Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-26 / 17. szám
Nagykároly, 1911. április 26. VI. évfolyam. — 17. szám. NAGYKÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLYBAN, Szölö-utcza 4. sz. Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K. ■ ■■ -------- Megjelenik minden szerdán reggel. — -----Fe lelős szerkesztő és laptulajdonos: ROSENFELD ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. ‘U, .TJvilt-tér" sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza. fl hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak el. JCas^inóbscsütcf. A szocziáldemokrata párt és a Justh- párt együttműködése képezi most általános érdeklődés tárgyát. Minket, akik az általános választói jog törhetetlen hívei vagyunk, az uj koaliczió hire hidegen hagyott. Mi jól tudjuk, hogy meddő szövetkezés ez. A tűz és a szennyvíz egyesüléséből csupán az származhatik, hogy a szennyvíz eloltja a tüzet . . . Az uj koaliczióról volt szó és egy nagykárolyi ur megvetőleg aposztrofálta a Justh-pártot. Azt mondta, hogy a kaszinótagokból álló Justh-párt becstelenséget követett el, midőn a szocziáldemokrata párttal szövetkezett. Ennél a pontnál érdemes egy kicsit megállani és minden politikai vonatkozás nélkül szemébe nézni az úgynevezett „kaszinóbecsület“-nek. Ha külföldi vendégek járnak Magyar- országon a „iovagias nemzet“ jelzővel szoktak bennünket megtisztelni. Megtisz- telésül használják és nem is gondolják milyen szomorúan találó ez a magyar nemzetre, mely egész történetében, de még jelenében is a lovagiasság, a gavallérság szabályai szerint járt el s jár el minden ténykedésében, minden cselekvésében. Egyetlen ország, mely kulturszem- poníból számításba jöhet, sem tulajdonit társadalmi érintkezéseiben olyan nagy jelentőséget a lovagiasság, gavallérság ósdi szabályainak, mint épen ami anyagilag nagyon is messze kullogó, szerencsétlen gazdasági helyzetben tengődő országunk s ezzel még azt a csekély eredményt is igyekszik csirájában megölni, mely az utolsó évtizedekben, mindeme felesleges s a modern államokban szokatlan, csakis kerékkötésre alkalmas tulajdonságai mellett is mutatkoztak. A kaszinó s annak specziális becsületbeli felfogása uralkodik egész társadalmunkon. Ha az valamire kimondja, hogy az a kaszinói méltósággal ellenkezik, akkor az lett légyen bár a leghasznosabb s legpraktikusabb nemzetre s társadalomra, megszületni sohasem fog, mert senki sem merészelne ellentétbe kerülni azzal a hatalmas fórummal, mely egyetlen ítéletével, egyetlen kizárásával úriemberek élete s halála felett dönt. Ha bármelyik nyugati országban egy kaszinó beléletének történetét a sajtó oly részletesen s hasábokon keresztül tárgyalná, ahogyan azt tenni nálunk szokták, az olvasók vagy kinevetnék az illető sajtóorgánumot, vagy egyszerűen félretennék, hogy soha az életben többé kézbe ne vegyék azt. Nálunk ellenben, még a klubszolgák vélekedéséről is hasábos intervjukat hoz a szemfüles zsurnalisztika, mert számit arra a roppant érdeklődésre, melyet egy-egy kaszinói Ítélkezés, mondhatnók statáriális eljárás kivált az olvasóközönség legnagyobb részéből. Vájjon a kaszinók s klubok hatalmát nálunk mi teremtette meg? Mi az oka annak, hogy azon társadalmi osztályban élő emberek, kik tagjai lehetnek valamelyik ilyen társaskörnek, miért rettegnek szembe- szállani annak abszurd s a modern életben lehetetlen felfogásával ? Miért veti alá meggyőződését mindenki annak a kasz^mT becsületnek, melyet olyan különösem s a rohanó élet elveivel ellentétben alkottak meg ? Azért még egyetlen kaszinótagot sem zártak ki a társaságból, mert a szabójának számláját évek hosszú során elfelejtette kiegyenlíteni. Azért még nem golyóztak ki senkit, hogy, mert hitelezőjét kielégíteni nem akarta, inkább bűnvádi feljelentésekkel igyekezett nyomasztó adósságaitól megmenekülni. Aki azonban a kártya asztalnál egyetlen estén egész latifundium árát vesztette el s véletlenül a játékosok egyikének adósa maradt s huszonnégy órán belül ezen adósságát bármily csekély összeget is, lefizetni nem tudja, azt a kaszinói becsület kódexe szerint becstelennek ítéli s megfosztja kaszinói tagságától az illetőt. Hát józan ésszel ezt a becsületet elfogadhatjuk mi egy modern jogállam becsületbeli felfogásának? Hát nem az idegen vendégek jelzőjének visszhangját halljuk akkor, mikor az ilyen esetek felszínre kerülnek s nem látjuk-e káros hatását „lovagiasságunknak,“ gavallériánknak, meiylyel mindent egészen másképen ítélünk meg, mint ahogyan azt tulajdonképen Ítélnünk kellene ?! Kétségtelen, hogy a mindennapi társadalmi életben találkozunk hibákkal, vétségekkel, kihágásokkal és ferdeségekkel, melyeknek megtorlására és gyógyítására A haj és a frizura. Honnan kerül a lökni és a vendéghaj? Most, hogy a vendéghaj viselete olyan általános divattá vált, amikor lockni nélkül társaságba menni már majdnem olyan lehetetlenség, mint brilliánsok nélkül, bizonyára sokan kérdezték, honnan kerül elő ez a sok haj. Az Est czimü kitünően szerkesztett fővárosi esti lap is kiváncsi volt rá és utána járt. A hajkereskedés virágzó üzlet. Van, aki milliomos lett belőle. Mint például Leser Leó Tarnowban, Galicziában. Ez a lengyelzsidó dúsgazdag ember, központja a hajkereskedésnek és mint a renaissance olasz kereskedői, elmondhatja magáról, hogy hajói úsznak a tengeren teli az ő árurakományaival. A forgalomba kerülő hajnak legnagyobb része, az átlagáru ugyanis kínai. A nők többnyire a kinaiak czopfját viselik a fejükön. A kínai haj magában azonban tompa fekete szinti és rendkívül vastag, drótszerü. Különböző finomságra hasogatják tehát a szálakat és festik, lugozzák a barna szin különböző árnyalataira. A tarnowi Leser a főközvetitője Európa számára ennek a nevezetes kínai kivitelnek. A kínai és a lengyel zsidó igy kerülnek közvetlen összeköttetésbe a modern élet szeszélyei folytán. Érdekes, hogy jutott ez a Leser virágzó üzletéhez. Az orthodox vallásu zsidónők tudva- levően, mikor férjhez mennek, levágják a hajukat. A levágott czopfot azután ügynökök összevásárolják, még pedig meglehetősen olcsón. A hajkereskedő nagy perczentre dolgozik és Leser gyorsan lett gazdag ember. Ez a lengyelzsidóhaj a kínai mellett a forgalom legelterjedtebb tárgya. A hajkereskedői forgalom ismer még franczia és olasz hajat; ár, finomság dolgában a legsilányabb a kinai, a legjobb a franczia. Ez azonban csak elnevezés, amely egy finomsági fokot jelez. A franczia és az olasz haj nem egyéb, mint hasított kinai vagy bizonyos finomságú lengyelzsidó haj. Igazán értékes és keresett azonban az a haj, amely ami polgártársnőink fejéről kerül. Még pedig nem hullott haj, amit úgy gyűjtöttek össze — ez jóval kisebb értékű — hanem egyenesen a fejről levágott, élő haj. Ezt különösen magyar parasztasszonyoktól és pa- rasztleányoktól szerzik az ügynökök. Jóformán minden nagyobb vidéki városban él és igen jól megél egy-egy ügynök, aki bejárja a vidék falvait és parasztasszonyoktól, parasztleányoktól hajat szerez. Kendőt, szappant, esetleg egy koronát vagy néhány hatost igér nekik, ha le engednek vágni a fejükről egy kis fürtöf. ügyesen végzi a dolgát, az áldozat rendesen nem is látja csak utóbb, mekkora darabot vittek el a hajából. Az ügynök rendesen a tarkó fölött a haj teljéből vág, úgy, hogy nem is látszik. Meg különben is újra kinő. Az ügynököknek igy állandó termőterületeik — szinte azt lehetne mondani, hajföldjeik — vannak és állandóan szállíthatják az árut a kereskedőknek, vagy megrendelőnek, a borbélyoknak. Úgy dolgoznak, mint a fekete bensziilöttek között járó, üveggyöngygyei elefántcsontot vásárló kereskedők. Az igy szerzett nyers hajat meg kell mosni, kilúgozni és egyenesre nyírni. A súlya ekkor a felére csökken. Magyarországon főközpontja ennek a hajkereskedésnek Pesten Silber, a Király-utczában. Az árak a szerint változnak, milyen hosszú a czopf. Huszonöt-harmincz czentimétertől egész egy méterig kerül haj forgalomba. Egy kiló preparált kinai haj szászhusz-szászhatvan korona. Az úgynevezett franczia haj kilója hosszúság szerint két-háromszáz korona. A magyar haj kilója nagyság és finomság szerint négy-öt- hatszáz korona között váltakozik. De csak a barna. A szőke hajnak egészen különös helyzete van a kereskedésben. Itt tekintetbe jön a szin is. Szőke haj a legritkább és a legdrágább, különösen a világos aranyszőke. Ebből egy kilós czopfot nem lehet nyolczszáz koronán alul kapni, ,de rendesen ezer koronán felül van az ára. Éppen mert ilyen drága, forgalomba hoznak festett szőke hajat is, de az megfakul, színe elkopik. A vendéghajak királya, a gyémánt a hajak közt azonban az ősz, fehér haj. Ez nagy ritkaság és igen drága. Ezerszáz, ezerkétszáz koronán alul nem is lehet gondolni rá, hogy az ember egy kilenczven czentiméter hosszú kilót vásároljon belőie. Fehérre festeni pedig Készítek: (a és (vulkánit) gyökér eltávolítása nélkül is) természethü fogpótlásokat aranyban kautschukban ; szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint: aranyNagykároly, Könyök-utcza II. hidak, koronák, csapfogak a legművésziesebb kivitelben. fogtechnikus.
