Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-03-29 / 13. szám
NA GYKAROL Y Demidor Ignácz rendőrkapitány képviselte, részletes tudósításunk a következő: Péchy László műszaki tanácsos, az Ecsedi- láp lecsapoló társaság főmérnöke nyitotta meg a népgyülést. Üdvözölte Haller István országgyűlési képviselőt és felkérte őt a népgyülés napirendjének előadására. Haller István: mielőtt a népgyülés tulaj- donképeni tárgyára rátért volna, kiterjeszkedett a Nagykároly czimü lapnak az ő működésének beharangozását jelentő czikkére. Megállapította, hogy fekete virágokat nem ismer. Tagadta, hogy ő sötétséget és vallási türelmetlenséget terjesztene. Mert azzal, hogy ő felakarja világosítani a népet, hogy kik az ellenségei és kik a barátai, azzal ő nem sötétséget, hanem világosságot terjeszt. De bármint áll is a dolog. Rosenfeld Zsigmond ur és az ő fajtája legkevésbbé se lehett hivatva, hogy a magyar katholikusságról kritikát mondhasson, ennek megtevéséhez aző fajának sajátsága kell. Ha van parlamentárizmus, akkor a többségi elvnek kell érvényesülnie. Magyarországot a görög katolikusokkal együtt, 12 millió katolikus tartotta fenn eddig. Ezeknek köszönhető, hogy a magyar haza fenn áll és így aki a katholiczizmust védi, az a magyar hazafiságot védi. A katolikusok ellenségei a szabadkőművesek és aszocziáldemokraták, akik tervszerűen aláaknázzák a magyar talajt, hogy mindnyájan elsüllyedjünk. Ezek azt mondják, hogy Magyar- ország csak úgy boldogulhat, ha a nyugati eszmék tért hódítanak itt. Miben nyilvánultak eddig a nyugati eszmék? Spanyolországban' sirokat bolygattak meg, apáczákat vetkőztettek meztelenre, szerzeteseket zavartak ki; Portugáliában az ártatlan fiatal királyt esküszegő minisztere elűzte, mert katholikusnak lenni merészkedett, Francziaországban 35 millió katholikus fölött 1 millió más vallásu uralkodik. A magyar katholiczizmus ezt nem nézheti tétlenül, szervezkedni kell. A si pacem vis parabellum igazsága szerint a békét csak harczra kész sereggel tarthatjuk fenn. De ő harezot is akar. Egyik kézben kard legyen, a másikban kalapács. Mire szükséges a szövetkezés? Magyar- országon a közgazdasági élet nincs katholikus kezekben, 5 milliárdnyi forgó tőkének csak csekély hányada van keresztények kezében. A nagy tőke hazafiatlan, ezt bizonyítja, hogy a koalicziónak nem volt hajlandó pénzforrásait rendelkezésre bocsájtani. A gyárak, ahol ezer és ezer keresztény munkás keresi a kenyerét és véres verejtéket izzad: nincsenek keresztény kezekben, a gyárak hasznát nem keresztények élvezik. Ezek megszerzésére kell szövetkezni a katholikusoknak, hogy Rósenfeld urék hatalmát megtörjék. Fel kell szabadítani a katholikusokat a dajkaság alól, hogy megtudja különböztetni az ellenséget a jóbaráttól. Ezután a jól lakott légyről szóló mesével burkolt formában izgatott a, vérszivó és élősködő nem keresztények ellen. Óvakodnunk kell — mondotta tovább — a nem keresztény és szabadelvű sajtótól, mert az méreg. Végül a tölgyfa és a fejsze meséjével azt akarta illusztrálni, hogy a katholikusok önmaguk szolgáltatják ellenségeik kezébe a fegyvert. Dr. N. Szabó Albert ügyvéd záróbeszéde fejezte be a népgyülést. Megköszönte Hallernek az előadást és a helyi szervezet számára a további támogatását kérte. A debreczeni ref. püspök temetésve. Saját intézkedése szerint történt. Tegnap temették Debreczenben, illetve Püspökladányban Dr. Erőss Lajost, a tiszántúli ref. egyház népszerű és tudós püspökét. Csaba Adorján főispán is részt- vett a temetésen. Kiviile még igen sokan utaztak Debreczenbe a szeretett egyházfő végtisztességére. A temetés rendjét még maga a korán elhunyt püspök állapította meg a következő érdekes és sajátkezüleg irt rendelkezésével: „Sírfeliratom ez legyen: A. B. F. R. A. ERÖSS LAJOS a theologia doktora, előbb kémeri, földesi, püspökladányi ref. lelkész, később a rendszeies theologia tanára Debreczenben s végre a tiszántúli református egyházkerület püspöke s mint ilyen, debreczeni lelkipásztor. — Született 1857. márczius 2., meghalt: 19 . . . I. Korinth. 15. 20—58. Megmásíthatatlan és semmiképen el nem magyarázható, a hozzám tartozók előtt számtalanszor említett s itt is hangsúlyozott akaratom az, hogy nem Debreczenben hanem a püspökladányi ref. temetőben temettesen el abba a sírba, ahol boldogult első feleségem hamvai nyugosznak. Temetésem lehető legegyszerűbb legyen: mondjon felettem egy 10 perczig tartó imádságot a debreczeni nagytemplomban a püspökladányi ref. lelkész (de imádság legyen az a nagy istenhez s ne afféle okoskodás, aminővel egy idő óta káprázatba ejtik az embereket). Több és másféle beszédet nem akarok. Gyászruhát és divatos fátyolokat én értem senki egy pillanatig se viseljen; hasztalan koszorúkra ne költsön. így legyen! Ez az akaratom és mindenkitől elvárom, hogy azt tiszteletben tartsák A szentháromság egy Isten nagy nevében. Debreczen, 1911. márczius 17. Dr. Eröss Lajos.“ A „Magyar Király“ kávéházitól. — A nagybányai járási orvos, Gondos Mór azt jelentette, hogy a kiütéses tífusz szünőfélben van, most mégis több újabb megbetegedésről szól a hir. — Ez azt jelenti, hogy a járásorvos nem- volt gondos és ezért a Mór, bár nem tette meg a kötelességét: mehet, — nyugalomba mehet! Városi ügyek. Az április 2-iki képviselőtestületi közgyűlés tárgysorozatának főbb pontjai. Bejelentés a kép viselőtestület tagjai között előfordult változásokról. — Polgármester eseményi és statisztikai jelentése az 1910. évről. — A nyugdijügyi bizottság 1910. évi jelentése. — Számvevő jelentése az 1910. évi házi pénztári zárszámadás el nem készithetéséről. — Az 1910. évi gyámpénztári számadás megvizsgálása. — A városi pénzügyi és gazdasági bizottságba egy tag megválasztása — Az iparostanoncz iskolai felügyelő bizottság megválasztása. — Előterjesztés, annak emlékére, hogy őfelsége I. Fe- renez József magyar király 1910. évben érte el 80-ik születése napját, a városi tisztviselő,- kezelő és segédszemélyzet tagjai 1910. évi szolgálatának nyugdíjazás esetén háromszoros beszámítása. —• A Terem, Genes és Hajnal- utczai lakosok kérelme a választókerületek uj beosztása iránt. — A vasutipar r. t. és társa budapesti ezég megkeresése a Nagykároly városban tervezett városi közúti vasutat illetőleg 5 évi kizárólagosság megadása iránt. — A mészárosok és hentesek kérelme a piaczterü- ten állandó jellegű husárucsarnok létesítése ügyében. — stb., stb. Irodalom, művészet. A HEGYEKRŐL. A hegyekről a violás ködöt Elűzte már a nap. Jöjj velem édes; a város fölött Ne lássunk kormos árnyakat. Repüljünk föl, úgy csábit a magas, Eget, fényt akarok. Égő lelkűnkkel czimboráljanak A sasok, felhők viharok. A szél borzolja éjszinii hajad, Öleljen át a levegő Hagyjuk a várost, itt haldoklanak, Fönt van az ifjúság, erő. Jöjj édesem, oly szép a délután Járjuk a hegyeket. S zengjük az élet himnuszát A tornyos temető felett. . . Peterdi Andor. A Kölcsey-Egyesület hangversenye. A nagykárolyi Kölcsey-Egyesület, amely a télen nem igen adott életjelt magáról, folyó év április hó 22-én nagyszabású hangverseny tartását tervezi, amelyen SOYER Ilona az operaház kiváló művésznője is részt fog venni. A hangverseny előtt folyó hó 30-án a városháza nagytermében tagillletményes kisebb estélyt rendez. Ez utóbbi estély műsorában ifj. Andrássy Jenőnó úrnő éneke és Dr. Frick főgim. tanár felolvasása van felvéve. Városi színház. Rendez vouz volt hétfőn és kedden a nagykárolyi városi színházban. Heves színigazgató jóvoltából a Testőr és A balga szűz adtak egymásnak találkozót. Mind két estén nagy számú közönség volt jelen és meleg elismeréssel honorálta Heves vállalkozását. Hanakó, a világbirü japán művésznő, a tokiói japán császári udvari színház tagjaival ma vendégszerepei a nagykárolyi városi szin- szinházban. Két egy íelvonásost adnak elő, melyeknek szövegeit alábbb közöljük. A két darab közt Heves társulatának több tagja hangversenyt fog tartani. A theaházban. Dráma 1 felvonásban. Irta: Loi-Fu. A dráma meséje: A függöny legördülte- kor ott látjuk Dampet Murasakinak, a hires felvilági hölgynek a kiválasztottját, aki Áturasaki szolganőjével tánczol és mulat, midőn Murasaki belép. Dampe elébe siet és forró vallomásaival biztosítja szerelméről. Midőn eltávoztak, belép egy hires és gazdag lovag: Tosa és csakhogy Murasakit mielőbb megláthassa, a szolganőjének aranyat ad Murasaki véletlenül ugyanakkor lép be és Dampéval együtt nevetve közeledik a lovaghoz. Theázás után, Tosa kívánságára Murasaki tánezot lejt és a tánez után bőségesen megjutalmazza. Murasaki látván a lovag nagy vagyonát, romlott lelkében megérlelődött az a terv, hogy Tosa lovagot kirabolja. Tosának feltűnt Dampe ottléte és kérdőre vonja. Dampe azzal védekezik, hogy csak az estét akarja Murasaki házában eltölteni. Ezt Murasaki is megerősíti s a ravasz Dampe nagyon dicséri Tosa lovag erőteljes, férfias külsejét és arra kéri, hogy tanítsa meg a kardforgatásra. Murasaki titkos intésésére azonban visszavonul, Murasaki pedig felhasználva az első alkalmat, mérget öntött a lovag csészéjébe és miután kirabolja, megszökik. Égy Otyo nevű szolganő azonban segítségére siet a lovagnak és ellenmérget ad neki, hogy életét megmegtse. Murasaki erre mint egy tébolyodott rohan rá szolganőjére és az ágyba dobja. Tosa lovag az ágyban fekvő alakot lefejezi, mert azt hiszi, hogy Murasaki fekszik ottan. Ebben a pillanatban belép Dampe, megverekszik Tosával, aki őt is megöli. Murasaki visszatér a lármára és meglátva Dampe és Otyo holttestét, ijedten szökni akar, de Tosa belép és megöli őt is. Otake. Dráma 1 felvonásban. Irta: Loi-Fu. A dráma meséje: Joshitó, a nemes hölgy befejezvén olvasmányát, szolgáját hívja és miután sétálni akar menni, napernyőjét és legyezőjét kéri a szolgától. Kabátját is kihozza szobájából, de miután melegnek találja az időt, kabát nélkül megy el szolgája kíséretében. Otake, a kis szolgálóleány belép és minőjének toilette ezikkeivel szépíti magát és tánczolni kezd. Később megpillantva úrnője kint feledett kabátját, felveszi és még vigabban tánczol. Ekkor úrnőjének egy udvarlója jön, aki Otakét összetéveszti úrnőjével; a kis szolgálóleány nagyon megijedt e miatt és hogy el ne árulja magát, hátat fordít az udvarlónak és hallgat, mire a lovag dühösen távozik. Ekkor belép a szolga, aki szerelmes a kis Otakébe; persze, ennek a szemeit nem csalja meg az álruha, gyöngéden közeledik Otakéhez, szerelmet vall neki és kezét megkéri. Otaké boldogan bele