Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-04-26 / 17. szám

NA G Y K A R O L Y főorvos sürgetésére maga a bizottság is meg­akart győződni azokról a tarthatatlan állapo­tokról, amelyek a szatmári közkórházban ural­kodnak. A főorvos jelentés alakjában terjesztette elő azokat a mizériákat, amelyekkel küzködni kénytelen. A rendkívül szemlélhető jelentésből vesszük a következőket: A főorvos már az 1903. évben jelentette volt, hogy a jelenlegi közkórház semmiképpen sem felel meg a követelményeknek, ez idő óta évenként sürgette az átalakítást, uj kórház építését, ám puszta Ígéreten kívül a város e tárgyban a mai napig sem tett semmit. Most azonban már teljesen tarthatatlan a helyzet. Az épület egészen elavult, tűzveszélyes és in­modern, sőt rendeltetése daczára egyenesen egészségártalmas. Szellőztetőrendszer, fűtés, a legprimitívebb, mosóhelyiség egyáltalában nincs. Minthogy a város minden tekintetben hatalmas fejlődésnek indult, a főorvos a legna­gyobb mértékben csodálkozásának ad kifeje­zést azon, hogy a városi hatóság egy uj kór­ház létesítése iránt oly közönyösen viseltetik. Kineveztetése óta minden erejét, tudását, te­hetségét arra irányította, hogy a kórház czél- jainak mentői jobban megfeleljen és valósággal elkeseredéssel kell látnia, hogy nemcsak tudá­sát nem képes érvényesíteni, de a kórház köz­egészségellenes volta miatt még az ő egészsége is meg van támadva. A kórházból az összes modern segitő eszközök, mütő eszközök és helyiségek kivétel nélkül hiányoznak. Röntgen­féle vizsgálati módszer, Ehrlich gyógymód nél­kül kórházat egyáltalában nem lehet elkép­zelni s ezek létesítéséről a jelenlegi viszonyok melbtt álmodni sem lehet. A kórház a legmi­nimálisabb betegforgalomnak sem képes eleget tenni, állandóan túlzsúfolt, orvosok egyáltalá­ban nem hajlandók itt segítségére lenni, példa rá a legutóbbi alorvosi pályázat eredménye, amikor is az egyetlen pályázó is csak a leg­nagyobb rábeszélésre lesz hajlandó állását el­foglalni. Ugyanazért egyenesen kijelenti az ig, főorvos, hogy a kórházban a közegészségügyi -és közbiztonsági tekintetekben a felelősséget tovább nem vállalja és a kórház- jelenlegi ál­lapotáról a belügyminiszternek jelentést tesz. 2. A szatmári kórházi bizottság gyűlése előtt egy nappal, Nagykárolyban az Ecsedi-láp lecsapoló társulat választmánya ülésezett. A választmány a másnapi rendes közgyűlés tár­gyait készítette elő. Az igazgató főmérnök javasolta, hogy a társulat Nagykárolyban székházat építtessen és e ezélra 33,000 koronáért vásárolja meg az Arany János-utcza sarkán levő Fógel-féle há­zat. Dr. Vajay Imre szatmári polgármester azonban hevesen kikelt a javaslat ellen. Sze­rinte a társulat székhelye csupán a megyével való szoros kapcsolata miatt van Nagykároly­ban. A megye székhelyét azonban rövid idő alatt feltétlenül átteszik Szatmárra, mert ott a helye. Ha ez a kormány nem viszi, úgy a leg­közelebbi kormány biztosan megteszi azt. Ezért a társulat ne Nagykárolyban, hanem Szatmá- ron építsen székházat. Vagy pedig kérdezze meg a társulat úgy Szatmár, mint Nagykároly városok vezetőségét, hogy mennyivel hajlan­dók a székház építéséhez hozzájárulni. És a melyik város többet ad, ott épüljön a székház. A választmány persze leszavazta Vajay ura­mat és az ig. főmérnök javaslatát fogadta el. Kórházra, tehát nincs pénze Szatmár vá­rosának, ellenben szívesen támogatná anyagi­lag egy gazdag magántársulat'székház építését, csak azért, hogy ennek a társulatnak ne Nagy­károly legyen a székhelye. Koldus volta daczára hasonlóképpen járt el a pénzügyigazgatóság kérdésében is. Tizenkét évre ingyen helyisége­ket és az átköltözködési költségek viselését ajánlotta fel a kincstárnak, csakhogy a pénz­ügyigazgatóság elvitessék Nagykárolyból. * Szégyelje magát Szatmár-Németi város! Szégyelje magát a polgármestere miatt, aki alaposan megérett a nyugdíjra. £áp. Jjz écsedi-láp ití nádunk Házai épií, J[ kedves Szatmár ezt nem jó szemmel íátja. \gaza van1. Sjégen nincs már ecsedi-láp, Ámde vígan öüzlik Szatmár külön lápja ! Irodalom, művészet. „Szabadgondolat.“ A Szabadgondolkodás Magyarországi Egyesülete „Szabadgondolat“ czimen folyóiratot indít. Ennek a lapnak, amely együtt fog küzdeni a küzdőkkel, lesz az a fon­tos hivatása is, hogy utólag pótolja azt, ami kulturországokban előbb történt: a szabadgon- dolkodó-mozgalom elméleti megalapozását. * Az egyesület a következő előfizetési fel­hívást bocsátotta ki: A „Szabadgondolat“ programmja a sza­badgondolkozás elméleti alapjainak fejlesztése és gyakorlati követeléseinek propagálása: szem­beszáll a vallási, faji, erkölcsi és osztály- előítéletekkel s harezot indít minden intézmény ellen, mely ezeken alapszik. Megalkuvás nélkül való hirdetője lesz a klerikálizmus és felekezeti szellem elleni küzdelemnek. A szabadgondol­kozó közvélemény szempontjából foglalkozik a társadalmi, politikai és művészeti élet jelen­tősebb kérdéseivel. Terjeszti a természettudo­mányos világnézetet és tanítja az ennek alapját tevő természettudományi ismereteket. Beszámol a tudományok haladásának minden fontos mozzanatáról. Ismerteti a magyar és külföldi szabadgondolkozó mozgalmat és irodalmat. A „Szabadgondolat“ hivatalos lapja lesz a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesü­letének és fiókjainak, u. m. a Galilei Körnek, a nagyváradi Darwin Körnek, az eperjesi Martinovics Körnek, aSzabadgondalkozók Aradi Egyesületének és a kassai Bacsányi Körnek. Megjelenik minden hónap közepén 2 Ívnyi terjedelemben. Előfizetési ára egész évre 4 korona, egyes szám ára 40 fillér. Főszerkesztő: dr. Vámos Henrik, felelős szerkesztő: dr. Tímár Miklós. Munkatársai a progresszív magyarság legkiválóbbjai és iro­dalmunk fiatal gárdája. Az ellenséges erők készülődése és a sza­badgondolkozó mozgalom mai fejlettsége egy­aránt megokolják folyóiratunk megindítását, melytől az eddig elszigetelten működő csoportok egybekapcsolását és a mozgalom egységesítését várjuk. Mozgalmunk fejlődésének e jelentősmoz­zanatánál számítunk a szabadgondolat minden hívének támogatására. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV., Semmelweiss-utcza 7. III. emelet 10. Bartók Lajos ünnepély Ernődön. Mint ille­tékes helyről értesülünk, a pünkösdi ünnepek alatt Erdődön kegyeletes ünnepély lesz. Bartók Lajos szülőházát emléktáblával kívánják barát- jai megjelölni. Ez ünnepélyen a Petőfi és Kis­faludy, valamint a Teleki társaság is képvisel­teti magát. Annak idején az ünnepély napját és sorrendjét közölni fogjuk. ________ Ln ui a függetlenségi párt felháborodása? Kibékültek Szabó Berczivel? hol késik a sajtó per? Még a múlt évben, a tél közegén történt, hogy Dr. N. Szabó Albert az „Északkeleti Újság“ szerkesztője keserű és fájó igazságo­kat mondott lapjában a nagykárolyi független­ségi és 48-as párt elvtelenségről, meghunyász- kodásáról és köpenyegforditásáról. A jelzett közleményben Dr. N. Szabó Albert félrema- gyarázhatatlanul provokálta a pártot arra, hogy ellene sajtópert indítsanak. A nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt roppant felháborodott a közlemény miatt. Még a közlemény megjelenése napjának délutánján az elnök lakásán összegyűlt a vezetőség és elhatározta, hogy Dr. N. Szabó Albert nagy­károlyi lapszerkesztő és ügyvéd ellen sajtópert indít. Ezt a párt hivatalos lapjában közzétett nyilatkozatában közölte a nagyközönséggel. Ez a tél közepén, azt hisszük, még janu­árban történt. A tél elmúlt. Eljött a tavasz és ezennel megállapítjuk, hogy a nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt még ez ideig nem váltotta be a szavát. Dr. N. Szabó Albert ellen a párt részéről eddig még nem lett megindítva a sajtóper! Városi színház. — Kapunyitás. Hétfőn megnyitó előadás : Czigányszerelem, Lehár nagy operettéje (párat­lan bérlet), kedden : másodszor Czigányszerelem, (párosbérlet), szerdán: A millió bohózat, újdon­ság, (páratlan bérlet) csütörtök : Karenin Anna, dráma, újdonság (páros bérlet), péntek zóna előadás: Aranylakodalom, színmű (bérlet szü­net), szombat: A bajusz operette (páratlan bér­let), vasárnap d. u. Luxemburg grófja, este Gyerekasszony népszínmű (páros bérlet). — Sárga liliom. (A színházi iroda jelen­tése). Az idény második heti műsorának kivá­lósága a Sárga liliom, Biró Lajos nagyhatású színmüvének bemutató előadása lesz. — „Czigányszerelem“ operette bemutató­jához gyermek szereplőkre van szükség. Jelent­kezhetni hétfőn d. e. 11 órától a színház tit­kári hivatalában. Titkárság. Ä Kölcsey-Egyesület dalos estéje, Ez a közlemény voltaképpen az Irodalom, művészet rovatba tartozna. Azonban a nagy­károlyi Kölcsey-Egyesület szombati dalos estéjén a legjobb akarattal se tudtunk se iro­dalmat, se művészetet találni. Ezért aztán nem is foglalkozhatunk ilyen szempontból vele. Nagyszabásúnak tervezték, ilyennek vél­ték is a szombati estét. De még sem volt az! Ha egy kisebb kaliberű társaskör rendezte volna, akkor egész jogosan mondhatnánk, hogy sikerült. A Kölcsey Éerencz nevét viselő iro­dalmi egyesülettől azonban mást vár a fejlett Ízlésű közönség. Hiába vár! Legalább egyelőre. Mert mig a vezetésben a mai szellem uralkodik, addig nem is lehet mást várni. A mai vezetőségtől nem telik több! Akikből pedig telne, azok idegen befolyás miatt nem érvényesithetik aka­ratukat és ízlésüket. A szombati dalos,este teljesen az egye­sület elnöke, Falussy Árpád gusztusa szerint lett összeállítva és ez mindent megmagyaráz. Az ő barátja Papp Zoltán költő ur, kinek hiú­sága legyezgetésére volt szánva az egész czéczó. Szávay Gyulát viszont Papp Zoltán hozta át Debreczenből a dekórum kedvéért. Szávay három régi versét olvasta fel. Ez az, amit meg­említeni érdemes. Darabos Andrást is elég egyszer hallgatni. Marschalkó Rózsi, Marschalkó Imre kolozsvári egyetemi tanár leánya Papp Zoltán dalaiból énekelt. Vetített képek is voltak és a dalárda erősen megfogyatkozott számmal énekelt. Cseh Lajos tartalmas elnöki megnyitót mondott és Klacskó Istvánnal együtt jobb ügyhöz méltó buzgalommal fáradoztak az este sikerén; nem az ő hibájuk, hogy eredménytelenül. Tavasz. Jön a május s jönnék a színészek, Felvidul a csendes múzsafészék. Jön sok vidám fiú és kedves nö\ — £ a bohém nép, ha színpadról lelép-. Következik a fehér lepedő. — Hony sói ki mai y panse. — A mozi veszi akkor kezdetét! HÍREK. — A Vöröskereszt egylet nagykárolyi fiók­jának választmánya vasárnap ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a taggyüjtést az eddiginél intenzivebb módon fogják eszközölni. E ezélra egy nőbizottságot választottak, kik a taggyüjtést utczánként felosztva fogják teljesí­teni. A számadások megvizsgálására Dr. Stern­berg Géza és Dr. Serly Jenő tagokat küldték ki. A tisztikar választása a f. évi május 7-iki közgyűlésre lett elhalasztva. A tisztikarba a következők vannak jelölve: Elnök Gróf Ká­rolyi Istvánná és Debreezeni István, titkár Dr. Vetzák Ede, jegyző Berger Jenő és pénztárnok Schusterichts Béla. iHi riilés.

Next

/
Thumbnails
Contents