Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-04-19 / 16. szám

NAGYKÁROLY Városi ügyek. A kir. pénzügyigazgatóság elhelyezése. Ren­desen jól értesült helyről közlik a Nagykárol­lyal, hogy a nagykárolyi kir. pénzügyigazgatóság elhelyezésére vonatkozólag Lukács pénzügy- miniszter tüzetes helyszíni szemle megtartását rendelte el. A pénzügyminisztérium kiküldendő közege a f. év május havának első felében érkezik Nagykárolyba. TaliDi iAlÉkonysas. . Nem lehet megalakítani a nagykárolyi Gyermeknap-bizottságot. Valahányszor csak aktuális alkalom kí­nálkozott, mindig hangoztattuk a Nagykároly hasábjain, hogy a nyilvánosan és nagy zajjal űzött jótékonyságot áljátékonyságnak tartjuk, amely egyrészben a vagyonos urhölgyek idő­töltése czéljára, másrészben pedig az úgyneve­zett „vezetők“ reklamirozására és szereplési viszketegségiik kielégítésére szolgál. Ez az eset, amiről most írunk, szintén a mi felfogásunk helyességét bizonyítja. Az Or­szágos Gyermekvédő-Liga, mint eddig, az idén is megkeresést intézett Nagykároly város polgár- mesteréhez, Debreczeni Istvánhoz, kérve őt, hogy a szokásos gyermeknapi bizottságokat megalakítani szíveskedjék. A polgármester készséggel akart a felhí­vásnak eleget tenni, mindazonáltal a bizottság eddig nem volt megalakítható, mert a polgár- mester által eddig felkért tagok egyike se akarta a felkínált tisztséget elfogadni. Mig az előző években és tavaly valósággal versenyeztek a bizottsági tagságért és a gyűjtési urnák keze­léséért, addig most a leghüvösebb visszautasí­tással húzódoznak ezektől. Az ok nagyon egyszerűen megmagyaráz­ható. Mig uj volt a gyűjtés formája, addig érdekes volt és szórakoztatott. Most már azon­ban sablonná vált és igy untat. A jótékony­ság ? Ugyan kérem, hát gondoltak-e valaha csak egy pillanatig is az önzetlen, az igazi, a.titokban működő, a kérkedés nélkül való jótékonyságra 1 Irodalom, művészet. Dalos este. A Nagykároly legutóbbi száma jelentette, hogy a Kölcsey-Egyesület f. hó 22-én művészestélyt rendez. Közöltük a közreműkö­dők névsorát is, amelyet most azzal egészítjük ki, hogy az ünnepélyen a Petőfi Társaság is képviselteti magát Szávay Gyulával, a debre­czeni kereskedelmi és iparkamara elnökével, aki felolvasást is fog tartani. Az egyesület által kiadott falragasz sze­rint, a „nagy dalosestét“ Dr. Papp Zoltán tisz­teletére rendezik. Ez a körülmény nem minden pikántéria nélkül való. Érdekes volna megtudni az egyesülettől, hogy miért jutott most hirtelen eszébe, hogy neki Dr. Papp Zoltánt tisztelni kell? És még éjdekesebb volna megtudni, hogy ki rendezi voltaképpen ezt a „nagy dalos­estét“: Dr. Papp Zoltán, vagy az egyesület? Dr. Adler Adolf egy nyilatkoza­tában a kath. Legényegyletet kultúrintézménynek nevezte. Szalmakazal, zabasztag Ó, kultúra! Néked ugyan — megadták! HÍREK. — A József föherczeg Tüdőbetegek szana­tóriuma javára tegnap este erkölcsileg sikerült hangverseny volt a városi színházban. A ren­dezés nagy munkájáért Jenser Mihály gimn. rajztanár nejét, a szanatórium ügyének lelkes hívét illeti a jól kiérdemelt elismerés. Pakots József hírlapíró, a szanatórium egyesület főtit­kára hangulatos verseket olvasott fel. Komlóssy Emma énekesnő ismert művészete a mi közön­ségünket is meghódította. Az énekszáma után felzugó tapsorkánt, két programon kívüli dallal köszönte meg. Feltűnést és általános meglepe­tést keltett Gáspár Pál helyettes árvaszéki el­nök leányának mesteri technikával előadott zongorajátéka. A fiatal leány, akit eddig csu­pán tehetséges műkedvelőnek ismertünk, ki bármely világváros hangversenytermének pó­diumán is sikerrel megállaná helyét. A két siket czimü egyfelvonás vígjáték jóizü előadása fejezte be a hangversenyt, amelyen nem sokan voltak jelen. — Hatósági gondatlanság. A napokban Hőnig Sándor derzsi lakost, mint kiütéses tifuszos gyanús beteget Budapestről Mátészal­kára tolonczolták. Az ottani elöljáróság a jár­ványkórházba helyezte el. Három napi megfi­gyelés után Derzsbe tolonczolták, ahol szintén megfigyelés alatt áll. Az esetről az alispánhoz még eddig jelentés nem érkezett. — Tűz. Tegnap éjjel 10 órakor harangok kongása verte fel Nagykároly városát, Wohl Jakabnak a református templom szomszédsá­gában levő telkén egy melléképület eddig még meg nem állapított okból meggyűlt és elégett. A tűz tova terjedését az önkéntes tűzoltóság akadályozta meg. Tűzoltó tiszteket azonban nem láttunk a tűznél. Ezek úgy látszik csak akkor tűzoltók, mikor a diszegyenruhában le­het parádézni. —- A Polgári Olvasókör tánczmulatsága. A nagykárolyi Polgári Olvasókör f. hó 29-én este 8 órakor tánczmulatságot rendez saját helyiségében. A tánczot hangverseny előzi mega következő programmal: 1. Zongora­szóló. Előadja Sarkady Birike. 2. „Petőfi a Hortobágyon“, melodráma, Szavalja: Szenti- ványi Béla. Kisérik: Sarkady Birike zongorán, Weinberger Ilonka czimbalmon, dr. Benkovits István, Braneczky József, Mangu Gyula, Ruszti Béla hegedűn, Papp Béla violán, Ilosvay György cellón és Klacskó István nagybőgőn, 3. Elmélkedés. Hegedűszóló. Játssza Ruszti Béla. Kisérik : Weinberger Ilonka czimbalmon, Benkovics István, Mangu Gyula, Szentiványi Béla hegedűn, Braneczky violán, Ilosvay Gy. cellón és Klacskó István nagybőgőn. 4. Az én tanyám. Ének. Előadja Dombay Gyula, zon­gorán kiséri Kaufmann Sándor. 5. Czimbalom- szóló. Játsza: Weinberger Ilonka hegedű, viola és czellókisérettel. 6. Oratoriumrészlet. Elő­adják : Sarkady Birike zongorán, Mangu Gyula (hegedüprim.) Benkovits István (hegedütercz) Papp Béla (viola) és Ilosvay György (ezelló). Jegyek előre válthatók Braneczky Józsefnél, az Olvasókör alelnökénél. — A kisasszonyrab feltételes szabadságon. Másfélévi börtönre Ítélte a szatmári kir. tör­vényszék Szász Etelka volt piskolti postamester- nőt, aki 1908 tói 1910. elejéig mintegy 10,000 koronát sikkasztott. A postamesternő 13 és fél hónapig viselte a daróczruhát, most aztán az igazságügyminiszter, mivel Szász Etelka jól viselte magát a fogházban, büntetése negyed­részét elengedte. A rabkisasszonyt szombaton az ügyészség Hagymádfalva biharmegyei köz­ségbe engedte feltételes szabadságra. — A kasszírnő szerelme. Herczeg Boriska 19 éves feltűnő szép pénztáros leány, aki egy pár héttel ezelőtt Nagykárolyban, a Pannónia kávéházban volt alkalmazva, pénteken Szatmá- ron öngyilkos lett. Herczeg Boriska Szatmáron a Korona-kávéházban volt pénztárosnő, de a múlt hónapban megvált állásából. Szerelmes volt, de mert nem talált viszonzásra, buskomor lett és mikor a szatmári rendőrséggel valami kellemetlensége is támadt, elhatározta, hogy öngyilkos lesz. Péntek délután bezárkózott Zrinyi-utczai lakásába és ágyában revolverrel a szivébe lőtt. A közkórházba , vitték, ahol szombaton reggel kiszenvedett. Éjjeli szekré­nyén egy verset találtak, melyet hűtlen szerel­meséhez irt. — Késelés husvét éjszakáján. Ünnep volt s igy szinte természetes, hogy véres vereke­dést, késelést kell jelentenünk. És mindaddig természetes marad ez, mig az italmóréseK és korcsmák vasárnapi és ünnepnapon való zárva- tartását törvény nem rendeli. Vasárnap éjszaka Zolnay Jenő és Bikfalvy Gyula kereskedőse­gédek a gróf Károlyi István-utczán, éjjel ll óra körül találkoztak három fiatal legénnyel, kiknek egyike Bikfalvyt erősen meglökte. Bik­falvy botjával végig vágott támadóján, azután társával együtt futásnak eredt. A három le­gény a Melinda-utczán át a Wesselényi-utcza elejéig üldözte őket. Ott a Spitz Dénes háza előtt szembejött velük Schuller Ferencz 18 éves napszámos, aki az üldözők fogd meg 1 kiáltásaira útjukat álta és egyiküket mindjárt hatalmasan arczul vágta. A három, illetve most már négy elvetemedett suhancz megrohanta a két kereskedősegédet és ólmos botokkal ke­gyetlenül elverték őket. Zolnay a vakszeme alatt egy késszurást is kapott. A szúrás oly heves volt, hogy Zolnay nyomban összerogyott. A szorongatott segédek segélykiáltására a kö­zeli házakból emberek jöttek, és a rendőr őrjárat is előkerült, de akkorára már a támadók elfutottak, sőt maguk a sérültek is lakásuk felé vánszorogtak. Zolnay a szúrás következtében rendkívül sok vért vesz­tett. Lakásán Dr. Rooz Elemér városi orvos részesítette az első segélyben, kinek rendele­tére aztán további ápolás végett beszállították a közkórházba. A rendőrség a tetteseket Kom- lódy István 16 éves asztalos inas, Schuller Fe­rencz 18 éves napszámos, Bélák Ferencz 18 éves kőmüvessegéd és Wenig István 17 éves czipéssegéd személyében — még az éjjel ki­nyomozta. Ezek kihallgattatván, beismerték, hogy a két kereskedősegédet megverték, A késszurást azonban egyik se akarja magára vállalni. A nyomozás tovább folyik. Zolnay ál­lapota nem életveszélyes. — Templomfosztogató gyermekek. Nagy- somkutról jelentik : Pintye, Csoltye és Atyám vezetéknevü 12—14 éves fiuk, keresztnevük Yaszilika, betörtek a szatmármegyei Csőit köz­ség gör. kath. templomába. Feltörték a templomi perselyt és, annak 30 korona tartalmán meg­osztoztak. A csendőrség elfogta őket. A valla­tásnál kiderült, hogy a három suhancz még a múlt évben alakult bűnszövetkezetté és fiatal lelkűket már több bűntény terheli. — Állategészségügyi szakfelügyelet. A föld- mivelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg az állategészségügyi felügyelői kerületek uj területi beosztását — figyelem­mel az állattenyésztési és állatforgalmi szempontokra, 10 kerületben állapította meg. A VII. a debreczeni kerület, hol a fel­ügyelői teendők ellátásával Kondor Mihály m. kir. állategészségügyi felügyelő bízatott meg ideiglenes Nagyvárad székhelylyel. Ezen kerü­letbe tartoznak: Bihar, Hajdú, Máramaros, Szabolcs, Szatmár, Szilágy és Ugocsa várme­gyék és Debreczen, Nagyvárad és Szatmár- Németi th. városok. Húsvéti statisztika. A magyar közönség már rég megszokta, hogy az újságok nagy ün­nepeken egy papírgyár egész évi termelését szétosztják előfizetőik és olvasóik között. Egy intelligens polgári család januártól deczembe- rig bőségesen kielégítheti szellemi szomjúságát a lapok ünnepi számából, hiszen két koronányi befektetéssel, középszámitás szerint, legalább 2—3000 elbeszélést, 100 alanyi és elbeszélő költeményt, legalább kétszerennyi humoros czikket s ezenfelül még egész sereg úgyneve­zett elmés és az utolsó cseppig kisajtolt ötletet kap a szerkesztőségek jóvoltából. Természetes, hogy a lapok husvétvasárnapján is hűségesek maradtak megszentelt hagyományukhoz. Min­den újság akkora terjedelemben jelent meg, hogy egy jobb erőben levő hordár csak verej- tékes homlokkal és ziháló tüdővel szállíthatta volna el egyszerre a ma megjelent napilapokat. A Pesti Hírlap 112 oldal hirdetést és 64 oldal szöveget. Az újság 106 oldal hirdetést és 102 oldal szöveget, a Neues Pester Juornal 91 ol­dal hirdetést és 39 oldal szöveget, a Budapesti Hírlap 79 oldal hirdetést és 69 oldal szöveget, a Pesti Napló 62 oldal hirdetést és 66 oldal szöveget, a Pester Loyd 52 oldal hirdetést és 48 oldal szöveget, a többi napilap pedig összesen 242 oldal hirdetést és 283 oldal szö­veget közöl. Vagyis a húsvéti hirdetés-pro- dukczió összesen 744 oldalra rúg, ami 150 ko-

Next

/
Thumbnails
Contents