédi irodájából kike­rült munka. Hogy milyen czélra szükséges az ingat­lan-forgalmi pótilleték, az a Nagykároly mai számának egy másik czikkéből tűnik ki. Városi ügyek. A pénzügyi bizottság ülése. A pénzügyi bizottság ma délután 3 órakor a polgármester hivatalos helyiségében ülést tart. Az ülés tárgya a múlt évi zárszámadás megvizsgálása. A főorvos választás. Az üresedésben lévő városi főorvosi állás folyó óv junius 11-én lesz választás utján betöltve. Pályázati kérvények junius hó 3-áig Szatmármegye alispánjához adandók be. UJ VASÚT Börvelytől - Fehérgyarmatig Kis tervek a nagyközönség bőrére. Szatmárvármegye törvényhatóságának hol­nap tartandó közgyűléséhez a következő indít­vány adatott be: Indítványozzuk, hogy a Halmi—Bik- szádi vasat és ezzel egyidejűleg a Börvely— Fehérgyarmati vasút segélyezése, valamint a Matolcson építendő közúti hídnál a vár­megye területére eső vonal kiépítése elvileg határoztassék el. A segély fedezetére kije­löljük a megyei ingatlanforgalmi pótilleték alapot. Az ezen alap terhére felveendő köl­csönből a Halmi-Bikszádi vasútnak 200,000 ■

Next

/
Thumbnails
Contents