Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-03 / 18. szám
A pártelnökség kamatoztatása. Hogy miként lehet egy fizetéssel nem jaró tisztséget kamatoztatni, pnnak érdekes példáját adta most Dr. Falussy Árpád érendrédi birtokos, a magát szatmármegyei függetlenségi és 48 as pártnak nevezett kis társaság elnöke. Az elnök ur tulajdonát képező „Szatmárvármegye“ czimü újság homlokára felkerült, hogy „a szatmármegyei függetlenségi és 48-as párt hivatalos közlönye“. Nem tudjuk egész bizonyosan, de valószínűleg azért, hogy a párt minden tagjának kutyakötelessége legyen az elnök ur lapját megrendelni. Szép csendben, suttyomban nevezte ki magát a jelzett lap hivatalos közlönnyé, mert, hogy párthatározat alapján történt volna, az soha, sehol publikálva nem lett. A hét humora A „Nagykároly és Vidéke“ roppant lelkesedik a szocziáldemokratapárt és a Justh-párt szövetkezéséért és nagyképűen lekicsinyli azokat a lapokat, akik a szövetkezést értéktelennek mondják. Ezt vezérczikkben cselekszi meg. A valóság pedig a következő: A nagykárolyi függetlenségi és 48 as párt vezetősége nagyrészben részvényese a „Nk. és V.“ nyomdájának, a párt elnöke szerkeszti ezt a lapot, ki elnöke egyszersmindt a laptulajdonos nyomda részvénytársaságnak is. És ez a nyomda kötbérrel kötelezte magát, hogy nyomdájában szocziálista munkást nem alkalmaz. Hát van ennél egészségesebb humor a világon ? Vármegyei közigazgatás. a május 11-iki törv. hatósági közgyűlés tárgysorozatának főbb pontjai. Alispáni jelentés. A Luby Géza országgyűlési képviselő elhalálozása folytán, a közigazgatási bizottságban a folyó évre megüresedett hely betöltése. Cholnoky Imre bizottsági tag indítványa az ököritói tüzkatasztrófából kifolyólag a főispán, alispán és a vármegyei tisztikar által kifejtett eljárás és működésért teljes elismerés nyilvánitása iránt. Vármegyei alispán előterjeszti a pesti hazai első takarékpénztár egyesület által közút építési czélokra engedélyezett 1000000 korona kölcsönre vonatkozó engedélyező határozatot és bemutatja a kölcsönügyletre vonatkozó kötelezvényt. Budapest székesfőváros közönségének átirata Tisza Kálmán szobrára való adakozás iránt. Bányász Menyhért nagyszőllősi lakos kérvénye a halmi—bikszádi h. é. vasút kiépítéshez 200,000 korona hozzájárulás megszavazása iránt. Demján Alhanász és társai kérelme az avasi járás székhelyének Avasfelsőfaluba leendő áttétele iránt. NAGYKÁROLY Nagybánya—láposvölgyi vasút engedményeseinek kérelme 200,000 korona újabb hozzájárulása iránt. Vármegyei pótadó kivetése tárgyában alkotott szabályrendet. Sopronvármegye átirata a Lajtha-folyónak osztrák részről tervezett elvezetése ellen. Jásznagykunszolnokmegye megkeresése a Duna—Tisza csatorna ügyében. Elnök és helyettes kiküldése Nagykároly város képviselőtestületi tagválasztására és az igazoló választmányba. Nagykároly város szervezési szabályrendeletének módosítása. Sopronmegye átirata a községek állami segélyezése tárgyában. Adófelszólamlási bizottság megalakítása. Nagykároly város szabályrendelete a vendéglők női személyzetéről, továbbá a mutatványok stb. utáni dijakról és végül a csend- háboritásról Kristóffy József: Yálasztójogi beszédek. Szatmármegye egykori főispánja, Kristóffy József a Fehérváry-kormány belügyminisztere szombaton adta ki összegyűjtve választójogi beszédeit. A vaskos, finom könyv kilencz beszédet foglal magában. A kilencz beszédből csak hármat mondott el minisztersége idején. Az első a munkások előtt tartott beszéde. Erre az alkalmat az adta, hogy a bányamunkások egy küldöttsége egyesülési és gyülekezési joguk ellen elkövetett sérelmek orvoslását kérte tőle s a küldöttség szónoka kitért a választójogra is. Kristóffy ekkor — magánvéleményként — azt jelentette ki, hogy hosszas tépelődés és megfontolás után leszürődött meggyőződése szerint az ország akkori rettenetes helyzetén csak egy regeneráló szocziális és gazdasági politika segíthet, ez a politika pedig csakis az általános, egyenlő, titkos választójogon felépült parlamenti reform utján érvényesülhet. A második beszéd, a németbogsáni prog- rammbeszéd. Ebben statisztikai adatokkal mutatta ki a hazafias aggodalom felesleges voltát és lekötötte kormányát, a reform mellé. A beszédnek nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában is igen nagy hatása volt. A vezényszóért deputácziózó nemzetvezérek csúfosan kerülnek haza Bécsből. A harmadik beszédet a haladópártkörben az újságírók előtt tartotta Kristóffy, amelyben sorravette és czáfolta az ellenvetéseket. Többi beszédei már a bukása után valók. Ezek egyikét a bécsi szocziálpolitikai egyesületben tartotta és annak a reményének adott kifejezést, hogy Magyarországon is meg lesz a reform s a két állam népparlamentjei megfogják egymást értetni. A koaliczió ellen a radikális polgárság fővárosi gyűlésén (1898. márczius 7) tartott beszédében leleplezte a paktumot s ezzel sokat tett a közvélemény felvilágosítására. Ekkor a koaliczió virágjában, megjósolja bukását. A belvárosi szabadelvű kör bankettjén a plurálitás ellen beszélt. Az aradi (1910. április 10) és az orosházai (1910. május 9) beszédek sokkal jobban emlékezetébe vannak még az olvasóknak, semhogy azokat ismertetni kellene. Az utolsó a zólyomlipcsei beszéd, amely annak idején nem került bele a sajtóba. Kristóffy ezt programmbeszédként mondta, mint a szliácsi kerület jelöltje. A beszéd polémia a választójog támadóival szemben. A könyv bevezetésében Méray Horváth Károly ismerteti Kristóffy politikájának jelentőségét. Kétségtelen, hogy a maguk idejében ezek a beszédek értékesek és érdekesek voltak. Ma azonban, mikor a választójogi reform, habár nehézkesen is, de munkában van, politikai sulylyal egyáltalában nem bírnak és csupán társadalomtudományi szempontból van jelentőségük. Láttam, hogy szomszédnője egy időseb- becske, sovány hölgy, akit soha, tán még tizenhétéves korában se lehetett csinosnak minősíteni. Mialatt az omnibusz nagyokat zökkenve, tovább döczögött, Oszkár elegáns lakkczipője hegyével diszkréten, de nyomatékosan érintette a szomszédnője lábát és fölhasználva a kocsi ide-oda himbálását, könyökével is meglökte. A megtámadott hölgy azonban egy csöppet se pirult el, hanem egy energikus mozdulattal félrébb ült Oszkár barátomtól. Az emberbarát közelebb húzódott hozzá és szerelmes pillantások lövegeivel ostromolta. Ekkor hirtelen nagy gabalyodás és zsivaj keletkezett. Egy jól irányzott pofon csattanása túltett a kocsi zakatolásán és a megbotránkozástól kivörösödött médium hangja rikácsolva harsogott ki: — Hitvány, szemtelen! Itt a nyugta arczátlan viseletéért! Még be sem fejezte a mondatot és én már leugrottam a kocsiról. S a legközelebbi bar-ban, egy pohárka Dubonnet mellett, eltűnődtem, vájjon ez volt-e az első eset, hogy Oszkár barátomat pofonnal illették. Ezt persze, nem tudtam megállapítani. De, hogy az utolsó nem volt, az bizonyos! Frédéric Boutet. Városi ügyek. Nagykároly város parlamentje. Nagykároly város haladásának kerékkötője vasárnap ismét munkában volt. Felesleges talán mondanak, hogy a városi képviselőtestület rendkívüli közgyűléséről van szó. Égy jelentéktelen ügyből kifolyólag bizonyította be ismét a városi képviselők többsége, hogy nem való arra a helyre, amit elfoglal és hogy mindaddig amig ők fognak terpeszkedni a közgyűlési terem öblös, nádüléses karosszékeiben, még álmodni se szabad, haladásról, fejlődésről, városias jellegről... A baloldali csizmás abteilung, kiknek újabban Dr. Vetzák Ede a koronázatlan királyuk, leszavazott egy kérvényt, amely arról szól, hogy a „Magyar Király“ és a „Royal“ szállodák előtt közterületen reklámtükör hirdetési szekrények legyenek felállithatók. Jelentéktelen dolog az egész, de szomorúan jellemző. Ilyen körülmények között nem furcsa, ha Nagykároly utczáinak nincs városi jellege, ha a lakosságban nincs vállalkozási szellem, hogy nincs élet, nincs haladás a városban .. A rendőrség ügyét is alaposan elintézték. Mig a rendőrség államosítása be nem következik, egyáltalában ne is reméljünk rendezett rendőrségi állapotokat... Elnöklő polgármester bemutatta a kultusz- miniszter, a polgári fiúiskola ügyében kelt s a Nagykároly által már ismertetett, leiratát. A közgyűlés a leiratot tudomásul vette. A polgármesternek ez ügygyei kapcsolatos azon javaslata felett, hogy a már meglevő polgári leányiskola is az építendő polgári fiúiskola telkén nyerjen elhelyezést — a legközelebbi közgyűlés fog dönteni. A rendőrségnek csendőrséggel való kicserélése ügyében folytatott s a Nagykároly által már szintén ismertetett tárgyalások eredményét is bejelentette a polgármester. A csendőrségi szolgálat évente 63,000 koronába kerülne. A képviselőtestület ebből csak 20 százalékot hajlandó viselni. Ez azt jelenti, hogy Nagykárolyban nem lesz csendőrségi szolgálat. Az egyik utcza szabályozási vonalának megállapítása ügyénél Némethy Sándor képviselő- testületi tag a szabályozások rendszertelensége ellen szólalt fel. Debreczeni István polgármester méltányolja a felszólalást, de pénz hiánya miatt a panasz nem orvosolható. Kisebb közérdeket nem képező ügyek elintézése után a gyűlés szokatlan rövid idő alatt, 11 órakor ért véget. Az uj katonai lakbérosztály i9n. január 1-tői 1920 deczember 3l-ig terjedő időre Nagykároly a VI. lakbérosztályba soroztatott A lakbér a következő: I. tábornagy 2600, III. táborszernagy 2040, IV. altábornagy 1872, V. vezérőrnagy 1612, VI. ezredes 1340, VII., Vili. alezredes, őrnagy 1084, IX. százados 856, X. főhadnagy, hadnagy 540. Ezen beosztásba jutnak hasonló rangosztályba tartozó katonai lelkészek, hadbírók, orvosok, csapatszámvivők és katonai hivatalnokok. Rangosztályba be nem osztott katonai személyek 288 K. Pályázat irnoki állásra. Nagykároly városnál irnoki állásra van pályázat hirdetve. Pályázati határidő junius 3, a választás junius 11-én lesz. Május 1-én. — Két lakásom van és az éjjel családomnak nem lesz hová a fejét lehajtsa. — Nem értem. — Pedig amilyen kétségbeejtő a dolog, olyan egyszerű. A régi lakásomból nem engednek ki, mig a hátralékot ki nem fizetem, az újba pedig nem engednek be, mig előre nem fizetek. Egg mlmm volt Isgin ip 9 viszióM.
